Az Őrségről folyamatosan cikkezünk, és szeretjük megosztani a vele kapcsolatos érdekességeket és híreket, mert egy olyan szeglete az országnak, amit egyszer mindenkinek látnia kell. A táj lényegét úgy lehet igazán megérezni, ha valaki nem süvít át egyik látnivalótól a másikig, hanem lassan ballagva szívja magába a rétek, erdők, kaszálók és dombtetőkön kuporgó házak látványát. Ha tehetjük, induljunk útnak gyalog, és úgy fedezzük fel a látnivalóit.
Kirándulási lehetőségekből nincs hiány a térségben, de azt ne feledjük, hogy az Őrség nem teljesen azonos az Őrségi Nemzeti Park területével, melyet még 2002-ben hoztak létre. A nemzeti park magába foglalja ugyanis a Vendvidéket, Szentgyörgyvölgy környékét és a Rába völgyét is. A következőkben tehát nem csak az Őrség, hanem a teljes nemzeti park területéről ajánlunk látnivalókat és túraútvonalakat.
A történelmi Őrség központja Őriszentpéter, mely 9 szerből áll, rajta kívül még 21 magyarországi és nyolc szlovéniai települést sorolunk a tájegységhez, és a már említett Vendvidéket, valamint Hetés néhány falvát is. A régióban két várost találunk Szentgotthárdot és Körmendet, melyek az Őrség kapuja címet viselik, illetve körülöttük aprófalvas településeket. Ezeknek a legszebb látnivalói közül szemezgetünk most.
Az Őrség legszebb látnivalói
Szent Péter-templom, Őriszentpéter
Amint már említettük, Őriszentpéter 9 szerből áll, ezek közül Templomszeren épült fel a település legrégibb épülete a 13. század elejére datált Római katolikus plébániatemplom, melynek védőszentje Szent Péter apostol. Aki erre jár, alaposan figyelje meg a templom bélletes kapuzatát. Az épület a középkorban erődítményül szolgált, és ezt a szerepét még ma is jelzi a körülötte húzódó 16. században kialakított hatalmas árok.
Vadása-tó
Tizenkét forrás táplálja a tavat, ami 200 méter széles és 350 méter hosszú, és az Őrség, valamint Hegyhátszentjakab nevezetessége. A legendák szerint a tó a nevét a patak mentén ásott rókalyukakről kapta. A vad-ásta kifejezésből idővel szépen főnév lett és elterjedt a Vadása név.
Pityerszeri skanzen
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes három házcsoportból, valamint portából áll, és Szalafő-Pityerszeren található. Az épületek érdekessége, hogy megőrizték az 1700-as évekbeli állapotokat, és máig az eredeti helyükön állnak. A múzeumfalu fehérre meszelt házai és régi használati tárgyai segítenek elképzelni, hogyan élhettek egykor az őrségiek.
Kömpe Szeme kilátó
Pityerszer előtt, a Felsőszer felé vezető út mellett magasodik a környék új, haranglábra emlékeztető kilátója, a Kömpe Szeme, ahonnan Szalafő öt szerét is láthatjuk.
Szentháromság-templom, Velemér
Páratlan értékű, több mint 7 évszázadot átvészelő freskókat rejt hazánk egyik legrégebbi temploma, mely a 13. században épült Veleméren. A veleméri istenháza eredetileg református templom volt, de 1732-ben III. Károly intézkedésére katolikus lett.
Túraútvonalak az Őrségi Nemzeti Parkban
Ha valaki egészen el akar merülni a tájban, és inkább árnyas erdőkben és hullámzó réteken át sétálva fedezné fel a környéket, az barangolja be például a Lugos-patak völgyét. A patak keleti irányba csordogál, végül pedig a Rábába torkollik - völgye fokozottan védett. A kék sávot követve egy bő 9 kilométeres túrát tehetünk a patak partján, hol közelebb a vízfolyáshoz, hol dombokon keresztül, enyhén felfelé kaptatva.
Akinek van kedve, az még egy kirándulást beiktathat: a közelben, északkeleti irányban, Felsőmarác határában található ugyanis a Himfai-parkerdő és a Himfai-tó. A tóparton pihenni és horgászni lehet, vagy csak lustán nézni kicsit a vízi madarakat, míg az erdőben tanösvényen is végig lehet sétálni.
Már egész közel az ország nyugati csücskéhez fekszik Kétvölgy. A pici falu környékének minden látnivalója bejárható két óra alatt, de ez a körülbelül 6 kilométeres túra nagyon sok szépséget tartogat. A piros sávon és a piros kereszten haladó kirándulás eleve nagyon látványos, a Katalin-hegyen lévő kilátótól indul, ahonnan tiszta időben a Kőszegi-hegység, sőt, az Alpok keleti vonulatait is látni lehet.
Az útvonal ezután érinti a Szakonyfalvi-patakot, a Réti orchideák tanösvényt, de a tájban megbújó települések látványa is egészen mesebeli erre. Ez már a Vendvidék, ahol jellemzőek a szórványtelepülések, de jellegzetes építménye a környéknek a szoknyás harangláb is.
Ilyen típusú építmény nem csak egy van az Őrségben, de a pankaszi szoknyás harangláb a legrégibb mind közül. 1755-ben állították fel a település legmagasabb dombján a tölgyfából készült építményt, melynek tetejét rozsszalmával fedték le. Az, hogy éppen ez az ősi építmény az Őrség szimbóluma - melynek színeit sötétre pácolta már az idő -, mindent elmond a tájról. Nyugalmas és szép, feltűnősködéstől mentes. Egy olyan hely, ahol nem számít, ha esemény nélkül csorog el a nap, mert jól esik az élet maga: az erdők és rétek lusta váltakozása, a roppanósan friss levegő és a sietség teljes hiánya.
Források: csodalatosmagyarorszag.hu; Travelo.hu; kirandulastippek.hu