A tervezetet aláíró légikikötők kezelték tavaly az európai utasforgalom 62,5 százalékát, írja az Az Utazó. Ha mindenki betartja a vállalásokat, akkor éves szinten 3,46 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe. A kezdeményezéshez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport is csatlakozott.

Jelenleg is pörög egy program, amely arra ösztönzi a reptereket, hogy csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat – a kiengedett károsanyagot pedig kvótavásárlással semlegesítik. Ez a fajta semlegesítés a jövőben megszűnik, mivel ezeknek a reptereknek 2050-re teljesen „zölddé" kell válniuk.

Már most is van három olyan reptér a kontinensen, amelyek nem engednek szén-dixidot a légkörbe az üzemelés során, ezek a Lulea, Ronneby és Visby légikikötője. 2022-re azonban már a Stockholm-Arlanda repülőtere is zéró emissziós lehet, illetve 2030-ig az Amszterdam-Schipol, Eindhoven és Koppenhága-Kastrup Nemzetközi Repülőterek is vállalták, hogy nullára csökkentik a károsanyag-kibocsátást.