Félreértés ne essék: Japán véletlenül sem olcsó hely. Ellenben tervezéssel és némi rafináltsággal nagyon sokat spórolhatnak. És még a szorosabbra húzott nadrágszíjat sem fogják érezni. Japánt egyszer – de ha lehet, minél többször – látni kell. A cseresznyevirágzás, az óramű pontossággal működő tömegközlekedés, az utcán sétáló kimonós emberek, az elképesztő helyi gasztronómia, a varázslatos helyi hőforrások, a Fudzsi leírhatatlan látványa, Kiotó kulturális nyüzsgése, és Tokió megapolisza mind feledhetetlen élmény. De hogyan élheti át az ember mindezt, ha nem veti fel a pénz? Haladjunk pontról pontra.

Repülőjegy-vadászat

A legnagyobb kiadásunk a repülőjegy lesz. Az ismert olcsó repülőjegyes oldalak – például a Skyscanner – nagy segítségünkre lehetnek, ha kedvező árú repjegyet akarunk kifogni. Ha mázlijuk van, és elcsípnek egy igazán olcsó jegyet – nekünk sikerült már megúszni 80 ezer forintból –, akkor hátradőlhetnek elégedetten.

Ha így nem áll házhoz a szerencse, akkor tervezzék utazásukat szezonon kívülre. Március vége, április eleje – a cseresznyevirágzás által vonzott tömegek ellenére – és az őszi hónapok ideálisak az utazásra. Ha nem bánják a hideget, akkor decemberi jegyekre is vadászhatnak. Érdemes szem előtt tartani, hogy sok a belföldi turista is, főleg nyáron és iskolaszünet idején – például augusztusban –, így számítsanak arra, hogy néhol tömegbe fognak botlani.

Ha a japánok szent vulkánját, a Fudzsit is tervbe vették, akkor nyárra időzítsék az utazást. Mi szeptember elején vágtunk bele a vulkántúrába, és a városokban uralkodó hőség után kellemes felüdülés volt a 3000 méteren tapasztalható hűvös levegő.

A kiszemelt belföldi úti célok függvényében érdemes böngészni a japán fapados légitársaságok – például a Vanilla Air és a Peach Airlines – honlapját. Láttunk már jegyet Tokióból Okinavára 2500 jenért (kb. 6500 forint), ami a távolság fényében elég baráti ár.

Közlekedés helyben: busz vagy vonat?

A közlekedési eszköz kiválasztása attól függ, hogy merre szeretnének utazni és milyen időtartamra. Városokon belül a kedvezőbb feltételű napi-, valamint kombinált jegyeket ajánljuk. Tokióban inkább metróval közlekedjenek, ott egy napijegy 600 jen (kb. 1600 forint). A főváros közlekedési rendszeréről bővebben itt olvashatnak. Kiotóban ellenben sokkal jobb buszra szállni, mivel a metró kiépítése nem igazodott a város rohamos növekedéséhez: itt egy napijegy 500 jen (kb. 1300 forint).

Hosszabb utaknál két lehetőségük van: a távolsági buszok és a vonat. Ha az út iskolaszünetre esik, érdemes megfontolni a Seishun 18 Kippu bérlet megvásárlását, amely öt nap korlátlan mennyiségű utazásra jogosít fel zömében helyi (futsudensha/kakuekiteisha) és gyorsvonatokon (kaisoku), de érvényes például a Miyajimára közlekedő kompra is. A bérlet ára 11 850 jen (kb. 32 450 forint). Fontos, hogy előre tervezzék meg az útvonalat, hogy tudják, mikor kell átszállni.

De kellemes alternatívát jelentenek a távolsági buszok, amivel egyrészt nagy távolságokat tehetünk meg (pl. Tokió-Kiotó, Tokió-Nagoja), másrészt, ha éjszakai buszon utazunk, az éjszakai szállást is megspórolhatjuk. Több társaság is van, de a Willer Express ajánlata elég kedvező: egy hétfőtől csütörtökig használható három napos bérlet 10 ezer (kb. 27 400 forint), az öt napos 12 500 (kb. 34 200 forint), az egy hetes pedig 15 ezer jenbe (kb. 41 ezer forint) kerül. A bérlet a vásárlás idejétől számított két hónapig érvényes, és online előzetes helyfoglalás szükséges. Részletek a társaság honlapján.

A stoppolás művészetét nekünk még nem volt szerencsénk tesztelni Japánban, de legális, szóval próbálkozhatnak azzal is, ha spórolni szeretnének. A pénztárcabarát helyi közlekedésről bővebben itt olvashatnak.

Szállások: manga kávézó, hostel, kemping?

Az alvást nem tudjuk kiiktatni, így a következő kérdés, ami felmerül az az, hogy hol aludjunk. Több megoldás is van erre, attól függően, hogy milyen igényekkel vágnak neki az útnak.

