A világjárás mindig is megosztó tevékenység volt. Van, akinek a vérében van, van akit egész életében vonzott, de sosem mert belevágni, és vannak, akik ugyan belevágnak, de bizonytalanok abban, hogyan is kéne "jól" csinálni. Nem nagy titok, de sokszor elfelejti az ember: az utazás egyetlen célja, hogy közben jól érezzük magunkat, minden más csak körítés.
 

Ha tehát szeretné átélni a világjárás örömét, a legfontosabb lépés efelé az, hogy megismerje saját magát, és sorra vegye azokat a tulajdonságait, amik befolyásolhatják, hogy milyen típusú útnak érdemes nekivágnia. Ha esetleg rutinos utazó, akkor se hagyja még abba az olvasást, mert lehet, hogy a cikk végére azon kapja magát, hogy a következő utazását már homlokegyenest ellenkező módszerrel szervezi, mint az eddigieket!

Jó dolog ez az utazás, csak ne lenne ilyen macerás!

Hányszor hallani hasonló panaszokat egy rosszul sikerült út után: "Lefoglaltuk előre a szállást, de csak ott derült ki, hogy valamit elkevertek a rendszerben és az első napra nem volt szobánk, teljesen kiborultunk, már azt hittük, hogy az utcán töltjük az éjszakát. Amúgy végig jó idő volt, és Olaszország is szép lenne, de az olaszokkal egyszerűen nem lehet kommunikálni, én meg ugye nem beszélek olaszul, szóval ide se megyünk többet." Ismerős, igaz? Gyakran előfordul, hogy valaki anélkül vág bele egy egyénileg szervezett útba, hogy végiggondolna minden lehetséges szituációt, ami az adott országban érheti. Pedig ez is hozzá tartozik, mondhatnák joggal, hiszen elköltözni sem költözünk el anélkül, hogy ne mérnénk fel az új környezetet, és az ott ránk váró kihívásokat.

Egy külföldi utazás épp ilyen, csak kicsiben. Ha rettegünk attól, hogy a komfortzónánkból kilépve esetleg megoldhatatlannak tűnő szituációkba kerülünk, érdemes előre végiggondolni, hogy biztosan egyedül szeretnénk-e megbirkózni az ilyen helyzetekkel.

Murphy-törvénye alapján biztos, hogy minden egyes utazás során lesz majd valami, ami nem úgy alakul, ahogyan azt eredetileg elterveztük. Ha tudjuk magunkról, hogy ilyenkor hajlamosak vagyunk kétségbe esni, és nehezen uraljuk a helyzetet, akkor lehet, hogy érdemes kiengedni a kezünkből a szervezést. Nem szégyen belátni, ha nem érezzük magunkat kényelmesen. Sőt, ez az első lépés a megoldás felé. Ugyanis pont ez az egyik ok, amiért létrejöttek az utazási irodák: hogy segítsenek az utasoknak az útjuk megszervezésében A-tól Z-ig, hogy nekik már ne kelljen idegeskedéssel tölteniük a pihenésre szánt időt.

Lazaság, tele kihívásokkal

De lássuk, milyen helyzetekbe futhatunk még bele, ahol elkélhet a segítség. Az utazás ideális időpontjának kiválasztásától a reptéri transzfer leegyeztetéséig az egész út egy komoly logisztikai feladat. Ha olyannak ismeri magát, aki még reggelente, a ruhásszekrény előtt is hosszasan dilemmázik, hogy melyik pólót vegye fel, érdemes átgondolnia, hogy nem frusztrálja-e majd a folyamatos döntési kényszer. Ilyenkor ugyanis hajlamosak vagyunk túlizgulni a dolgot és azt hinni, hogy az utazásunk minősége azon múlik majd, hogy minden részletet tökéletesen sikerült-e előkészítenünk. Ha tehát a lelki békénkhez az kell, hogy mindent rendben tudjunk, de nem szeretnénk hónapokig ezen görcsölni, érdemes utazási irodához fordulnunk, ahol a felvázolt igényeink alapján igyekeznek a lehetőségekhez mérten leginkább személyre szabott utat megszervezi nekünk.

