A kedvenc helyén ülne a repülőn, de mindig elfelejt időben becsekkolni? Érkezett már meg úgy valahová, hogy a feladott poggyásza lemaradt a csatlakozáskor? Utálja a repjegyárakat figyelni, de szeretné elcsípni a legjobb pillanatot a vásárláshoz? Ezekre a problémákra már vannak applikációk. De hogy ki áll a projektek mögött, az egészen meglepő.
Digitalizáció és személyre szabott szolgáltatások – a Lufthansa jelszavai az aktuális trendeknek megfelelni igyekvő, üresen hangzó szlogenek is lehetnének. De hogy mennyire komolyan gondolja a német légitársaság ezeket a célokat, annak Berlinben, egy utazási startupokat monitorozó központjukban járhattunk utána.
A Lufthansa Innovation Hub 2015-ben indult a Lufthansa légitársaság kísérleti projektjeként. A légitársaság céges felépítésétől elkülönülő szervezet célja, hogy összekötő kapocsként működjön a Lufthansa Csoport és az utazási startupok világa között. A 2016-os eredmények után meghosszabbították a megbízásukat, 2020-ig biztosan dolgozhatnak a jövő utazóinak szánt digitális szolgáltatásokon.
Start-upok paradicsoma
A Hackescher Markt megállónál szállunk le az S-Bahnról. Jártunk már erre többször, de sosem kötődött a munkánkhoz a látogatás. Jöttünk erre Berlinben turistáskodva azért, mert izgalmasnak találtuk a Shiso burger koncepcióját, ahol ázsiai származású szakácsok ötvözik a hamburgerkultúrát az ázsiai konyhával. Jöttünk azért, mert lenyűgözött minket a The Barn néven indult kávézó elszántsága, és ki akartuk próbálni az aktuális különleges pörkölésű kávéjukat. De sosem munka miatt. Pedig a környék nemcsak a berlini hipszterek, hanem jó néhány világszinten is érdekes startup otthona.
Most alkalmunk volt pótolni a mulasztást. Más szemmel néztük a curry wurstot kínáló street food-ost is a Hackescher Markt megállónál. Sétáltunk egyet a néhány éve már kíváncsiságból kipróbált helyeken. Ettünk egy ázsiai hangulatú burgert a Shisóban, hozzá gyozákhoz használt bambusz gőzölőben felszolgált, házias sültkrumplit. Utána ittunk egy kávét a The Barnban, ahol megtudtuk, hogy közben már több üzlethelyiségük is lett, láncként üzemelnek. Most épp Toarci Jaya kávéból kérhettük az eszpresszót. (Az aktuális speciality coffee-nak itt saját névjegykártyája van: képeslap méretű keménypapíron találjuk az összes információt, ami kávéfanatikusoknak érdekes lehet. Erről derül ki, hogy honnan származnak a kávébabok, hogyan készítik elő őket és milye
A Toarco Jaya egyébként Indonéziából származik, 1400 méterrel a tengerszint felett termesztik leginkább, ellenállóbb a betegségeknek és a kártevőknek, mint a hasonló fajták, és az igazán szakavatottak a cseresznye, az oolong tea és a medvecukorka ízét érzik ki belőle – áll a képeslapnyi bemutatkozáson két nyelven is. Ez egy ilyen környék. Szeretjük.
A koffeintől kicsit tágabb pupillákkal indulunk neki a startup cégek paradicsomaként is emlegetett negyed felfedezésének. Ha a speciality coffee és a fúziós burgerező nem győzött volna meg minket a környék cool faktoráról, akkor a boltok majd megteszik. A sarkon rögtön két olyan ázsiai márka boltjait találjuk, akik kevés nyugati városban vannak ugyan jelen, de ha valahol megjelennek, akkor biztos, hogy a legmenőbb környéken nyitják első üzletüket. A „japán H&M"-ként emlegetett Uniqlo és a szintén japán eredetű, főleg letisztult lakberendezési termékekre szakosodott Muji boltok mellett szinte akaratlanul botlunk bele az épületbe, ahol a Lufthansa Innovation Hub munkatársai dolgoznak.
Ahol a jövő utazásait tervezik
A tizenhárom fős csoportnak otthont adó iroda olyan épületben található, ami régen bérházként működött, de mióta a környék a start-up cégek körében ennyire népszerű lett, az egész házat kisebb és nagyobb irodák töltik meg.
Ennél találóbb környezetbe nem is lehetett volna helyezni a Lufthansa Innovation Hubot, itt ugyanis néhány órán belül személyes kapcsolatba is kerülhetnek egy-egy olyan céggel, amit épp aznap értékeltek ki, és helyeztek abba a kategóriába, ahová az együttműködésre érdemes induló cégek és ötletek kerülnek.
