Néha a személyes tapasztalatok egybevágnak a piac értékítéletével. Így van ez most az Air France esetében is. Hiába több az utas és a magas jegyárak, a szerény szolgáltatási színvonal visszaüt. A következmény: elbocsátások és költséglefaragás.

Több ezer munkahely megszüntetését helyezte kilátásba az Air France, ha nem tud megállapodni a szakszervezetekkel a szükségesnek mondott költséglefaragásokról. A gall sas annak ellenére kényszerül racionalizálásra – magyarul nadrágszíj meghúzásra –, hogy az első félévben nőtt az utaslétszám és a bevétel is. Vagyis elméletben semmi sem indokolja a kilátásba helyezett drasztikus lépéseket. És mégis...

Az okok között elsőként a transzatlanti járatok veszteségét említették. Személyes tapasztalatim szerint nem alaptalanul. Az észak-amerikai járatok ugyanis drágák, és kimondottan kényelmetlenek. A turista osztálytól ugyan ma már jóformán senki sem elterülős fotelokat vár, de az AF fedélzetén uralkodó állapotokat nehéz minősíteni. Az „extra-keskeny" ülések még a versenytársakhoz képest is drámaian kicsik, ezért az utazó kétszer is meggondolja, hogy vajon ne az ugyanilyen drága, de valamivel kényelmesebb British vagy Lufthansa járatot válassza. (Egy júniusi Budapest-Párizs-Miami retúrjegy 250 ezer forintba került.)

És akkor még nem beszéltünk az online foglalási rendszer anomáliáiról. A megvásárolt jegyhez tartozó ülőhely kiválasztása ugyanis szinte reménytelen vállalkozás: erre elméletben az indulás előtt 30 órával van lehetőség. De csak elméletben. A gyakorlatban ez nem működik még felár ellenében sem. Gyógyír, hogy a ferihegyi reptéren az AF irodában ezt megoldották – szintén ráfizetés ellenében. (Csak az egyértelműség kedvéért: nem a nagyobb kényelmet nyújtó exit-row ülésekért kér felárat az AF, hanem minden székmódosításért. Vagyis akkor is fizetni kell extra pénzt, ha előrébb vagy hátrébb szeretnénk ülni a turistaosztályon. Ez azért nem ügyfélbarát megoldás.)

Még érdekesebb tapasztalat, hogy az upgrade sem működött júniusban. Az AF internetes levélben ajánlotta fel az indulás előtt a premier turista osztályra (Premiere Voyager) való felminősítés lehetőségét – mondani sem kell, jelentős pluszkiadásért. De ez sem működött, és ki tudja, ma mi a helyzet. Amúgy a business- és turistaosztály között pozicionált részleg eladásai az AF szerint jól mennek – és ez elméletben akár jelentős bevételt is eredményezhetne, épp úgy, mint a többi nagy légitársaság esetében. És úgy tűnik, mégsem.

A CH-aviation légügyi szaklap szerint ugyanis a pénzügyi gondok miatt járatritkításokra, megszüntetésekre és elbocsátásokra kényszerülhet a francia cég – amely a holland KLM-el közösen működik. A hírek szerint a francia légitársaság úgy szeretné növelni a pilóták munkaidejét, hogy fizetésük nem változna. Ha a szakszervezettel nem jutnak megállapodásra, akkor 10 százalékkal csökkenteni fogják hosszú távú járataik számát 2017-ben, tíz szélestörzsű gépet kivonnának a forgalomból, és ezzel 3500 munkahely kerülne veszélybe.

Korábban Frederic Gagey, az Air France vezérigazgatója azt mondta, hosszú távú járataik mindössze fele nyereséges, és felvetette, úgy tudnák 80 százalékra emelni a jövedelmező járatok számát, hogy diszkont légitársaságot hoznának létre azok üzemeltetésére. Ez akár vicc is lehetne, mert az AF transzatlanti járatai már most is diszkont szinten vannak – kivéve a cateringet, amely viszont jobb az átlagosnál.

A leépítések és költséglefaragások a számok tükrében érthetők. Az Air France-KLM csoport az első fél évben annak ellenére veszteséges volt, hogy az utaslétszám és a bevétel is magasabb volt, mint 2014 első félévében. A cégcsoport légitársaságai (Air France, KLM, HOP!, Transavia) 42,6 millió utast fuvaroztak, 1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában, árbevételük pedig 2,4 százalékkal 12,2 milliárd euróra nőtt. A január-júniusi időszakban az Air France-KLM 232 millió eurós üzemi veszteséget ért el, ami 25 millió euróval magasabb az egy évvel korábbinál, adózott eredményük pedig 638 millió euró veszteséget mutat, míg egy évvel korábban 619 milliós veszteséget könyveltek el.