Ha a fjordok szó hallatán elsőként a skandináv országokra és némi kis hűvös borzongásra asszociáltok, akkor most meg fogtok lepődni. Mutatunk 3 olyan meseszép fjordot, amelyek mindegyike jóval délebbre található, és ezek egyáltalán nem fagyos szurdokok, olyannyira, hogy még fürödni is lehet a lehetetlenül zöld és kék színű vizeikben. Tartsatok velünk!
Limski-fjord – Horvátország, Rovinj
Rovinjtól északra, körülbelül 20 perces autóútra található az Isztriai-félsziget egyik legszebb természeti csodája, a Lim-öböl, amely Liszki-fjord vagy Lim-fjord néven is ismert. A Lim-fjord a Lim-völgy (Draga) része, amely szinte Isztria központjáig, Pazin városáig húzódik. Maga a fjord közel 10 km hosszú, legszélesebb része 600 méter körüli, mélysége pedig 30 méter. Mindkét oldalán meredek hegyek magasodnak.
Az öböl vize csak részben sós, mivel víz alatti édesvízforrásai is vannak. Ez teszi alkalmassá arra, hogy bizonyos növény- és állatfajok megtelepedjenek itt, melyek közül hal- és osztrigafarmjai a legismertebbek. Mindezeket a finomságokat két étteremben is megkóstolhatjuk az öböl partján.
Az öböl környéke nagyon érdekes látvány, mivel a növénytakaró az örökzöldtől a lombos fákig dús és változatos. Különféle vadon élő állatok élnek errefelé, például vaddisznók, rókák, borzok, őzek és olyan ragadozó madarak is, mint a sólymok, ölyvek, baglyok. Több mint 60 évvel ezelőtt itt forgatták a The Vikings című, vikingekről szóló filmet, Kirk Douglasszal a főszerepben.
Az extrém sport kedvelői az északi oldalon találnak megfelelő, ingyen mászható sziklát, míg a déli oldalon a több száz méter magasan fekvő Romualdo-barlang nyújt felfedeznivalót, ahol a 11. századtól templomi szertartásokat is tartottak. Néhány éve a barlangot megtisztították és megnyitották a nagyközönség számára. A közelben van Dvigrad, egy középkori kisváros is, amelyet mindenképpen érdemes meglátogatni. A Lim-fjord védett táj, így a motoros hajózás, halászat vagy a búvárkodás szigorúan tilos.
Furore-fjord – Olaszország, Amalfi-part
Olaszország egyetlen fjordja magas sziklahasadékok között rejtőzik, és az Amalfi-part egyik legfestőibb és legfotogénebb strandja. Ha arra jártok, feltétlenül keressétek fel! A fjord a 163-as állami úton található Praiano és Conca dei Marini települések között találjátok, és jól belátható a felette épült, mintegy 30 méteres hídról.
Az alatta meghúzódó kis öblöt, magát a fjordot a Schiato-patak hozta létre. Egy apró, körülbelül 25 méteres strand is megbújik a sziklákat összekötő magas közúti híd alatt, ahova lépcsőn is le tudunk jutni a partra. Aki napozni szeretne, az késő reggel és kora délután közöttre időzítse a strandolást, ugyanis a napfény csak akkor tud bejutni a 250 méter magas sziklák közé. Nyaranta látványos toronyugró versenyeket is szoktak rendezni a hídról.
A sziklákon halászfalvak színes házai ülnek, melyek között két híres is van, a Villa della Storta és a Villa del Dottore. Az első Anna Magnani Oscar-díjas színésznő, a második pedig Roberto Rossellini filmrendezőé volt. A színésznő és a rendező házaspárként a fjord meredek sziklafalai között forgatták a L'Amore című filmet 1948-ban, ekkor szerettek bele a faluba. Ma a Villa della Storta múzeumként működik, amely a színésznőre emlékezik ezen a helyen.
A település neve, Furore a tenger haragjából ered, amely a viharos napokban a sziklákra tör. Az eredeti neve Terra furoris volt, más szóval a düh földje. A tengerparton egykori halászmenedékek, és egy kis kápolna, a Santa Caterina is megtekinthető. Az Amalfi-part és települései 1997 óta részei az UNESCO világörökségének.
Kotori-öböl – Montenegró, Kotor
A Földközi-tenger gyöngyszemeként emlegetett Montenegró több szempontból is egyedülálló ország. Az Adriai-tenger vizében fürdő, varázslatos balkáni vidék számtalan meglepetést tartogat a látogatók számára. A Kotori-öböl szépségét az adja, hogy mélyen benyúlik a szárazföldbe, ezzel egyszersmind létrehozva Európa legdélebbi fjordját.
Az öblöt a régen eltűnt Bokelj-folyó vájta ki, amit teljesen elárasztott a tenger. A Kotor város kikötőjétől az Adriai-tenger nyílt vízéig körülbelül 27 km hosszan csodálhatjuk meg az öblöt, amelynek partvonalait a Dinári-hegység hegyláncai veszik körül. A Kotori-öböl természetes szépsége, beleértve Kotor középkori városát, az UNESCO világörökség része.
A város kanyargós, szűk, sikátoros utcácskái között apró terek húzódnak meg. Ezek egyikén áll a Szent Trifun-székesegyház, amely Kotor város szimbóluma is. Az óváros tele van pubokkal, kávéházakkal és éttermekkel. A középkori város falai egészen a 260 méter magasban álló Szent János (Sveti Ivan) erődig húzódnak, ahová egy fárasztó mászás ellenére is érdemes felkapaszkodni a városra és az egész Kotori-öbölre nyíló pazar panoráma miatt.
A Kotor fölött húzódó hegyek legmagasabbika a Lovćen (1754 m), melynek tetején kilátó és mauzóleum is működik. A Lovćeni Nemzeti Parkba egy 18 km hosszú kanyargós, meredek úton juthatunk el. A lista, ahova még érdemes a környéken kirándulgatni, szinte kimeríthetetlen, hiszen természeti tájak, félreeső strandok, lombos erdők, kristályos tavak, folyók, kanyonok és csodálatos hegyek alkotják, amelyek tökéletes környezetet teremtenek egy romantikus kiruccanáshoz vagy egy nyári vakációhoz.
(Forrás: inforovinj.com, travelamalficoast.travelmar.it, wikipedia.org, blueskytraveler.com)