Azt a meglepő tényt, hogy a múzeumok Európa-szerte milyen sok helyen várják belépődíj nélkül a látogatókat, már egy korábbi alkalommal megírtuk. De nem csak a remek múzeumokon spórolhatunk városnézés közben: több olyan világhírű látnivaló is akad, ahol nem kell a pénztárcánk után nyúlnunk. Mutatjuk az öt kedvencünket!

Pére-Lachaise temető, Párizs

Nemcsak ingyenes, de nagyon hangulatos program felfedezni Párizs temetőit. Bár elsőre lehet, hogy bizarr dolognak hangzik, pedig errefelé a temetők egyáltalán nem valami szomorú vagy komor helyek. Sokkal inkább kellemes parkok, ahol a családok kriptáiból érdekes utcák alakultak ki az évek során. A legismertebb, Párizs legnagyobb temetője, a Pére-Lachaise, ahol számos híresség sírja is megtalálható. A teljesség igénye nélkül itt nyugszik Balzac, Chopin, Molière, Edith Piaf, Oscar Wilde és Jim Morrison is.

Bátran sétáljunk itt egy nagyot, és keressük meg kedvenc művészeink sírját! A belépés tényleg ingyenes, viszont térképet csak pár euró fejében tudunk szerezni. Ha nem szeretnénk erre költeni, töltsünk le egyet, és nyomtassunk ki még otthon. Vihetünk egy szál virágot, mécsest vagy valamilyen emléktárgyat – persze ez már nincs ingyen, viszont jó érzés így leróni tiszteletünket a nagyságok előtt.

A Père-Lachaise a Boulevard de Ménilmontant-on található. A 2-es metróvonalon található Philippe Auguste megálló közelében van a főbejárat, míg a 3-as metróvonal Père Lachaise megállója, 500 méterre van az oldalsó bejárattól. A XIV. Lajos király gyóntatópapja, Père François de la Chaise emlékére épített kápolna mellett kialakított temetőt 1804-ben I. Napóleon francia császár idején hozták létre. 1830-ra már több mint 30 000 embert temettek ide. Többszöri bővítés eredményeként érte el mai méretét, jelenleg több mint egymillió ember nyugvóhelye – írja a világhírű temetőről a Wikipedia vonatkozó szócikke.

Güell Park, Barcelona

A katalán építészzseni, Antoni Gaudí kihagyhatatlan – és szintén ingyenesen megtekinthető – munkája a barcelonai Güell Park. A színes házikókkal, oszlopcsarnokkal, mozaikokkal kirakott teraszokkal telepakolt park kicsit távolabb esik ugyan a város központjától, de ennek ellenére megéri kijönni ide. A hullámzó teraszról a kilátás is szuper, mindenképp lökdössük odébb a többi lelkes turistát, és fotózkodjunk egyet itt. No meg a parkot őrző ikonikus sárkány – szerintünk inkább gyík – is megér egy kattintást, már ha sikerül a közelébe verekedni magunkat a brutális tömegben.

A park Gaudí tervei alapján épült 1900 és 1914 között. A kert névadója, Eusebi de Güell eredeti elgondolása alapján egy parkos kertvárosi rész – mondhatni korabeli lakópark – kialakításával bízta meg Gaudít, ám az épületek közül csak kettő készült el, és anno finoman szólva nem nyerte el annyi ember tetszését, mint manapság. A park azonban 1984 óta az UNESCO Világörökség részét képezi.

Sanssouci-kert, Potsdam

Ha pedig már egyszer Berlinben járunk, onnan egy pompás kastély kertjébe kirándulhatunk ingyen, persze csak akkor, ha a Checkpoint Charlie-t, a Brandenburgi kaput, és a Pergamon Múzeumot is kipipáltuk az útikönyvben.
A pompás hely nem más, mint a porosz királyok egykori rezidenciája, a potsdami Sanssouci kastély, Berlintől mintegy negyven kilométerre. Tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető: a Regional Express névre hallgató vonatok 25 perc alatt, a 7-es S-Bahn vonal pedig negyven perc alatt teszi meg a távot. Mindkettő az Ostbahnhof, Alexanderplatz, Friedrichstraße, Berlin Hauptbahnhof, Zoologischer Garten állomásokon áll meg a városon belül.

