Megmerítkeztünk a végtelenül kék tó vizében

Szlovénia egyetlen nemzeti parkjában, a természet közepén fekvő tó 3,2 négyzetkilométeren zöldellik a hegyek között. Ha egészen testközelből szeretnénk megtapasztalni a vele való találkozást, akár belevetnénk magunkat az elképesztően zöld színű vízbe, akkor könnyedén meg tudunk állni a kijelölt parkolóhelyeken. A tó több pontján is van fürdési lehetőség, és bár a nagy melegben csábító kristálytiszta vize, a hegyi patakoknak és forrásoknak köszönhetően elég hűvös is. Nagyjából 20 fok körüli vízhőmérsékletre számítsatok.

Ott jártunkkor bár kellemes meleg volt az idő, kevesen strandoltak. Mi térdig merészkedtünk a vízbe, ami üdítő élmény volt. Ugyanakkor a fürdőzők készüljenek fel rá, hogy a tó hirtelen mélyül. Félelmetes belegondolni, hogy a legmélyebb pontja alattunk 45 méter mélyen fekszik. Emiatt gyerekekkel inkább a tó keleti oldalát ajánlanánk strandolásra, mert arra jóval sekélyebb a víz. A tavon megengedett a csónakázás, SUP használata, sétahajóra is lehet szállni, illetve kajakozni, kenuzni, szörfözni, horgászni, sőt, búvárkodni is lehet. No és sétálni, kirándulni a partján, akár biciklivel is. Csak elképzelni tudom, hogy télen ha befagy a tó, milyen csodás lehet rajta korcsolyázni...

Lélegzetelállító kilátás a Vogel hegyről

Bár sétáltam a tó partján, bele is mentem a vizébe, nem elégedek meg ennyivel. Szeretném beszippantani a látványt a magasból is! Az autónkat a Vogel hegy ingyenes parkolójában tettük le, ahonnan kabinos felvonó repít fel a 1535 méteren található felvonóállomásra.

Bár a jegy nem olcsó, hiszen a felnőtteknek a retúrjegy 24 euró, a gyermeké 12 euró és még kutyusoknak is 4 euró a díj, de ahogy emelkedik a felvonó, új dimenziók nyílnak meg. Arra azért készüljünk fel, hogy sokan lesznek a kabinokban, és igyekezzünk a panorámaablakok közelében elhelyezkedni, mert ha középre állunk, kevesebbet fogunk látni a pár perces út során. Ha jól helyezkedünk, a kilátás már a felvonóút során is lenyűgöző lesz. Az oszlopoknál menet közben előfordul, hogy egyszer-egyszer kileng a fülke, ami kicsit még jobban megdobogtatja a szívünket, de a java még ezután jön.

Ahogy kilépünk a felvonóból, és elsétálunk a felső állomás széléhez, ugyanis kissé megremeghet a lábunk. Nehéz leírni, a látványt, mert úgy érezzük madárként tekintünk le, és közben az egész tavat beláthatjuk. És nem csak a tó, hanem a föléje tornyosuló, helyenként hóval borított hegycsúcsok is mesebeli látványt tárnak elénk: a Komna-hegy, a Triglav csúcsai meredeznek, de egészen a Kamniki és Savinja-Alpokig ellátni.

Ahogy elsétálunk a kilátóról, rögtön a Viharnik panorámás étteremnél találjuk magunkat, ahol lenyűgöző kilátás nyílik Triglavra és a Bohinj völgyére. Ha kisétálunk az épületből, abba sem tudjuk hagyni a fotózást, hiszen egy másik perspektívából csodálhatjuk meg a tavat és a környező hegyeket. Természetesen mi is sorra készítjük mindenhol szinte már giccsesen szép fotókat, a szívecskével keretezett fotópontnál is jól elidőzünk.

Aki úgy készült, hogy túrázni szeretne, innen több túraútvonalon is elindulhat. Van még lehetőség bőven felfelé is gyalogolni, mert itt még nem értünk fel a hegy csúcsára, amely 1922 méten taláható. A felvonótól tehát még 380 métert kell megtenni a hegy tetejéig, ami alatt nagyjából 750 méteres szintkülönbséget kell lekűzdeni, így csak azoknak ajánlott megmászni, akik jó kondiban vannak.

Kis könnyítéssel is fel lehet azért jutni magasabbra, méghozzá quad libegővel ami az 1682 méter magas Orlove glavéig visz. Ez ugyan még mindig nem a csúcsa a hegynek, de a libegő kijárata mellett  elhelyeztek egy csengőt, amit, ha megnyomtok, a fáma szerint teljesül a kívánságotok. Pár lépésre innen található az Orlove glave hegyi kunyhó, ahol megkóstolhatjátok Bohinj hagyományos ételeit, és elfogyaszthattok egy frissítő italt. A kabinos felvonóhoz való visszatéréshez két lehetőség közül választhattok: vagy visszaugortok vissza a libegőre, vagy egy viszonylag enyhe lejtőn lesétáltok a kabinos felvonóhoz.

A tó még egy csodája: a Száva-vízesés

Ha már ott járunk, nagy kár lenne kihagyni a tótól mindössze 5 km-re található Slap Savica, azaz a Száva-vízesést, ami a legtöbb látogatót vonzó vízesés Szlovéniában. A Bohinji-tó északnyugati csücskében található, amely Száva folyó egyik forrásából ered, majd alakul vízeséssé, hogy aztán a Bohinj-tóba érjen. Onnan Sava Bohinji néven folytatja útját Bledig, ahol a Sava Dolinával egyesülve Száva néven folyik a Fekete-tengerig.

Ukanc falun átérve aszfaltozott úton a Koča pri Savici parkolójában könnyen leparkoltunk a vízesést jelző táblánál. A belépő 4 euró a felnőtteknek, 2 euró a 7-14 éves gyerekeknek. Tanulóknak és 65 év felettieknek 2,5 euró. Még mindig a Triglav Nemzeti Park (TNP) szívében járunk, ahol a legmagasabb védettségi fokozat van érvényben. Jó 15 percig tartó felfelé lépcsőzés után az erdőben kissé kifulladva, de megérkezünk, hogy elénk táruljon a látvány, amiért jöttünk. Megérte a felfelé séta!

A Savica vízesés egyedülálló a világ vízesései között, mivel a vízfolyás két patakra szakad a föld alatt. Az A-betűt formáló kétágú vízesés nagyobbik ágának magassága 78 méter, míg a kisebbiké 25 méter.

A látvány mellett a magasból lezúduló víz dübörgő zaja is mellbevágó. Ha elsétálunk egészen a vízesést elzáró kerítésig, magunkon érezhetjük a lezúduló víz permetjét.

A vízesés kilátójánál padokon is megpihenhetünk, ahol egy emléktáblát találunk sziklafalba rögzítve, némi magyar vonatkozással. Mária Terézia magyar királynőnek az unokája, János osztrák főherceg látogatásáról emlékeznek meg, aki 1807-ben kereste fel a Savica vízesést.

A főherceg az Alpok szerelmese és kutatója volt, ezen kívül ö kezdeményezte a Bécstől Triesztig vezető Déli Vasút megépítését is. 1807-es látogatása alkalmából a báró Ziga Zois tulajdonában lévő bohinji Vasmű egy márványemlékművet állított neki, melyet L. Kelbl szobrászművész alkotott.

(Forrás: bohinj.si)