Kiderült, hogy melyek voltak a tavalyi év legviharosabb útvonalai – a turbulens rangsorolást a turbulencia-előrejelző weboldal, a turbli.com készítette a világ 550 legnagyobb repülőterét összekötő mintegy 10 000 rövid és hosszú távú útvonal elemzésével.
A világ legrázósabb útvonalai
A listák elkészítéséhez úgy nevezett „örvényeloszlási arányt" (EDR) használt. Az EDR a turbulencia intenzitását méri egy adott helyen: 0-20 enyhe, 20-40 közepes, 40-80 erős és 80-100 extrém. Minden repülőtér esetében az átlagos turbulenciát körülbelül 120 mérföld (200 km) átmérőjű és 20 000 láb (6000 méter) magasságú térfogatra számították.
Ez alapján az argentin Mendoza nemzetközi repülőtértől a chilei Santiago-ig vezető 121 mérföldes (196 kilométeres) útvonalat tartják a világ legviharosabb útvonalának, átlagosan 24,6 EDR-vel. Ez azt jelenti, hogy ezen az útvonalon gyakran fordul elő mérsékelt turbulencia.
A második legrázósabb az argentin Cordoba és Santiago közötti 660 km-es (410 mérföldes) útvonal (EDR 20), míg a harmadik a Mendoza és Salta (szintén Argentína) (EDR 19) közötti útvonal.
A negyedik legkeményebb útvonal is argentin: ez a Mendoza és San Carlos de Bariloche közötti, míg a top tízben szereplő első nem dél-amerikai útvonal a nepáli Katmandu és a tibeti Lhásza közötti útvonal (ez az ötödik), ennek EDR-je 18,8 értékű.
A világ 10 legturbulensebb útvonala:
1. Mendoza (MDZ) – Santiago (SCL)
2. Cordoba (COR) – Santiago
3. Mendoza – Salta (SLA)
4. Mendoza – San Carlos de Bariloche (BRC)
5. Katmandu (KTM) – Lhásza (LXA)
6. Chengdu (CTU) – Lhásza
7. Santa Cruz (VVI) - Santiago
8. Katmandu – Paro (PBH)
9. Chengdu (CTU) – Hszining (XNN)
10. San Carlos de Bariloche (BRC) – Santiago
Európa 10 legturbulensebb útvonala:
1. Nizza (NCE) – Genf (GVA)
2. Nizza – Zürich (ZRH)
3. Milánó (MXP) – Zürich
4. Ferno (MXP) – Lyon (LYS)
5. Nizza (NCE) – Bázel (BSL)
6. Genf – Zürich
7. Alpes-Maritimes (NCE) – Lyon
8. Genf – Venezia (VCE)
9. Lyon (MRS) – Zürich (ZRH)
10. Venezia – Zürich
A legrázósabb európai útvonal a franciaországi Nizza és a svájci Genf közötti út (EDR 16/299 km), míg a legnagyobb átlagos turbulenciával járó óceániai út az új-zélandi Christchurch és Wellington közötti útvonal. Ez egy 304 km-es (188 mérföld) utazás, amelynek az EDR értéke 14-es. Ez azonban csak enyhe turbulencia. A második helyen a Brisbane-Sydney útvonal (EDR 14/750 km) áll.
A Turbli.com szerint a legturbulensebb hosszú távú útvonal EDR-je 15,5: ez a kenyai Nairobi és a tőle 7223 km-re lévő malajziai Sepang közötti útvonal.
A Turbli jelentései feltehetőleg egyre fontosabbak a sugárhajtóműves gépek számára, mivel a tudósok szerint a turbulenciák súlyosságát a globális felmelegedés fokozza. A Readingi Egyetem kutatása azt mutatja, hogy a repülés közbeni turbulencia növekszik, és 1979 óta a súlyos turbulenciák száma 55 százalékkal nőtt.
Noha a turbulencia kényelmetlen és ijesztő lehet, azonban vigasztaljon a tudat, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy a géped emiatt lezuhanjon.
És hogy mit tehet a turbulencia a repülőgépvázzal? Semmit. Mire egy repülőgép váza szétesik, addigra te már úgyis meghalsz.
Mit tehet a pilóta a turbulencia elkerülésére?
Egy hosszú távú járatokat repülő Dreamliner-pilóta elárulta, hogy a pilótáknak alapvetően négy lehetőségük van a turbulenciák kezelésére:
„Vigyoroghat és elviselheti – a repülőgépek ugyanis teljes mértékben képesek ellenállni a turbulenciával járó terhelésnek –, noha a súlyos turbulenciák meglehetősen kényelmetlenek lehetnek, és az utasok kényelme érdekében legjobb elkerülni őket.
Megpróbálhat magasabban repülni – ha a repülőgép teljesítménye ezt lehetővé teszi – vagy alacsonyabban, bár ez több üzemanyagot éget el, így ronthat a helyzeten. Repülhet a repülőgép turbulencia behatolási sebességével – általában valamivel lassabban, mint a normál utazósebesség –, vagy fordulhat, hogy elkerülje a turbulencia területét, ha az lokális, például zivatar közelében."
Te éltél már át turbulenciát?