Hosteleket rengeteg városban találunk. Egy-egy éjszakért átlagosan 1500-3000 jent (kb. 4100-8200 forint) kérnek el. Érdemes böngészni az Airbnb-t is, mivel ki lehet fogni nagyon kedvező ajánlatokat. De ezt főleg azoknak ajánljuk, akik nagyobb társasággal mennek, mert akkor megoszlik a költség.

A kanapészörfözés Japánban is elterjedt, így a Couchsurfing is jó megoldás, de csak abban az esetben, ha egyedül vagy párban utaznak, mivel a japán lakások zöme nagyon pici, így nem férnek el sokan.

Ha azonban igazán költséghatékonyak szeretnének lenni, és extra kalanddal fűszereznék meg az utazást, akkor kempingezzenek! A Hatinosu oldala csokorba gyűjti Japán kempingjeit. A honlap sajnos csak japánul érhető el, de ha rászabadítják a Google Fordítót az oldalra, akkor nagyjából sikerül majd kibogarászni a lényeget. A kempingek ára változó: van sok ingyenes, de tapasztalataink alapján maximum 1000 jent (kb. 2700 forint) szoktak elkérni.

Ha igazán különleges élményre vágynak, kipróbálhatják a városi kempingezést. Ez egyébként távolról sem ismeretlen fogalom Japánban, mivel megszokott látvány, hogy például a diákok egy padon vagy a vasútállomáson alszanak. Ezt a jelenséget japánul nojukunak hívják. Ennek fényében tehát nyugodt szívvel ajánljuk a városi kempingezést egy-egy nagyobb parkban, és mivel Japán a világ egyik legbiztonságosabb országa, nem kell attól tartaniuk, hogy reggelre nyoma vész a cuccuknak. Mi sátraztunk már játszótéren Tokióban: egyszerre volt szürreális és szuper a világ jelenleg legnagyobb megapoliszának közepén sátrat verni.

Helyiek módjára akár egy mangakávézóban is alhatnak, a megoldás olcsóbb, mint egy hostel. A tulajdonosok tisztában vannak vele, hogy sokan alvásra használják a kis sarkokat olvasás helyett, de mára ez bevett szokássá vált. Néhol még zuhanyzó is van. A fizetés óra alapon történik, így, ha 5-8 órás átlaggal számolunk, akkor egy éjszakát nagyjából 800-1500 jenből (kb. 2100-4000 forint) lehet átvészelni. A mangakávézókról itt olvashatnak részletesen.

Ennivalók: megannyi íz és élmény

Azt hinné az ember, hogy erre is rengeteg pénzt kell költeni, de szerencsére semmi szükség arra, hogy éhezzünk a szigetországban. Sőt!

Próbálják ki a helyi gyorséttermeket! Jó választás lehet a Yoshinoya, a Sukiya és a Matsuya, ha rizses ételekre vágynak, de a rizses fogások mellett mindenképp egyenek rament (tésztaleves vékony szálú kínai tésztával), udont (tésztaleves vastag tésztával), és curry-t is.

A legjobb ételélmények a legváratlanabb helyen várják az olcsóságot kereső utazót: a mezei boltokban. A helyi élelmiszerboltok – például a Family Mart és a 7-11 – friss, elvihető ételek széles skáláját vonultatják fel, ami annak köszönhető, hogy a japánok rengeteget dolgoznak, így sokan csak beugranak némi harapnivalóért egy-egy boltba. Találunk mindent, mi szem-szájnak ingere, többek közt szusit, onigirit (algába tekert rizs különféle töltelékkel), bento boxokat (többféle dolgot tartalmazó dobozkák). Ha itt vásárolunk, párszáz jenből kijön egy-egy étkezés. A zárás közeledtével leárazzák a termékeket, így még olcsóbban juthatnak hozzájuk.

Általános jó tanács, hogy az éttermi étkezéseket időzítsék ebédidőre, ilyenkor a vendéglátóhelyek kedvezőbb árakkal várják a vendégeket, mint az esti órákban. Az alábbi videó is hasznos arra nézve, hogy mit érdemes enni, és hol:

A friss zöldségekről és gyümölcsökről azonban jobb, ha lemondanak. Ezeknek tényleg csillagászati ára van, tekintettel arra, hogy szinte csak import termékekről van szó (nincs elég hely növénytermesztésre az országban). A boltokat járva előfordult, hogy láttunk almát 600 forintos darabáron, de egy fej fokhagyma ára is 1000 forint körül mozog. Ebből is látszik: helyit kell enni.

Látnivalók: bérletek és szemfülesség

Akármerre vigyen is utunk az országon belül, mindenhol találunk ingyenes látnivalót, és a fizetős, híres látványosságok belépőit is megúszhatjuk átlagosan 300-500 jenből (kb. 820-1400 forint).

Vannak olyan látványosságok is, ahova ingyen bemehetünk, ha jól időzítünk. Ilyen például a Kenroku-en Kanazavában, amely Japán egyik legszebb kertje. A rendes nyitvatartási idő előtt, reggel hat és nyolc között ingyenes a belépés, egyébként pedig 310 jen (kb. 850 forint).