Útnak indulhatunk a Duna-Dráva Nemzeti Park Pintér-kertjében, mely Pécsen, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el, de felfedezhetjük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Alcsúti Arborétumát is, a Hortobágyi Nemzeti Park Tiszakürti Arborétumot és persze az Őrségi Nemzeti Park Chernel-kertjét is. Tavasszal mind csodás arcukat mutatják.

A Kiránduló blog írójának köszönhetően körbejárhatjuk a Címerpajzs dűlőben található és helyi védettséget élvező Chernel-kert, amit Chernel István hozott létre 125 éve. A kert egyik érdekessége, hogy a fák ölelésében egy madárvédelmi mintatelep is működik, ahol testközelből találkozhatunk számos madárfaj sérült egyedeivel. A telep állandó lakói között vannak fehér gólyák, vörös vércsék és erdei fülesbaglyok is. 

A táblával is jelzett kertbe egy szép, fából készült kapun léphetünk be, melyet ornay Endre András kőszegi szobrászművész készített 2002-ben. Ezen túl védett növények által szegélyezett tanösvények, az említett madártelep, különleges virágok és fák várnak ránk. Kert mivolta pedig családias és befogadó, valamint könnyen bejárható hellyé teszi az egész parkot.

Bizony ez az a kert, (a Jeli Arborétum mellett) ahol májusban szintén lángra lobbannak a hatalmas rododendron bokrok, és a mellettük futó ösvény lila, sötét narancs és vörös árnyalatokban úszik, vonzva a külföldi látogatókat is. A virágzáshoz természetesen minden évben programok kapcsolódnak, ezekről idén is beszámolunk majd, ha eljön az ideje. 

A hangulatos ösvények mentén botanikai különlegességgel is találkozhatunk. A kert 2,5 hektáros és otthont az egyetlen olyan tanösvényének, ahol a legveszélyeztetettebb növényfajokkal találkozhatunk séta közben.

"Az egyik ágyásban gímpáfrány is található. Ez a páfrány az árnyas, hűvös szurdokvölgyek jellemző faja, de megtalálható sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében, barlangbejáratoknál is. A gímpáfrány hazánk egyetlen olyan páfrányfaja, amelynek levelei osztatlanok. Nevét onnan kapta, hogy levele állítólag hasonlít a gímszarvas nyelvére" - olvasható a blogon.

Kert alapítás a madarakért

Az arborétum területe egykor a Chernel-család mintegy 1,5 hektáros gyümölcsöskertje volt, majd Chernel István ornitológus emlékkertté, madárvédelmi mintateleppé alakította. Az arborétum kialakításához 1898-ban fogott hozzá, amikor nemzeti ünnepeinken, jelesebb napokon (mint például Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatalakor) és családi eseményeken emlékfákat kezdett ültetni. Ezen emlékfák miatt nevezik az arborétumot emlékkertnek is. Később sűrű sövényeket telepített, hogy a madarak jó fészkelő- és búvóhelyeket találhassanak a területen.

"Chernel István ültetéseiből napjainkra is fennmaradt néhány, ezek közül a két legjelentősebb érték egy kínai vörösfenyő és egy kaukázusi jegenyefenyő. A kertben jelenleg több mint háromszáz növényfaj tekinthető meg."

A kertet Kőszegen, az Arborétum utca 2. szám alatt találjuk. A bejárat előtt nem lehet parkolni, de a Hunyadi János utcán egy picit feljebb (illetve lejjebb is) már igen. Ha egyébként is kőszegi városlátogatást tervezünk, akkor a belvárosból gyalosan is megközelíthetjük a kertet. Azonban mielőtt elindulnánk, számítsunk rá, hogy a Chernel-kertbe belépőjegy szükséges, amit a szomszédos Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban válthatunk. 

Ha szeretnétek még több érdekességet és apró részletet megtudni a kertről, olvassátok el a Kirándulo.blog.hu teljes írását.