Világszerte egyre több közösség vonul ki az erdőkbe, hogy civilizáció előtti túlélési készségeket gyakoroljanak. Az otthonról vitt sátor helyett az erdőben talált rönkökből építik fel az éjszakai menedéküket, a vizet a patakról hozzák, a táplálékukat az erdőben talált gombák képezik. Ez a bushcraft.
A legtöbben valószínűleg tanácstalanok lennénk egy igazi túlélési helyzetben, hiszen megszoktuk már a civilizáció kényelmét. Otthonunkban, és a munkahelyünkön elzárva éljük az életünket, és természetes számunkra, hogy tiszta víz folyik a csapból, a radiátorok melegen tartják a szobákat, a tűzgyújtás pedig mindössze annyiból áll, hogy elfordítunk egy gombot a tűzhelyen. A túlélési készségek elsajátítása és gyakorlása, azaz a bushcraft, magyarul bozótmívesség ezt az egyensúlyhiányt igyekszik orvosolni.
Ez a tevékenység egészen másról szól, mint a hagyományos kempingezés. Amikor kempingezel, általában csak egy kültéri környezetben próbálod megteremteni a megszokott kényelmet, de a bushcraft gyakorlása során kommunikálsz is a természettel, és az elkerülendő potenciális veszélyekkel is tisztában vagy - magyarázta Richard Prideaux, egy brit, bushcraft-kurzusokat szervező cég vezetője a BBC cikkében.
Ha csak a gombákra gondolunk, az Egyesült Királyságban például több mint 100 ehető faj létezik, de sokuk könnyen összetéveszthető a közel azonos fajokkal, amelyek közül több elég mérgező ahhoz, hogy véget vessen egy ember életének. Szóval a vadonban az egyik legfontosabb készség a túlélés szempontjából, hogy az ember tisztában van azzal, hogy mi ehető és mi nem. De a napi élelem beszerzésén kívül további feladatokat is el kell látnia egy vérbeli túlélőnek: farönkökből megépíteni a sátrat, vizet hozni a patakról, megtisztítani azt és nem utolsó sorban tüzet gyújtani.
A túlélés szakértői szerint a természet közelségének pozitív hatása van a mentális egészségünkre. Ahogy Prideaux mondja, a szabadban levés, távol bármiféle képernyőtől, megváltoztatja az agyunkba kerülő inputot (bemenet, bemenő képek, hangok). Bár a problémáink nem szűnnek meg, de az élmény segít más szemszögből látni a dolgokat.
Paul Hayes, aki Haze Outdoors nevű YouTube-csatornáján közvetíti bushcraft élményeit, egyetért azzal, hogy a természet jót tesz az elmének: „Mindig is küszködtem egy kicsit a mentális egészségemmel – ADHD-s vagyok, és az agyam néha az ellenségem" – mondta. "Ha a szabadban vagyok, az megnyugtat, visszahelyez a középpontomba. Ez egy gyógyszer."
A Discover Bushcraft kifejezetten nőknek szervez szabadtéri készségekkel foglalkozó kurzusokat, vezetője, Helen Payne szerint pedig érzelmi igény van a természettel való kapcsolódásra. Szerinte más egy beszélgetés a tábortűz mellett, mint a dohányzóasztal körül. A szabad ég alatt mindenről lehet beszélgetni.
Dr. Lisa Fenton, a Cumbriai Egyetem etnobotanikusa és környezetantropológusa lelkes gyakorlója bushcraftnek és a tábortűz körüli beszélgetéseknek: „Már a tűz melletti tartózkodásnak is nyugtató hatása van. Biztonságban vagy a ragadozóktól, a kihűléstől, megfőzheted az ételed. A tűz átalakítja a szabadban való tartózkodás élményét, aminek mély evolúciós nyoma van."
Szerinte a bushcraft olyan belső tulajdonságokat fejleszt ki, mint a türelem, a kitartás, az alázat, a megfigyelőképesség és a rugalmasság. Ellenállóbbnak, önellátóbbnak és kevésbé másokra támaszkodónak érezhetjük magunkat. Ma már nem szükséges tudnunk, hogyan kell tüzet gyújtani pálcikák segítségével, és azt sem, hogy mely növények tartalmaznak gyógyszereket. De ez csak az elmúlt néhány évszázad óta van így. Ezek az alapvető emberi képességek évezredekig segítették az ember életben maradását - mondta.
A hazai bozótmívesség
A BBC cikkének lelkes megszólalóin felbuzdulva végeztünk egy kis kutatást, hogy vajon Magyarországon milyen lehetőségek vannak, ha valaki ki szeretné próbálni a bushcraftet. A Google elsőként a Magyar Bozótmíves Egyesület oldalát kínálja fel, de a bejegyzések korából ítélve a közösség nem tűnik jelenleg aktívnak. Láthatunk azonban az oldalon egy 2019-ben közzétett videót, amelyben a túlélés művészetének hazai gyakorlója és egyben Kerepes polgármestere, Gyuricza László mesél a magyarországi bozótmívesek történetéről. Ebbe mindenképp érdemes belenézni, ha képet szeretnénk kapni a hazai túlélőkről.
Egy másik weboldal, a Minden, ami Bushcraft szintén nem tűnik aktívnak, az utolsó poszt 2019-ből származik, és a Facebook-oldalukon is 2021-es a legutólsó bejegyzés. Van azonban egy nagyon hasznos lista a weboldalukon olyan filmekről, amelyek a vadonban való túlélésről szólnak. Olyan sikerfilmek is szerepelnek a listán, mint a 2007-es Út a vadonba, valamint a 2015-ös A visszatérő, Leonardo DiCaprio főszereplésével. Ha nem is vágunk neki azonnal egy túlélő kurzusnak, ezeken a filmeken keresztül kapunk egy kis képet arról, hogy mit tapasztal a civilizációhoz szokott ember, amikor magára marad a vadonban.