Három évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, a Helsinkiből érkező MA745-ös háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A cég felszámolása azóta sem fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások - idézte fel az eseményeket az MTI.

 A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által kikötött feltételek mellett. Miután a Malév finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette, a csődtörvény alapján pedig a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők nem kezdeményezhettek csődeljárást a Malév ellen.

Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor a Malév sajtóközleményben jelentette be, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató elmondása szerint a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését, ez pedig olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.

 A Malév utolsó járata az MA745-ös Helsinki-Budapest járat volt, amelyet egy Boeing 737-es gép látott el, a landolás előtt pedig a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a közelkörzeti légiirányításnak a több évtizednyi közös munkát. A flotta gerincét adó tizennyolc darab Boeing 737 Next Generation gépből tizennégyet, a "fekete sereget" még aznap este elküldtek a gépek tulajdonosának a International Lease Finance Corporation európai bázisára. Budapestről a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as gép szállt fel utolsóként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az első Next Generation Boeing, amely Budapestre érkezett. A kisebb 737-eseket azóta megsemmisítették, a többit a lízingcég más légitársaságoknak adta bérbe.

Mára egyetlen Malév-festésű gép maradt a repülőtéren: a Malév Express színeiben repülő CRJ200-as, amelyre folyamatosan próbál a felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. vevőt találni. Egy másik típus, a hosszú távú járatokat teljesítő Boeing 767-200-as is az előtéren volt a leállás után, de új tulajdonosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül átvontatták az irányító torony mögötti füves területre.

 A Malév csődje óta nem jött létre új nemzeti légitársaság, noha voltak ilyen irányú civil kezdeményezések. Vágó József Sólyom Hungarian Airways néven indított légitársaságot két üzlettársával, terveikben pedig szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság azonban sohasem szállított utasokat. (Ugyan Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as 2013. augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép vissza is repült Írországba és azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.)

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre volt, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül. A Malév felszámolása 2014. december végével sem ért véget, legutóbb 2015. június végéig hosszabbította meg a bíróság a felszámolás határidejét.