Az Ökológiai Kutatóintézet egy weboldalt üzemeltet kullancsfigyelo.hu néven, aminek célja, hogy a lakosság segítségével deríthessék fel két veszélyes kullancsfaj, a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes esetleges hazai megjelenését.

A keresett kullancsok Magyarországon nem őshonosak, nálunk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén van a természetes élőhelyük. 

Ezek a mérsékelt éghajlaton nem jellemző kullancsok vándormadarak segítségével jutnak Európa északabbi térségeibe. Így kerülhetett a Margitszigetre is a 2009-ben, az ottani sünön talált H. marginatum nimfa példánya is. Egy másik, szarvasmarhákon végzett felméréskor pedig két felnőtt, hím Hyalomma rufipes egyedet találtak. A Krími-Kongói vérzéses láz vírusával kapcsolatos kutatásokat végeztek rágcsálókkal is, itt a vizsglált 2085 állatból 20-ban jelen volt a vírus leküzdéséhez szükséges ellenanyag.

Jelentőségüket az adja, hogy mindketten képesek terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is, mely a fertőzött kullancs csípése útján terjed.

Egy friss kutatás pedig azt is igazolta, hogy a magyar lakosságban is jelen van a vírus. Ennek során önkéntes véradóktól származó vérmintákban vizsgálták a vírus ellen termelt antitestek meglétét. A vizsgált 2700 mintából 10-nél sikerült kimutatni ellenanyagot, ezek alapján a felmérésbe kiválasztott véradók 0.37 %-a már átesett a fertőzésen.

A globális felmelegedés miatt már nálunk is terjedhetnek

A korábban jellemző hideg telek nem tették lehetővé az így behurcolt egyedek túlélését és esetleges szaporodását, azonban az elmúlt időszakban tapasztalható melegebb őszi és téli időjárás miatt ez lassan megváltozni látszik. A két említett kullancsfaj fokozott figyelmet igényel, mivel az utóbbi évek enyhe teleinek köszönhetően képesek túlélni az eredeti élőhelyüktől jóval északabbra. Felnőtt egyedeket találtak például Németországban, Svédországban és Csehországban, sőt még Magyarországon is.

Hogyan ismerhető fel?

A többi hazai kullancsfajhoz képest a leglátványosabb különbség a lábak erőteljes sávozottsága. Ezen kívül a Hyalomma fajoknál jellemző a háti rész aljának barázdáltsága. Ovális formájúak, nagyjából a hátuk közepénél a legszélesebbek. Méretük nemtől függően eltér, a nőstények átlagosan 5.5-6.5 mm, a hímek 3.8-5.6 mm hosszúak.

A Hyalomma fajok a gyakori magyarországi kullancsok lesből támadó stratégiájával ellentétben aktívan vadásznak, akár több méteren át képesek követni a kiszemelt gazdát. A célpont kiválasztásában nagy segítségükre szolgál a jól fejlett szemük. A felnőtt példányok körülbelül 12°C felett aktívak, azonban elrejtőznek, ha a talaj hőmérséklete 45°C fölé emelkedik. A Hyalomma fajok az ember mellett előszeretettel élősködnek lovakon, szarvasmarhákon és más házi vagy vadonélő patásokon, esetleg háziállatokon, például kutyákon.

Hogyan segíthetünk a felderítésükben?

Nincs más dolgunk, mint a hátán és a hasán lefotózni a kullancsot, majd beküldeni a megadott e-mail címre, a fentebb említett weboldalon keresztül. A legjobb azonban az, ha még élve fogjuk el, és betesszük egy jól zárható dobozba, majd kapcsolatba lépünk a kutatókkal, ugyanis az élő állat segítségével tudnak a legeredményesebben vizsgálódni. 

Hogyan védekezzünk?

A Hyalomma fajok az év melegebb hónapjaiban a legaktívabbak, tavasztól egészen ősz végéig, ebben az időszakban fontos a fokozott figyelem. Lehetőség szerint kerüljük a magasabb aljnövényzettel fedett, gazos, bozótos területeket. Ha erre nincs mód, például kirándulás vagy kertészkedés közben, érdemes minél zártabb ruházatot viselni. A megelőzés legfontosabb eszköze a kullancsvizit, azaz a saját, és méginkább családtagjaink testfelületének alapos átnézése. Dr. Kapiller Zoltán István kullancsfertőzésekre szakosodott állatorvos szerint a természetjáróknak ezt érdemes 1,5 óránként megtenni, és a vérszívót kullancseltávolító kanállal azonnal eltávolítani.