Akár a vadregényes tájakhoz vonzódunk, vagy a harmonikus idillt kedveljük; a fantasy filmekbe illő szakadékos helyeket keressük, vagy az őzekkel pettyezett tisztásokat, hazánkban szinte mindenre találunk példát. Az pedig, hogy melyiket mennyire találjuk szépnek csak tőlünk függ. Mi most ezt a három erdőt választottuk ki a sok kedvenc közül.
Meredek sziklafalak között, egy szurdokban zubog az Öreg-Bakonyban eredő Cuha-patak, mellette pedig egy 1896-ból származó vasútvonal fut, melynek hegyvidéki szakaszát vadregényes alagutak és völgyhidak tagolják. A Cuha-völgye népszerű kirándulóhely a turisták és a sziklamászók körében is. A patakot többször is kalandosan keresztezi a táj sétaútja, melynek hossza 13 kilométer, és körülbelül 4 óra alatt lehet végigjárni.
A tája annyira szép, főleg ősszel - mondanunk sem kell, hogy ez a kedvenc évszakunk -, hogy szinte észre semm vesszük a legyalogolt kilométereket, ha pedig magasabb vízállás idején érkezünk, akkor a patakátkelések még izgalmasabbá teszik az egész kalandot.
A patakban, egyébként védett halfajok, illetve ritka növényfajok találnak menedéket. Többnyire bükkösök, szurdokerdők, tölgyesek ölelik körbe a patak medrét, de Zirc irányában például égerligetek szegélyezik a vizet.
Ami miatt nagyon szeretünk még ide járni, az az, hogy egyszerre két szépséget is felfedezhetünk a vidéken. Egyszer magát a völgyet és az ősszel aranyba boruló túraútvonalat, valamint a Porva-Csesznek állomástól nem messze lévő Cseszneki várat és magát a települést.
Nagy séták a bükkszentkereszti erdőben
Bükkszentkereszt az ország második legmagasabban fekvő települése, így a körülötte lévő erdő levegője olyan tiszta, hogy légúti megbetegedések gyógyítására is ajánlják. A mészköves területen több forrás is akad, és a mészkőnek köszönhetően karsztos jelenségek, például víznyelők és kisebb barlangok is előfordulnak. A község magaslati fekvése a bükkösök megjelenésének kedvez.
A gyertyános-bükkösökben megfigyelhetők a kőrisek, juharok, szilek és kisebb foltokban a telepített erdei-, luc- és vörösfenyők. Növényritkaságok is nőnek errefelé, mint például a kockás liliom vagy a turbánliliom; és a szokásos nagyvadak – a szarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon – mellett találkozhatunk rókákkal, sünökkel, menyétekkel, mókusokkal, cickányokkal, pelékkel és denevérekkel is.
Gemenci kincsek
Az ország közepén, a Duna mentén található az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, a Gemenci-erdő, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A dunai holtágakkal és szigetekkel tagolt vidéken fűzfa- és nyárfafélék telepedtek meg, cserjeszintje pedig olyan gazdag, hogy az ember számára gyakorlatilag járhatatlan.
Így kiváló búvóhelyet biztosít a nagyvadaknak. Gímszarvasok, rengeteg őz és vaddisznó él a területen, emellett rendszerint jónéhány rétisas, kerecsensólyom, békászó sas és fekete gólya is fészkel errefelé.
A Gemencről egyébként, amely Gemenci Tájvédelmi Körzet néven 1977-ben lett védett, és jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park része 1997-ben készült egy gyönyörű természetfilm Olma Frigyes rendezésében. A film főszereplői gemenci erdő olyan madarai, mint a fekete gólyák, de az ártéri erdő többi lakóját is megcsodálhatjuk a képkockákon.
Ha szeretnétek még több szép hazai erdőről információkat olvasni, akkor kukkantsatok bele az itt található korábbi cikkünkbe.