A tudatos utazásé a jövő, de legalábbis a 2019-es év a National Geographic cikke szerint, amiben tucatnyi utazási szakértőt kérdeztek meg az idei várható trendekről.

Egyre többen utaznak úgy, hogy azt önkénteskedéssel kötik össze. Afrikában eközben igyekeznek a helyi közösségeket turisztikai profithoz juttatni, hogy érdekük legyen a vadvilág megőrzése. Abban is reménykednek, hogy aki hazamegy a vadregényes tájakról, annyira összekötődik a természettel, hogy otthon is tenni fog érte.

Egy szomorúbb trend, hogy a politika változatlanul alakítja az utazási szokásokat. Persze miközben egyes történések elrettentik az utazókat, más országokban lenyugszik a helyzet (hogy milyen áron, az más kérdés...). Így Egyiptomba is kezdenek szállingózni ismét az utazók, de a terrortámadásoktól és puccstól tépázott Törökország is felkerült a térképre.

Zimbabwe pedig Robert Mugabe diktatúrájának bukása után lett ismét népszerű a szafarira vágyók közt.  

A túlzsúfolt turistacélpontok helyett az utazók elkezdenek ismeretlen területeket választani. Így egyre többen mennek el Etiópiába, Madagaszkárra, Észak-Kenyába, Bhutánba vagy Indonézia eldugottabb szegleteibe a tömeggel telített Velence, Szantorini vagy Róma helyett.

Alternatívákat is keres 2019 utazója: a zsúfolt Izland helyett elmegy Norvégia, Svédország vagy épp Szlovénia nyugodt környékeire, a karibi szigetek helyett az Indiai-óceán atolljait választja, vagy épp a téli holtszezonban utazik.

Új tájakon, új utakon

Ha már felfedezés, a jövő turistája a járatlan vagy rég járt utakat akarja bejárni Polinézia eldugott fertályaitól a sarkvidékekig. Egyesek nagy felfedezők útvonalait akarják bebarangolni, például kínálnak túrázást Peter Hillary himalájai expedíciójának útvonalán.

Az űr a következő határvidék, ami még ismeretlen. Ugyan a SpaceX vagy a Blue Origin cégek már fejlesztik az űrturizmust, de még nem 2019 lesz az év, amikor az beindul. Addig a Földön kereshetjük az űrt, például a rajongók elzarándokolhatnak Houstonba, ahol idén ünneplik a Holdra szállás 50. évfordulóját.

Népszerűek maradnak a sötét égbolttal kecsegtető, csillagnéző helyek is, mint a portugáliai Alqueva vagy Chile eldugott részei.  

Az utasok aktivitása is növekszik, már nem ücsörögve akarnak felfedezni egy tájat, hanem biciklin, lóháton, gyalogtúrázva. Ehhez kapcsolódik, hogy a turisták jobban kapcsolatba akarnak lépni a helyiekkel, találkozni velük azokon a helyeken, ahova járnak, például írekkel egy hamisítatlan vidéki pubban.

Az utolsó trendnek az eltűnő bakancslistákat írják. Ez alatt azt érti a NatGeo, hogy a kötelezően kipipálandó helyek, mint a Tádzs Mahal vagy az egyiptomi piramisok már nem annyira kötelezőek, vagy legalábbis új nézőpontból akarja őket látni a turista.