Matevz már számos kihívást jelentő terepet legyőzött: végigtúrázta Patagónia extrém útjait, és olyan csúcsokat hódított meg, mint a 8051 méteres Broad Peak a Himalájában. Tapasztalatait 11 könyvben osztotta meg. Több mint négyezer órát repült ultrakönnyű motoros vitorlázó repülőgéppel és egymotoros repülőgéppel, és sebességi világrekordot is felállított az 500 kilogrammnál könnyebb repülőgépek kategóriájában.

2002-ben vállalkozott arra először, hogy körberepülje a világot. Nem lett tökéletes a végeredmény, a hatóságok meghiúsították a nagyszabású tervet: miután átrepült Transzszibérián, Kanada nem adott engedélyt arra, hogy a légterébe lépjen. De ő nem adta fel az álmait. Elment hegyet mászni (8000 méter fölött a Himalájában), és közben már 2004-es útját tervezte.

 80 nap alatt a Föld körül

A rekorder pilóta nemcsak a látványban gyönyörködik és fotózik odafent, tudományos méréseket is végez. A Green Light World Flight projekt keretében a szennyezőanyagok és a szénpor-koncentráció szintjét méri, és az így begyűjtött adatok hozzájárulnak a globális felmelegedést modellező kutatók munkájához. Főleg azért, mert még senki nem végzett ilyen méréseket 4000 méteres magasságban.

"Egy idő után unalmas, ha az ember csak az élvezetért repül. Kell találni valami mást is, ezért kezdtem el a méréseket" – mondta a Travelónak, amikor nemrég a Szlovén Nagykövetség meghívására Budapesten járt. "A bolygónk egyre melegebb, a tengerek szintje a következő években emelkedni fog, és sok ember hal meg naponta a levegő szennyezettsége miatt. Tenni kell valamit".

Matevz azt is bizonyítani akarja, hogy környezetbarát módon is lehet repülni ilyen hatalmas távolságokon. 2004. június 7-én indult el Szlovéniából egy Sinus 912 ultrakönnyű repülővel. Ő volt az első, aki megkerülte a földet társpilóta vagy bármilyen más légi támogatás nélkül.

38 ezer kilométert tett meg 80 nap alatt, 23 országot érintett, és azt is neki kellett megoldania, hogy megfelelő minőségű benzint tudjon beszerezni – ez Szibéria szinte lakatlan területein egyáltalán nem volt egyszerű, mesélte korábban a Vampair.hu-nak. Itt is meg kellett küzdenie az engedélyek megszerzéséért, és bár megvoltak a papírok, Oroszországban egy alkalommal vadászgépek kényszerítették leszállásra, és diplomáciai közbenjárásra volt szükség, hogy ne legyen komolyabb baj. A 80-ból nettó 25 napot repült.

A következő évben egy 17 ezer kilométeres útra vállalkozott Afrika felett, majd az Alpok felett repült, összesen 60 ezer kilométert. De az igazán nagy dobás még hátra volt.

Kényszerleszállásra nincs lehetőség

2012. január 8-án újabb Föld körüli útra indult. Három hónap alatt 91 ezer kilométert tett meg ultrakönnyű Virus-SW914 gépével. Ez a modell harmad akkora tömegű, mint az a gép, amivel Charles Lindbergh 1927-ben a világon elsőként átrepülte az Atlanti-óceánt. Útja során Afrika, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália, Ázsia és a Mount Everest felett repült át, összesen 60 ország, 120 nemzeti park és három óceán került az útinaplójába, majd Indián keresztül tért haza.

 Rengeteg szélsőséggel kellett megküzdenie, repült mínusz 50 és plusz 50 fokban is. 3700 kilométeres, 15 órás útjával, amit Chiléből a Húsvét-szigetekig egyhuzamban tett meg, rekordot döntött – annak ellenére, hogy a vártnál nagyobb ellenszéllel találkozott.

2013. áprilisában – elsőként a világon – ultrakönnyű gépével az Északi-sarkvidék fölé repült, hogy további légyszennyezettségi mérésekkel segítse a klímakutatókat. Számolnia kellett azzal, hogy tavasszal rendkívül instabil a térségben az időjárás. 1100-3100 kilométeres távokban tette meg az időjárási viszonyok miatt különösen nehéz utat.

Éppen ezért a Pipistrel (szlovén repülőgépgyártó cég) egy sor módosítást hajtott végre a gépen, hogy meg tudjon küzdeni a nagy magasságban az alacsony hőmérséklettel, 80 és 300 km/órás sebességnél is stabil maradjon, és az üzemanyag-fogyasztás pedig továbbra is alacsony legyen.

Elég hátborzongató belegondolni, hogy az ultrakönnyű gép olyan helyek felett repült, ahol kényszerleszállásra egyszerűen nincs lehetőség. "A legnagyobb kihívás a hosszú utak során az, hogy komoly döntéseket kell hozni" – mondta a pilóta. "Az idő sokszor cseles, és nehéz eldönteni, hogy elinduljak-e egyáltalán. A hosszú, több ezer kilométeres utak során bármi megtörténhet."

Jógával készül az extrém utakra

Matevz 2016. márciusában újabb extrém projektre készül. Ismét körberepüli a világot, hogy újabb adatokat gyűjtsön a szénpor-koncentrációról. Ezúttal egy 270 kilós Dynamic W19-essel vág neki a 45 ezer kilométeres útnak, és azt tervezi, hogy egyben tesz meg egy 4200 kilométeres szakaszt, de több, 4000 kilométerhez közeli szakaszt is le fog küzdeni. Az útja során ideje 62 százalékát óceánok felett tölti.

Egy ilyen út természetesen több éves felkészülést igényel. Először is az anyagiakat kell megteremteni hozzá – egy levegőben töltött óra költsége kb. 200 euró. A pilótának saját cége van, a repülőgépek bérbeadásával foglalkozó Avizija, de természetesen szponzorokat is kell keresnie a projekthez.

"Ez nem arról szól, hogy pénzt keressek. Szabad vagyok és minél keményebben dolgozom, annál jobban érzem magam" – mondta Matevz. Ezenkívül fizikailag és pszichésen is megfelelő állapotban kell lenni. "Minden nap meditálok és jógázom, a hosszú repülések alatt is kell gyakorlatokat végeznem."

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy melyik országot kedveli a legjobban. "Mindegyik az és egyik sem, nincsenek jobb és rosszabb országok, ez inkább a tudatállapottól függ" – mondta. "Fentről minden teljesen más. A világ nagyon nagy, sokkal több embernek lenne benne hely. A probléma nem a túlnépesedés, hanem az, hogy a társadalmunk nincs egyensúlyban. És ha mi nem teszünk az egyensúlyért, a természet fogja megtenni. Minél többet várunk ezzel, annál több katasztrófa történik.

 Meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat, a környezetünkhöz való viszonyunkat, vissza kell vennünk az egónkból". És hogy kire néz fel, amikor rendkívüli kitartásra van szükség? "Túl öreg vagyok ahhoz, hogy példaképem legyen. Inkább arra számítok, hogy majd valakinek én leszek a példaképe" – mondta mosolyogva.