Tudtátok, hogy az Írott-kő kilátóját, amely 1913-ban épült, konkrétan kettévágták a történelmi változások? Még ma is a közepén húzódik az osztrák-magyar határ, így a bejárata az osztrák oldalon van, de ma már szabadon látogathatjuk, és nemzetiségtől függetlenül csodálhatjuk a tetejéről a kilátást.
De a Kőszegi-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabb pontja (882 méter) nem csak a kilátója miatt érdekes, vagy kedvelt úti cél. Azok, akik sokat Kéktúráznak, tudják, hogy itt ér véget a hazánkat átszelő Kéktúra két ága. "Észak felé az Országos Kéktúra, dél felé pedig a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra." - olvasható a Kiránduló blog oldalán.
Az Írottkő több irányból is megközelíthető (legkönnyebben egyébként az osztrák oldalról), de ha Velem településen állunk meg, akkor egy csomó látnivalót útba ejethetünk még menet közben, és így egy egész napos túra lehet az Írtottkő látogatásból.
A velemi buszfordulótól elindulva, a turista utakat jelző tábla szerint Írott-kő innen 2,5 óra, bár az nincs kiírva, hogy melyik jelzésen, mert több különböző útvonal közül választhatunk. Közülük az egyik a "Források útja" tanösvény, ami egy 14 km-es körtúra, mely a Kőszeg-hegyalja tíz forrását érinti. "Az egyes források közötti utakon különböző jelzések lehetnek, hogy melyiken kell tovább menni a következő forráshoz, azt a kihelyezett ismertető táblákról tudhatjuk meg."
A főbb látnivalók menet közben Velemben a Hősök kapuja, a Régészeti témapark és a Nuschy-sétány, az Asztal-kő, az Írott-kő kilátója, a Hörmann-forrás és a Szent Vid-kápolna.
Az Írott-kő csúcsára felvezet egy másik útvonal, a Hugó-emlékút is, ami szintén kellemes hangulatú, sokan választják ezt is. Az árnyas, párás levegőjű Hosszú-völgy bükkösében, a település vízellátásáért felelős vízműnél fakad a Péterics-forrás. A Hosszú-völgy erdőrezervátumán át keskeny gerincen keresztül vezet az út az Asztal-kő termetes sziklájához, ahonnan a kaptatásért cserébe megcsodálhatjuk az Írott-kő kilátójának körpanorámáját a Balatontól a Schneebergen túlig.
A Dunántúl tetejéről lassú ereszkedéssel lehet eljutni a mondákkal is megörökített Hörmann-forráshoz, majd a gazdag történelmű, szép panorámájú Szent Vidig, ahol a kálvária és az Országos Kéktúra emlékműve fogad minket, miközben feltűnik a Szent Vid-kápolna jellegzetes teteje. Végül a hangulatos terméskőlépcsőn, majd egy idős fákkal szegélyezett út vezet vissza Velembe.
"A Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontját a 14. században Fenyőhegyként említették, a 17. században a csúcs a Szálkő elnevezést kapta, a mai nevét pedig egyes kutatók szerint egy határkőnek köszönheti. A határkövön korábban még jól kivehető három betű állt: CBE. A rövidítés Confinia Batthyányana Esterhazyana, melynek jelentése Batthyány - Esterházy határ. Ez a határkő a kilátótól mintegy 40 méterre, az osztrák oldalon található."
Ha a túra előtt még több bennfentes információra vágytok, akkor olvassátok végig a Kiránduló blog szerzőjének teljes élménybeszámolóját.