Mielőtt egyedül vágnánk neki az útnak, fontos végiggondolnunk azt is, hogy mennyire vagyunk kommunikatív személyiségek. A hétköznapokat biztosan kibekkeljük akkor is, ha egyébként nem igazán vagyunk társasági lények. De ha egy idegen országban magunkra vagyunk utalva, ez elengedhetetlen feltétele a boldogulásnak. Ezért, ha ódzkodunk attól, hogy vadidegenekkel kelljen szóba elegyednünk, ráadásul még az anyanyelvünket sem használhatjuk hozzá, akkor szintén nagy segítség lehet egy idegenvezető, aki intézkedik helyettünk, ha szükséges. Itt fontos megjegyezni, hogy a talpraesettséggel gyakran a hiányos nyelvtudást is könnyen lehet pótolni. Van, hogy kézzel-lábbal többre megyünk, mint perfekt angollal, például akkor, ha a másik egy kukkot sem beszél ezen a nyelven.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a tájékozódás is egy nélkülözhetetlen készség az utazáshoz. Attól még, hogy akár csukott szemmel is hazatalálnánk a belvárosból, nem biztos, hogy egy idegen városban egyetlen térképpel a kezünkben is könnyen boldogulunk. És hát bármilyen találékonyak is legyünk, ha eltévedünk a világ másik felén, az azért tényleg elég ijesztő tud lenni. Persze itt is fontos, hogy meg tudjuk őrizni a nyugalmunkat, és racionálisan végiggondoljuk, hogy igazából semmi bajunk sem eshet. De ha tartunk az ilyen helyzetektől, inkább ne erőltessük az egyedül utazást, mert csak rossz élményekkel fogunk hazatérni.

Utazási iroda: trendi vagy sem?

Továbbra is úgy érzi, hogy ma már nem menő utazási irodával utazni, és csak pénzkidobás az egész? Legtöbb travelós kollégánk szerint is úgy a legmenőbb dolog utazni, ha nem kell igazodnunk másokhoz. De csak akkor, ha ki tudjuk élvezni minden előnyét. Ha izgalomba hoz már a gondolat is, hogy egyedül bóklászhatunk egy ismeretlen helyen, kipróbálhatunk új ízeket anélkül, hogy biztosak lehetnénk benne, hogy utána nem kapunk gyomorrontást. És csak legyintünk, ha esetleg elkeveredik a csomagunk a reptéren és egyetlen váltás fehérneműt kell mosnunk egy héten át.

Ha viszont épp ezektől a dolgoktól tartunk, és ezért egy évben maximum egyszer tesszük ki a lábunkat az országból, akkor adjuk meg magunknak azt a biztonságérzetet, hogy rábízzuk magunkat azokra, akiknek az a szakmája, hogy lerendezzék mások utazását. Persze száz százalékig így sem lehetünk benne biztosak, hogy nem ér majd meglepetés, de biztos, hogy a megoldásban nem maradunk egyedül.

De természetesen az utazási irodás szervezés sem való mindenkinek. Kezdjük azokkal, akiknek a legnagyobb szabadságot az adja, ha nem kell másokhoz alkalmazkodniuk. Ők a legrosszabb helyen járnak, ha egy csoportos utazásra fizetnek be, itt ugyanis másról sem fog szólni az út, mint arról, hogy ki mikor és honnan késik el, betegszik meg, kell miatta visszafordulni, és a többi. Félreértés ne essék, az utazási irodával utazók semmivel sem problémásabbak másoknál, egyszerűen csak a nagy számok törvénye okozza, hogy egy nagy létszámú csoportban sokkal nagyobb valószínűséggel fog valakivel mindig történni valami, mint egyedül, kettesben. Ha tehát nem szeretné, hogy az utazásra szánt idő nagy része azzal teljen, hogy másokra várakozik, ne a csoportos út mellett döntsön. (Ez a haverokkal közösen szervezett síelésre egyébként ugyanúgy áll, mint az utazási irodás nyaralásokra.)

Azok is jobban járnak egyedül, akik ki nem állhatják, ha mások szabják meg, hogy mire mennyi idő jut egy utazáson. Szereti, ha úgy mehet be a Louvre-ba, hogy talán csak fél nap múlva jön ki, mert egyetlen kép annyira magával ragadta, hogy egy órán át csak az előtt ücsörög, de ha úgy alakul, lehet, hogy inkább úgy döntene, hogy kiül egy napsütötte parkba olvasni? Ezt egy szervezett úton biztos, hogy nem teheti meg. Hisz a nevében is benne van, hogy minden program előre le van szervezve, hogy semmiképp se csalódjon, aki erre fizet be.

Végezetül, mi azon az állásponton vagyunk, hogy mindent érdemes legalább egyszer kipróbálni, mielőtt végleg elvetnénk. De tény, hogy sok csalódástól megkímélhetjük magunkat, ha nem megyünk bele olyan helyzetekbe, amiről süt, hogy nem nekünk való.

Ön hogyan szokott utazni? Ossza meg velünk a tapasztalatait ide kattintva, hogy többet megtudhassunk az utazási szokásairól!