Szeretne százéves platánok alatt, századfordulós luxusvillák között andalogni, remek fagyit nyalni, madárcsicsergést hallgatni egy szép délutánon? Nem kell érte messzire utaznia, pláne ha fővárosi: mindez Budapest 16. kerületében, Mátyásföldön várja. Otthon turistáskodni jó, első rész.
Bringázott már századfordulós nyaralók között Mátyásföldön, járt már Jókai egykori svábhegyi villájának kertjében, ismeri a Wekerle-telep vagy éppen a Gázgyári lakótelep történetét? Utazás alatt a legtöbben nem a szomszédos kerület vasárnapi meglátogatását értik, hanem valami jóval költségesebb dolgot. Pedig nem kell ahhoz hosszú órákon át utaznunk, hogy csodákra bukkanjunk: ott vannak a közvetlen környezetünkben. A saját városunkban turistáskodva is remek élményekkel gazdagodhatunk, ugyanakkor a pénztárcánkat is megkíméljük.
A fenti gondolatmenetet követve született meg a Travelo új sorozatának ötlete, melyben kevésbé ismert budapesti városrészeket mutatunk be. Lokálpatrióták, helytörténészek és idegenvezetők segítségével igyekszünk a környék történetét és a legérdekesebb sétaútvonalakat éppúgy bemutatni, mint azt, hogy hol érdemes inni egy jó kávét, ha séta közben kifáradtunk. Az első részben a századforduló elitjének kedvelt üdülőnegyede, a Budapest 16. kerületéhez tartozó Mátyásföld mutatkozik be, melyet kerékpárral jártunk be egy csoportos túrán egy napsütéses őszi szombaton.
A belváros felől a 16. kerület felé felé igyekezve sok minden jut az ember eszébe, de a luxus és a szecessziós villák például nem igazán. Számtalanszor hajtottam át kocsival a Kerepesin, majd annak folytatásán, a Veres Péter úton, anélkül, hogy felmerült volna bennem, hogy bármi érdekeset rejthet ez a környék. Pedig az 1887-ben alapított üdülőtelep korának egyik legmenőbbjének számított hatalmas, díszes villáival (600 négyszögölnél kisebb telekre eleve tilos volt építkezni) nagyvendéglőjével, süllyesztett teniszpályájával, 1902-ben megnyitott strandfürdőjével, pihenőparkjával, fényűző báljaival, 1918-tól pedig közvetlen légi járattal Budapest-Bécs között.
Bár a történelem nem kímélte Mátyásföldet: az egykori parkerdő területére költözött be az 1956-os forradalom után a szovjet katonai főparancsnokság, a hatvanas években pedig a tanácselnök nyíltan hangoztatta: az arisztokrata-negyedet le kell rombolni! Szerencsére ennek ellenére több szép villa is átvészelte a viszontagságokat. Sokat közülük korhűen felújítottak, az egykori orosz zónában pedig kellemes pihenőparkot, társasházakat és a Budapesti Gazdasági Főiskola épületeit találjuk.
Kerékpáros túránk kiindulópontja a Veres Péter út és a Pilóta utca sarkán volt, innen tekertük körbe a negyedet. A több mint százhúsz éves, óriási platánfák és termésükkel bombázó gesztenyefák alatt gurulva megnéztük a báli belépőkből épült Szent József plébániatemplomot, a kerület építészeti stílusát kialakító Paulheim József mellszobrát, a legszebb villákat a kerítésgyáros Haidekker Sándorétól addig a nyaralóig, ahol anno Hruscsov is vendégeskedett, illetve az 1914-ben épült, majd a kilencvenes években lakássá alakított víztornyot is.
Ez utóbbiba a tulajdonos, Répai Éva építész fel is engedett minket – 130 csigalépcsőfokon keringve juthattunk a legfelső szintre, ahol korábban a víztartály volt. Tiszta időben a torony tetejéről a ferihegyi irányítótornyot, a Megyeri híd jellegzetes pilonjait és a váci Naszályt is látni lehet. Eltekertünk a Mátyás király térig, ahol gyönyörű park, Mátyás király mellszobra, elegáns, favázas nagyvendéglő és panzió fogadta az 1888-tól a Keleti pályaudvartól HÉV-vel érkező kirándulókat. (Ma az épületben gimnázium működik, a park pedig mi tagadás, lehetne ápoltabb is.)
Majd a teniszklubot és strandot rejtő Erzsébet-ligeten is átgurultunk, végül a nyaralók közül az éppen megújuló Dozzi-villát néztük meg. Az egykor szalámigyárosok tulajdonát képző épület az egyik legmegosztóbb villa a környéken: van, akit habostortára emlékeztet, és van aki szerint ez az ország legszebb szecessziós villája. Innen a csapat egy része a Szilas-patakhoz gurult, majd a Naplás-tónál zárta a túrát. Nekünk erre már sajnos nem maradt időnk, de egy későbbi időpontban pótoljuk majd ezt a hiányosságot is.
Merre vannak a legszebb villák? 16. kerület ómátyásföldi részén, a Pilóta-Prodám-Koronafürt-Diósy Lajos-Mészáros József-Hunyadvár utcákban. Aki maga szeretné felfedezni a környéket, egy jó útvonal lehet, ha az Imre utcánál száll le a HÉV-ről, besétál a Mátyás király térre, onnan a Mészáros József utcán végig megy a Pilóta utcán a templomig. Az elágazásnál a Prodám utcán továbbsétálva, majd a templomot elhagyva balra kanyarodva elsétál a Májusfa utcán a Dozzi-villáig. Innen már csak pár lépés a Diósy Lajos utca, ahonnan érdemes még egy rövid sétára indulni az Erzsébet-ligetben, majd innen a Mátyás király téren keresztül térhet vissza a kiindulási ponthoz, a HÉV-megállóhoz. A Mátyás király tértől egyébként nincsenek messze a lentebb javasolt vendéglátóipari egységek sem, ha megpihenne a séta után.
Hol tudok vezetett sétára jelentkezni? Benedek Ágnesnél, a Kertvárosi Időutazónál a 0620/9310-800 telefonszámon vagy emailben: benedekagnes (kukac) gmail.com. Aktuális séták a környéken, és további információk itt. A 2,5-3 órás séták és túrák díja felnőtteknek 900 forint, diákoknak, nyugdíjasoknak 700 forint, 6 év alatt ingyenes. A kirándulások csoportok számára – minimum 8 fő – más időpontokban is kérhetők.
Hol ihatok egy kávét/ehetek egy finom fagyit? A Szamóca cukrászdában (Bökényföldi út 5.) Remek fagylalt, hatalmas somlói galuska, kellemes terasz. Bankkártyával is lehet fizetni.
Hol ebédelhetek meg a környéken? A Szamócával szemben, a Limoncello pizzériában (Bökényföldi út 6.). A pizza vékony tésztás, roppanós, a feltét friss alapanyagokból áll, a fűszeres paradicsomleves parmezános sült gnocchival szintén remek. Ingyen wifi, bankkártyát elfogadnak.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Zsidó gyárosok nyomában Óbudán - 2014.11.10.
Zsinagóga, ahol egykor tévéstúdió üzemelt, kastélykert, mely most bulihely, és textilgyár, ahol ma múzeum található. Óbuda legérdekesebb helyszínein sétáltunk zsidó mágnások és kereskedők nyomában.