Érdemes tudni, hogy Potsdam főpályaudvaráig kell utaznunk, majd a 695-ös, vagy X15-ös buszra átszállni, és rövid utazás után már a Sanssouci parknál is találjuk magunkat. Az egész út 3,10 euróba kerül irányonként, mert a berlini ABC zónákra alkalmas vonaljeggyel a Regional Express, az S-Bahn és a potsdami közlekedés is igénybe vehető, és akárhányszor átszállhatunk két órán belül. Ha azonban ezen a napon belül akárcsak egy plusz utat is tervezünk, már érdemes a napijegyet megváltani, ami 7 euróba kerül.

A porosz Versailles-ként emlegetett épületegyüttes és a hozzá tartozó kertek 1990-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének listájára. Már Nagy Frigyes is azért építette, hogy a problémáktól és a nyüzsgéstől elvonulva pihenhessen – erre utal a kastély francia neve, hiszen a Sans souci azt jelenti, gondtalanul.

Bár kétségkívül belülről is szépek az itt található kastélyok, csak az ingyenesen látogatható kertek bebarangolásáért is megéri kiutazni ide. A kedvencünk például a gazdagon díszített, teázó emberalakokat ábrázoló Kínai teaház, ami a Sanssoucitól a Neues Palais felé vezető úton egyszer játékosan bukkan elő a fák közül. De a Sanssouci palota előtt található szökőkútnál a napsütést és az elénk táruló látványt élvezni is olyan emlék, amit jó elraktározni a hideg téli estékre.

Szent Péter bazilika, Vatikán

Bár bevett szokás, hogy a legizgalmasabb templomokba belépőt szednek, a vatikáni Szent Péter bazilika kivétel: ide ingyenes a belépés. Sőt, sok templommal ellentétben itt szabadon lehet fotózni is. Ha ennek meglátogatását tervezzük, jó tudni, hogy akármilyen meleg van, a térdet és vállat takaró öltözetet nagyon szigorúan veszik, így hosszú szoknyával, kendővel, térdnadrággal érdemes készülni, mert könyörtelenül ellenőrzik.

A Szent Péter bazilika egyébként a világ legnagyobb keresztény temploma, befogadóképessége 60 000 fő. Még II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték építeni, alapkövét 1506-ban tették le. A jelenleg látható épület 120 év alatt készült el, dolgozott rajta Raffaello és Michelangelo is, később pedig Berninit bízták meg a székesegyház végleges befejezésével. A gazdagon díszített templombelsőben órákat eltölthetünk a mesteri kialakításon ámulva. Külön említést érdemel, hogy a jobb oldalhajó első kápolnájában Michelangelo Pietája látható.

Zaanse Schans, Amszterdam közelében

Egy letűnt kor Hollandiájára kíváncsi? Amszterdamtól nem is kell messzire utaznia érte: csak Zaanse Schansba kell elvonatozni. Itt vízimalmokat, régi élelmiszerboltot, fapapucs-készítő műhelyt, régiségboltot, sajtkészítő műhelyt és lábas jószágokat is találunk. Belépő nincs, csak néhány kisebb múzeumért – például a pékműhelybe való bejutásért – kell fizetni, de ezek nélkül is teljes az élmény.

A bájos skanzenben a kedvenceink a tó körül álló vízimalmok voltak, de persze a fapapucs- és a sajtkészítő műhely meglátogatása is kötelező. Előbbiben a népi lábbeli készítésének csínját-bínját leshetjük el, utóbbiban pedig mennyei sajtokat kóstolhatunk. A Zaanse Schansba az amszterdami főpályaudvarról juthatunk ki egy körülbelül negyed órás vonatozással, melynek menettérti ára 5 euró körül van. A megállóban található kis büfében tudunk térképet is szerezhetünk a környékről.