Mindenkiben él a kép a tipikus magyar turistáról, aki éppen, hogy kigördül a vonat az állomásról, már bontja is ki a gondosan becsomagolt, házi készítésű szendvicsét. Ennek tartalmára tippelni kár, mert az esetek többségében (téli/paprikás) szalámi/kolbász, esetleg gépsonka/parizer és harsogós zöldpaprika lapul a szendvicsben, a kötelező vaj/margarin aláfestéssel. Persze megvan a maga logikája és lélektana, hogy ez miért alakult ki.

Én azzal is magyarázom, saját tapasztalat alapján is, hogy az utazás stressze, a korán kelés miatti rohanás (esetleg a reggeli elmaradása), és részben a gyerekkorból berögzült szokások vesznek rá minket ilyesmire. Mindaddig, amíg valós éhség, étvágy áll mögötte, és nem az unalom, nincs is gond ezzel. Nem ciki szendvicset vagy más harapnivalót csomagolni, és azt megenni akár az utazás kezdetén.

9 érv, ami az úti elemózsia mellett szól

Az alábbi tippek elsősorban akkor érvényesek, ha külföldre vagy hosszabb távra utazunk, és ha nem a megszokott közegünkben vagyunk, hogy csak úgy beugorhassunk egy útszéli hipermarketbe bevásárolni.

