Előfordul néha, hogy az ember bármennyire is szeretne, nem tud elhalasztani egy repülőutat, pedig meg van fázva, köhög, tele az orra stb. A kínokat a nyomáskülönbség hatására az addig tünetmentes fül szokta megkoronázni, mivel fel-, de különösen leszálláskor még az a fül is hajlamos fájdalmasan hasogatni, mely addig semmi jelét nem mutatta annak, hogy bármi baja lenne. Az orr tartalma ilyenkor csöndben átvándorol a fülbe, pokoli kínokat okozva ezzel a fül tulajdonosának. Hogyan előzzük meg azt az érzést, mely ahhoz hasonlatos, mint amikor az ember fülébe, majd homlokába egy macsetét döfnek? Íme hat plusz egy tipp. 

1. Egészségesen is hasznos lehet fel- és leszálláskor: a rágógumi. Érdemes előre bekészíteni minimum két darabot, és az egyiket akkor elkezdeni rágni, amikor a gép rágördül a kifutópályára, aztán a repülési magasságban kiköpni; a másikat pedig akkor, amikor a pilóta bemondja, hogy „most pedig megkezdjük a leszállást". Náthásan a leszálláskor jobb egyszerre kettőt is bekapni szépen egymás után. (Alternatív megoldás a folyamatos gumicukor-fogyasztás.)

2.Speciális repülési füldugó (angolul earplanes néven fut). Szédülősöknek és Meniere betegségben szenvedőknek szinte kötelező ez a szilikonból készült, a belsejében vékony kerámiacsíkkal, a külsején redőkkel ellátott, hajlékony kütyü. A füldugó a nyomásváltozás hatására lassan mozogni kezd, időt hagyva a melléküregeknek és a dobhártyának az átállásra. Használati ritmusa kb. megegyezik a rágóéval (szóval nem kell az egész úton bent hagyni a fülben). Én magyar utazási kellékeket árusító shopokban még nem láttam ilyet, de a nyugatabbra lévő világ szinte valamennyi repterén beszerezhető 5-6 euróért, és számtalanszor tisztítható. Hátránya, hogy kicsit furcsán néz ki az ember a füléből kikandikáló izével, de legalább nem néznek rá ellenszenvesen, mint amikor a fájdalomtól hangosan jajveszékel vagy mindent összehány maga körül. (Egyik ismerősöm repült ilyen füldugóval olyankor, amikor át volt szakadva a dobhártyája, és nem súlyosbodott a problémája.)

3.Orrcsepp: nos, ha fáj, ha nem fáj felszállás előtt a náthás ember füle, repülés előtt nincs hasznosabb, mint egy-egy orrcsepp mindkét orrlyukba (természetesen nagyon alapos orrfújás után). Preventív intézkedés, mert a fülfájás olyankor is alattomosan támadhat, ha addig amúgy semmi előjele nem volt. A repülőn egészen biztosan késő lesz.

Ha komoly náthával kénytelen utazni az ember, és valahogy el kell vergődnie hazáig, marad a gyulladáscsökkentővel, adott esetben szteroiddal felszerelt orrcsepp – de ezekkel ne kísérletezgessünk magunktól, kérjük ki az orvos véleményét. Egy ismerősünknek egy speciális fájdalomcsillapító fülcsepp hozta meg az enyhülést, amit az orvosa írt fel repülés előtt.

4. Sok ásítás és nyelés: igen, ez ugyanaz a módszer, amit a felvonókon és sílifteken alkalmaz az ember. Valamicskét segít, de tapasztalataim szerint nem az igazi.

5.Búváros kiegyenlítés: sokan esküsznek erre. Mindkét orrlyukat befogva próbáljuk meg óvatosan az orrokon át kifújni a levegőt a nyomást folyamatosan növelve - és ügyelve, hogy a művelet közben azért ne jöjjön ki az orr tartalma. Egyéni megítélés kell hozzá, hogy meddig, ezért ha nem működik, nagyon erőlködni nem érdemes. A módszerrel a nagy nyomáskülönbségeket lehet kiegyenlíteni. További előnye, hogy repülés nélkül is próbálgatható, hátránya, hogy ha már eleve be van valakinek dugulva/gyulladva a füle vagy az arcürege, ez a módszer inkább árt, mint használ. Olyankor maradjunk csak a füldugónál és a többi tippnél.

6. És íme a módszer, ami nekem a legjobban bevált, de a lehető leghülyébben néz ki: szorítsunk két papír- vagy műanyagpoharat füleinkre! Egy ismerősömnek a stewardess ajánlotta ezt a módszert, és a legutóbbi allergia időszakban én is kipróbáltam: nagyon hatékony volt – közben rágóztam is és be volt dugva a fülem –, és közben nagyon hülyén néztek rám. De úgy használt, mint soha semmi! Azóta nem szállok fel papírpohár nélkül a repülőre.

És a nagy tévedés: hogy majd az alkohol könnyíteni fog a kínokon. Ebben általában azok hisznek, akik kevésszer repülnek / nem ismerik a repülés szervezetre gyakorolt hatását. A repülés legfeljebb csak a szemnek jó, ami ugye szép dolgokat lát az ablakból, minden más testrészünknek kimondott nyűg. Amellett, hogy kényelmetlen; ha több időzónán átível, összezavarja az ember bioritmusát, növeli a stresszhormonok arányát a szervezetben és növeli a vérrögképződés kockázatát. Kis területen zárnak össze jó sok embert (heló fertőzések!), ráadásul a szűrt, extrém száraz, körbecirkuláltatott levegő bizonyítottan dehidratál. Ha erre a sok megterhelésre még rá is tolunk jó pár pohárkával, ne csodálkozzunk, hogy a már meglévő tüneteink felerősödnek és akár újak csatlakoznak be melléjük.