A Balkán varázsa

Ahol az Adria türkizkék vize találkozik a Balkán-hegység zord tájával, ott kezdődnek Délkelet-Európa legszebb tájai. A Balkán-félszigetet még mindig sok helyen bennfentes tippnek tekintik Európában - ráadásul általában nem is túlzsúfolt.

Az ide érkező nyaralók keveset tapasztalnak a tömegturizmusból, miközben a régió mindent kínál, mi szem-szájnak ingere: félreeső strandokat és egzotikus öblöket, hangulatos városokat és festői falvakat, valamint zord hegyeket, mély tavakat, évszázados kultúrtörténetet és modern életszemléletet.

És bár a terület óriási, mégis könnyen bejárható, miközben észrevétlenül végig barangoljuk a balkáni országokat Horvátországtól Montenegróig, Szerbiától Koszovóig, Albániától Macedóniáig – sőt, talán egyszerre mindet is.

Íme hét ok, miért érdemes egy balkáni utazást és a nagy délkelet-európai kalandot kombinálni.

1. Mert egy utazás alatt több országot is felfedezhetsz

Soha nem volt könnyebb különböző országokba utazni, mint manapság – de a klímaváltozás idején még a régi motoros világjáróknak is rossz szájíze marad, amikor repülőre ülnek, hogy egy újabb országot fedezzenek fel.

Egy, a Balkán-félszigetre tett utazás során azonban mindkettőt megtalálhatod: tiszta lelkiismeretet és újabb országok élményeit. Annak ellenére, hogy a délkelet-európai félsziget első pillantásra hatalmasnak tűnik, a Balkán tömörebb, mint gondolnánk.

A terület földrajzilag nincs egyértelműen meghatározva: magában foglalja Horvátországot, Bulgáriát, Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Albániát, Észak-Macedóniát, Montenegrót és Koszovót, és részben Romániát, Görögországot és Törökországot is. Ez utóbbiak azonban ritkán épülnek be egy balkáni útvonalba, ezért a magterület körülbelül 385 000 négyzetkilométernyi területen terül el.

2. Mert a Balkán-félsziget tökéletes egy kiránduláshoz

Csak indulj el dél felé az éjszakai vonattal, majd vegyél fel egy bérautót, és máris indulhat az országúti utazás!

A Balkán-félsziget lélegzetelállító tájain és az Adriai-tenger türkizkék vizei mentén való autózás egészen különleges kaland.

Ellentétben az olyan országokkal, mint Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország, itt az utcák nem zsúfoltak. Éppen azért, mert a Balkán-félsziget még nem esett áldozatul a tömegturizmusnak.

Délkelet-Európa könnyen felfedezhető autóval. Így kilométerről kilométerre haladhatsz, sőt, hagyhatod magad sodródni is. Állj meg, és töltsd az éjszakát ott, ahol csak akarod. A határok átlépése nem jelent problémát.

Útközben pedig csak azt kell eldöntened, hogy melyik tengerparton, hegyen vagy völgyben állsz meg aznap. Szeretnél egy sört meginni Belgrádban, kirándulni a montenegrói Lovćen Nemzeti Parkban vagy úszni az albán riviérán? Minden lehetséges, de egyik sem kötelező. Amit te szeretnél.

3. Mert minden lehetséges, a hátizsákos túráktól a körutazásokig

A Balkán-félsziget változatos – mind festői tájait illetően, mind kulturálisan. Egyik nap a tengerparton fekhetsz, másnap pedig élvezheted a havat valamelyik hegycsúcson. Megszállhatsz egy luxus üdülőhelyen vagy egy piszok olcsó hostelben. Sétálhatsz, közlekedhetsz autóval, busszal, de akár hajókázhatsz is.

Pontosan azért, mert a balkáni országok olyan sokszínűek, ezért a nyaralás típusa is ilyen. Hátizsákosként vagy alacsony költségvetésű utazóként is teljesen egyszerű utazni. A határon átnyúló autóbusz-hálózatok egyszerűvé és olcsóbbá teszik az utazást.

4. Mert a Balkánra rendkívül kedvező árú az utazás

Délkelet-Európa olyan régió, amelyet még nagyrészt megkímélt a tömegturizmus. Eltekintve az olyan körutazási fellegváraktól, mint Kotor, a tengerparti régiók, az Isztria vagy a Trónok harca helyszínek, mint például Dubrovnik, az árszint alacsonyabb, mint más európai országokban.

Ennek megvan az az előnye, hogy a nyaralás olcsó, ezért hosszabb ideig utazgathatsz keresztül-kasul az országokon. Klímaváltozás idején ez egy jó módja annak, hogy az ember megkímélje a világot: több rövid utazás helyett utazz egyszer hosszabb időre.