A Lufthansa Innovation Hub ugyanis főleg ötletekre és startupokra vadászik. Azon belül is olyanokra, ahol a fejlesztők nem a holnap, hanem a holnapután utazási igényeire keresik és próbálják megadni a válaszokat. Olyan új technológiai szolgáltatásokat keresnek, amelyek valós felhasználói igényekre reflektálnak újdonságként, és közben illeszkednek a Lufthansa Csoport hosszú távú üzleti terveibe is.
A digitalizáció és személyre szabottság kulcsa pedig az, hogy a felhasználó szemszögéből közelítsenek az utazások során – már akár az úti cél kiválasztásakor – felmerülő igényekre, és hogy ezekre minél praktikusabb, a felhasználó feladatait minél inkább leegyszerűsítő választ adjanak.
A Hub kutatása szerint nagyjából háromezer, az utazási szektorhoz köthető startup van, és ez a szám természetesen naponta nő. Jelentős részük azonban sosem talál befektetőre. A legnagyobb befektetői tőkét megmozgató terület a foglalási, a második legjobban finanszírozott terület a felszíni közlekedésre specializálódott startupoké. De sokszor ezeken a népszerű területeken kívül esnek a felhasználói élményt leginkább javító ötletek. Ezeket kutatja fel, és kezd velük együttműködésbe a Hub.
Kiválasztott projektek
A Hub munkatársai több mint háromszáz startupot vizsgáltak meg és értékeltek ki. Negyven olyan applikációt találtak, ahol kölcsönösen előnyös együttműködési lehetőségre is láttak esélyt, és öt közös projektet már el is indítottak.
Az egyik példa a valóban hiánypótló Airlinecheckins.com oldal, amely több mint száz légitársaság rendszerében tud egy felületről becsekkolni minket úgy, hogy nekünk nem kell azzal foglalkozni, hogy mikortól lesz elérhető ez a szolgáltatás. És hogy miért annyira hiánypótló? Ha valaha előfordult már önnel, hogy elfelejtett előre becsekkolni, és ezért a legrosszabb ülésre kapott már csak helyet a gépen, akkor nem is kell magyaráznunk. De egyre jobban elterjednek azok a jegyek is, ahol csak előre, online ingyenes a check-in, viszont ha a reptéren szeretnénk megoldani, akkor már fizetnünk kell érte. Ha egy ilyen jegytípusnál elfelejtünk előre becsekkolni, előfordulhat, hogy a pultnál végül nagyobb összeget kell kifizessünk a szolgáltatásért, mint amennyibe maga a jegy került. Ezt a drága tanulópénzt megspóroljuk az oldal használatával. Ugyanis az Airlinecheckins.com azt ígéri, hogy előre megadott preferenciáink alapján – nyilván a szabad helyek függvényében – abban a pillanatban becsekkol minket a járatunkra, amikor a légitársaság elérhetővé teszi a szolgáltatást. A beszállókártyát pedig elküldi emailben.
A Linea app – miután hozzáférhetővé teszik a nagyközönség számára is -, azoknak lesz hasznos, akiknek nem érkezik meg időben a feladott poggyásza. Tehát ez egy olyan app, amit valójában, szíve szerint senki sem használna. De ha már ott állunk a cuccaink nélkül egy idegen országban, legalább a legkisebb rossz elvén örülhetünk, hogy van egy felület, ahol követhetjük a poggyászunk útját, és azonnal intézhetjük a légitársaság szerződési feltételei alapján a jegyünkhöz járó kárpótlást is.
A Flightpass olyasmi, mint a tízes gyűjtőjegy a BKV-n, csak elképesztően klassz helyekre utazhatunk vele, Eurowings gépeken. A diákok már 499 euróért vehetnek tíz darab egyirányú jegyet, amit később kedvük szerint használnak fel. A teljes árú gyűjtőjegy ára 699 euró, az üzleti pedig 1 499 euró. Persze ha egy gép már megtelt, azon még a gyűjtőjegy sem tud segíteni. Viszont amikor mások már csak őrült drágán jutnának hozzá az utolsó jegyekhez, a flightpass-os felhasználók egy jegyre vetítve nagyon jól járnak. (Feltéve, hogy tényleg felhasználják az összes jegyet.)
Milyen lesz az utazás jövője?
A Hub szerint a következő években azt, ahogy utazunk, három fő technológiai tényező fogja alapjaiban megváltoztatni. A virtuális valóság az utazási élmények összetevője és akár helyettesítője is lehet. A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik majd az ügyfélszolgálatban. A begyűjtött és kiértékelt adatokból pedig egyre pontosabban fognak tudni előrejelzéseket adni, például bizonyos időszakra várható repjegyárakra is.