• Bármikor közbejöhet valami, ami miatt csúszik az indulás, törölhetik a járatunkat, vagy késhet a csatlakozás. Ezért jó, ha van nálunk elegendő mennyiségű és kedvünkre való harapnivaló. Így nem éhesen kell döntenünk mondjuk a jegyünk átcseréléséről vagy az utazás átszervezéséről. A gyümölcsös müzliszeletek (még a hozzáadott cukrot nem tartalmazók is), gyümölcsszeletek, zabpelyhes (akár házi sütésű) kekszek például pont alkalmasak az ilyen helyzetek instant megoldására. Vész esetén persze valamilyen cukros ital hat a leggyorsabban, de ehhez vihetünk magunkkal pár szem szőlőcukrot is, amit vízben feloldva saját gyártmányú "energiaitalként" ihatunk.
• Amit viszünk, annak kiszámítható, ismert az összetétele. Vagyis ha otthoni, megszokott körülmények között vásárolunk, több időnk és lehetőségünk van ellenőrizni a termékek csomagolásán található feliratokat, ráadásul értjük is, ami le van írva. Ha messzire utazunk, akkor előfordulhat, hogy egyik, általunk ismert nyelven sincs feltüntetve a számunkra is fontos információ, így pl. az allergénekre vonatkozó adatok. De az is lehet, hogy csak egyszerűen nem szeretnénk olyan állatot, növényt enni, amit nem ismerünk - még akkor sem, ha jó az íze (elég, ha utólag kiderül, mi volt az, rögtön meggondoljuk magunkat).
• Olyat pakoljunk táskánkba, ami belefér a diétánkba! Ha például a nyaralás alatt sem mondanánk le a kávéról, de a tehéntejet nem ihatjuk, akkor a növényi tejeket akár kis kiszerelésben is elcsomagolhatjuk az útra, így biztosan nem maradunk koffein nélkül. Persze egyre több vendéglátóhely felkészült már ezekre az esetekre, azért nem árt biztosra menni.
• A bekészített elemózsiával spórolhatunk. Sokszor olcsóbb itthon bevásárolni néhány nem romlandó, könnyen szállítható élelmiszert. Már csak azért is, mert ha ismerjük, meg is fogjuk enni, és nem megy a kukába. Egyébként is aktuális slágertéma az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Tegyünk ellene nyaraláskor is!
• Ha gyerekkel utazunk, az étkezés még fontosabb kérdés. Nem árt, ha van nálunk olyan rágcsálnivaló, ami finom és "egészséges" is egyszerre. Nem az a cél, hogy a nassolásra szoktassuk, de ha már nem bírna magával, és két étkezés között enne valamit (tízórai vagy uzsonna keretében), akkor annak legyen értékes tápanyagtartalma is! Az almachips, kölesgolyó, buláta, natúr magvak, tönkölyropi, zabkeksz a vállalhatóbb nassolnivalók közé tartoznak. Természetesen a gyerek korának, érettségének megfelelően adagolva. Egyetlen problémájuk, hogy könnyen összetöredeznek (ha van rá idejük). Persze a zöldségcsíkok, gyümölcskockák is jó megoldások, de erről még lesz szó.
• És ha már gyerek: kinek tűnt fel, hogy a gyerekmenü a legtöbbször nem éppen gyerekbarát? Vajon a gyerekek tényleg csak rántott húst, rántott sajtot és dinófalatkákat hajlandók megenni, kötelezően hasábburgonyával? Amennyiben sikerült (és miért ne sikerülne) zöldség- és gyümölcsevő gyerkőcöt nevelnünk, vagy éppen ezt a missziót követjük, akkor nem árt, ha felkészülünk egy rosszabb kínálat kompenzálására. Répa-, uborkacsíkok, paprikacikkek, mosott és szükség esetén hámozott gyümölcsök segíthetnek a gyakran rost- és vitaminhiányos gyerekmenük kiegészítésében. De akár hanyagolhatjuk is a gyerekmenüt, és válogathatunk nekik a felnőtteknek szánt ételekből. Ilyenkor figyeljünk arra, hogy a tányér közel fele zöldség (nyersen vagy párolva, főzve), egynegyede fehérjeforrás (hús, hal, tojás, sajt, túró), és egynegyede gabonaféle/burgonya/tészta legyen! A maradékot pedig csomagoltassuk el, vagy eleve kérjünk fél adagot! Persze nem a nyaralás a legjobb módja annak, hogy a gyereket egyből áttérítsük egy jobb étkezésre (mert a régi szokását is ugye tőlünk leste el), de az új környezet, az új ingerek akár ezt is előkészíthetik. Később aztán visszautalhatunk arra, hogy milyen szépen megette az utazáson kapott, addig távolról került ételeket. A pozitív élményekkel jobban hathatunk rájuk, mint fenyegetéssel vagy tiltással.
• Ha repülőn utazunk, és a fapados utakat választjuk, nem számíthatunk bőségtálra - ha csak nem nyúlunk kicsit mélyebben a zsebünkbe. Hiába gondoljuk azt, hogy kibírunk mondjuk 1-1,5 órát étkezés nélkül, a be- és kicsekkolás, plusz a reptéri várakozás alatt könnyen megéhezhetünk. Az otthon csomagolt szendvics életmentő lehet.
• A csomagolt étel jót tesz a testkontúrnak is. Ha már egész évben megtettünk mindent, hogy elérjük a számunkra megfelelő alakot (nem a magazinok, instacelebek és a vélt vagy valós elvárások nyomására, hanem saját magunk miatt), de nem szeretnénk plusz kilókkal hazatérni a nyaralásból, szintén jól jöhet az otthonról hozott eleség. Jó ötlet magunkkal vinni az édesítőszert - attól függően, ki miben hisz, mit tolerál a szervezete és az ízlelőbimbói. De feltankolhatunk olyan gyümölcsökből is, amiket az utazás alatt ehetünk, nem punnyad meg, és így az édes íz iránti igényünket is kielégítjük. A gyümölcshiány egyébként is jellemző az utazás során, mert a többi élelmiszert egy átlagos benzinkútnál, útszéli étteremben vagy a reptéri váróban is beszerezhetjük. Hálásak leszünk magunknak, ha néhány otthonról hozott (akár a saját kertből származó) alma, körte vagy sárgabarack kerül elő a csomagunkból.
• Vigyünk otthonról fűszereket, ha önellátó szállást foglaltunk, és főzőcskézni fogunk! Felesleges például sóból és az alapfűszerekből is újra bevásárolni nyaralás közben, ha ezeket kis zacskókban magunkkal is vihetjük. Ráadásul a megszokott ízekkel egy csipet otthoni ízt csempészhetünk az utazásba, ami a gyerekeknek segíthet a honvágyuk leküzdésében is.

És ha már ettünk, akkor igyunk is!

Ha tehetjük, válasszuk a csapvizet egy többször használatos flakonban vagy kulacsban, amivel a környezetvédelemért is teszünk egy keveset. Persze csak akkor, ha a víz minősége megfelelő! A 100%-os gyümölcslevek, smoothie-k elsősorban az éhségünk gyors csillapítására alkalmasak - ne ezekkel próbáljuk a szomjunkat oltani, mivel nem éppen energiamentesek, még ha csak a gyümölcsök saját cukortartalmát rejtik is magukban.

De persze ne csak az úti pakkból eszegessünk! Legyünk vállalkozó kedvűek! Az utazás jó alkalom arra is, hogy más népek, nemzetek konyhájával is megismerkedjünk. Mert ha magyar(os) ételeket szeretnénk enni, akkor nyaraljunk inkább itthon, rengeteg felfedezni való akad hazánkban is.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.