De nem csak a szénlábnyomon spórolhatsz, hanem mindenekelőtt a mindennapi életedben is. Egy ágy például egy hostelben gyakran 8 és 20 euró (kb. 3000-8000 Ft) közötti összegbe kerül.

A legolcsóbb balkáni országok Bulgária, Macedónia, Bosznia és Szerbia, Montenegró a középmezőnyben van, Horvátországban kell a legtöbbet fizetni. Ez az éttermeknél is észrevehető: míg Bulgáriában, Macedóniában, Boszniában és Szerbiában általában csak néhány eurót kell fizetni egy étkezésért, Horvátországban már lényegesen többet.

5. Mert a Balkán a kultúrák olvasztótégelye

Egy olyan országot irányítok, amelyben két ábécé, három nyelv, négy vallás és öt nemzetiség él hat köztársaságban, hét szomszéddal körülvéve, miközben nyolc kisebbséggel kell megbirkóznia." - ezzel az idézettel foglalta össze a Balkán sokszínűségét a Jugoszláviát 1945 és 1980 között irányító partizánvezér, Josip Broz Tito.

Ha Délkelet-Európában olyan országokon keresztül utazol, amelyek a turizmus szempontjából még kevéssé fejlettek, mint például Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia vagy Koszovó, akkor olyan országokat fedezhetsz fel, ahol nincs tömeg, ellenben különböző kultúrák olvasztótégelye, ami egész Európában egyedülálló.

Kelet és Nyugat találkozik itt, amely az itt jelenlévő különböző vallásokon is meglátszik: katolicizmus, ortodoxia és iszlám. Jugoszláviát egykor többnemzetiségű államnak tekintették – a Balkán ezért is olyan sokszínű.

Tudtad, hogy Észak-Macedónia délnyugati részén létezik egy „Balkán Jeruzsálem", amelynek egykor 365 temploma volt – minden nap és minden szent számára egy? Hogy a bosznia-hercegovinai Mostarban minden reggel a müezzin imára hívása visszhangzik az oszmán óváros felett? Vagy azt, hogy Szarajevó szívében, Baščaršijában az emberek apró csészékből isszák a török kávét, mint egy török bazárban?

6. Mert a balkáni konyha izgalmas az ínyenceknek

Először is: nem létezik tipikus balkáni konyha, mint ahogy tisztán magyar konyha sem. A konyha az ország történelmétől és földrajzi elhelyezkedésétől függ. A tengerparton a mediterrán konyha erős jelenléte található rengeteg hallal, míg a hátországban a mezőgazdaság és az állattenyésztés játszik fontos szerepet; itt elterjedt a juh, a kecske és a baromfi.

Egy dolog világos: a törökök gasztronómiájukkal formálták a Balkánt. Ezért sok klasszikus a Balkán-félszigeten és Törökországban is megtalálható. Az egyetlen különbség itt az elkészítés módja. Ez a történelemnek köszönhető: nem szabad elfelejtenünk, hogy 1991-ig egyetlen ország volt csak: Jugoszlávia.

Az évszázadok során a jugoszláv konyhát erősen befolyásolták más kultúrák: oszmán, olasz, osztrák, magyar és görög hatások nyomták rá bélyegüket. Ezért olyan népszerűek az olyan klasszikusok, mint a Ćevapčići és a Pljeskavica, a Börek és a Baklava vagy az Ajvar és a Pita, amelyek mindenhol megtalálhatók a Balkánon.

7. Mert a Balkán kontrasztjai elszédítenek

Egyik nap még eldugott udvarok és romos panelházak között bulizz Belgrádban, másnap a Duna-parton lógj Újvidéken, 2021 Európa Kulturális Fővárosában. Délelőtt andalogj Dubrovnik városfalain, délután látogasd meg a „Trónok harca" forgatási helyszíneit.

Kezdd a hetet kajakozással a montenegrói Tarán, majd fejezd be a hetet hűsöléssel az Albán Riviérán. Délelőtt barangolj a szarajevói réz- és ezüstművesek között, délután sétálj el a Latin-hídhoz, ahol Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös meggyilkolásával az első világháború katasztrófája kezdődött.

A Balkán-félszigetet az ellentétek teszik különlegessé. A táj néhány kilométerenként változik, ahogy az épületek, illatok és történetek is. Délkelet-Európában sehol máshol nem találhatsz ilyen sokszínű és egyben kompakt utazási lehetőséget az út során.

Éppen azért, mert magányos strandok, felkapott városok, zord hegyek és hangulatos falvak váltják egymást, a Balkán-félsziget igazán nagy kaland. És abszolút beváltja a legjobb délkelet-európai nyaralás ígéretét.