Sokan úgy gondolják, hogy egy repülőgép fedélzetén, több ezer méterrel a föld felett lebegve vagyunk a legnagyobb veszélyben. Az igazság azonban az, hogy a repülés legkritikusabb és legkockázatosabb pillanatai nem a repülési magasságban történnek.
Ezek a legkockázatosabb pillanatok
Az utóbbi hónapokban több komoly légiközlekedési incidens is történt, amelyek fokozott figyelmet irányítottak a repülésbiztonságra. Noha a statisztikák szerint a repülés továbbra is az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód, ezek az események rávilágítottak arra, hogy még mindig vannak kockázatok.
Felszállás és leszállás: a legkritikusabb pillanatok
Pilóták és repülési szakértők egyetértenek abban, hogy a repülés két legveszélyesebb szakasza a felszállás és a leszállás. Bár mindkét folyamat bonyolult és nagy koncentrációt igényel, sokan úgy vélik, hogy a leszállás még nagyobb kockázatot hordoz magában.
A repülőterek önmagukban is kihívásokkal teli környezetet jelentenek. A pilóták, a légiforgalmi irányítók és a repülőgépek személyzete fokozott stressz alatt dolgoznak, hiszen egyetlen hiba is súlyos következményekkel járhat. A leszállás során a pilóták kevesebb mozgásteret kapnak a hibák korrigálására, így ez a repülés legkritikusabb szakasza.
Riasztó események az utóbbi hónapokban
Az elmúlt időszakban több komoly incidens is történt, amelyek ismét ráirányították a figyelmet a repülés veszélyeire. Január végén például egy amerikai légitársaság egyik regionális járata alig néhány pillanatra a leszállástól ütközött egy katonai helikopterrel a Ronald Reagan Washington Nemzeti Repülőtéren.
Néhány nappal később egy New Yorkba tartó járatot evakuálni kellett, mert még a felszállás előtt tűz ütött ki az egyik hajtóműben. Nem sokkal ezután egy magánrepülőgép letért a kifutópályáról leszállás közben, és összeütközött egy másik géppel, aminek tragikus következményei lettek.
A statisztikák szerint a legtöbb repülési baleset a leszállás során történik. Az International Air Transport Association (IATA) adatai alapján 2024-ben összesen 1468 légiközlekedési balesetet regisztráltak, amelyek közül 770 a leszálláskor, 124 pedig a felszállás közben következett be.
Mary Schiavo, a CNN közlekedési elemzője szerint a leszállás azért veszélyesebb, mert sokkal kevesebb lehetőség van a hibák kijavítására. Felszálláskor a pilóták előtt ott a kifutópálya, és ha probléma adódik, lehetőség van megszakítani a felszállást. Leszállás közben viszont, ha valami rosszul sül el, sokkal kevesebb idő marad a reagálásra.
A „steril pilótafülke" szabály
A légiközlekedésben dolgozók tisztában vannak azzal, hogy a felszállás és a leszállás kritikus pillanatok. Éppen ezért az Amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) már 1981-ben bevezette a „steril pilótafülke" szabályt, amely előírja, hogy 10 000 láb alatt a pilóták nem folytathatnak semmilyen felesleges beszélgetést vagy tevékenységet.
Dennis Tajer, az Allied Pilots Association szóvivője szerint ennek célja az, hogy a pilóták teljes figyelmüket a repülőgép biztonságos irányítására fordítsák ezekben a kulcsfontosságú pillanatokban.
Technológia és folyamatos fejlesztések a biztonságért
A közelmúltban történt incidensek rávilágítottak arra, hogy a légiközlekedési iparágnak folyamatosan fejlesztenie kell a biztonsági előírásokat és technológiákat. A szakértők azonban továbbra is bíznak a modern repülési rendszerekben és a pilóták képességeiben.
Jason Ambrosi, az Air Line Pilots Association elnöke szerint minden ilyen eset lehetőséget ad a tanulásra és a rendszer továbbfejlesztésére, hogy a repülés még biztonságosabb legyen.
