Ha a Csobánc felé vesszük az irányt, akkor az Országos Kéktúra 13. túraútvonalán kell haladnunk, Badacsonytördemictől Szentbékkálláig. A túra leírása szerint az utat a badacsonytördemici vasútállomáson ajánlott kezdeni, ahol bélyegzőpontot is találunk, utána pedig a házak között, a Zöldfa utcán elindulva tudunk felsétálni a hegyre.

Ahogy egyre feljebb jutunk, a Rodostó utcán lyukadunk ki, ami meredeken fut felfelé a Badacsony oldalában. Szőlőskertek és présházak mellett folytatódik, és ha visszanézünk az utcáról, láthatjuk a Szent György-hegyet, a távolban pedig Tapolca is feltűnik. Idővel aztán szembe találjuk magunkat a terméskőből kirakott Bujdosók lépcsőjével.

A lépcsősor 464 lépcsőfoka a leírások szerint 1935-ben épült, és II. Rákóczi Ferenc Rodostói éveit idézi fel. Nem könnyű megmászni a lépcsőfokokat a Badacsony platójáig, de a kiépített pihenők azért segítenek visszanyerni az erőnlétet, és a látvány mindenért kárpótol.

A helyszíneket a kuruc kor nevezetes személyeiről nevezték el; felfelé haladva ebben a sorrendben: Zrínyi Ilona, Lorántffy Zsuzsanna, Csáky Krisztina, Mikes Kelemen, és legfelül a Czinka Panna pihenőhely. Az út további része már nem a lépcsőkön folyatódik, hanem kitér oldalra, és szép kilátópontokat ejt útba. A fennsíkon aztán elér a Ranolder-keresztig és a Badacsony legmagasabb pontján található Kisfaludy kilátóhoz.

Út a 40 ökrös kereszthez

A keresztet, a világjáró hírében álló Ranolder János veszprémi püspök építtette, miután hazaért egy nagy utazásról. A történetek úgy tartják, hogy a kereszt legnagyobb elemeit 40 ökör vontatta fel a 400 méter magasan lévő sziklapárkányra. A helyiek szerint a kereszt megóvja a lent nyújtózkodó szőlőültetvényeket – olvasható a Kektura.click.hu oldalon.

A Badacsonyról a Kőkapu sziklaszorosán keresztül és a szőlők között átvágva érünk el a Gulács lábához, aminek a jelzések szerint, csak a válláig kell felkapaszkodni. Innen lefelé kell venni az irányt, Káptalantótiba. A faluból a Csobánc utcán haladva érhetünk ki, és ha pár száz méter után lekanyarodunk az aszfaltútról balra, akkor már megpillanthatjuk a Csobánc várának romjait. Egyre keskenyedik felfelé az út és egyre fogy a tanúhegy növényzete; a romokig végül egy szakadozott ösvényen jutunk el.

Ha a Kéktúra útvonalát követve tovább megyünk Mindszentkállára, majd a Kőtengert útbaejtve Szentbékkállára, akkor a hivatalos adatok szerint 25,3 kilométert teszünk meg 1040 méter emelkedővel.

Ha nincs áradás, minden nap bejárható a Garnitzenklamm

Távolodjunk el kicsit Magyyrországtól, de annyira azért mégsem messze, hiszen Karintia déli részén, a Karni-Alpokban, Hermagorhoz közel található a Garnitzenklamm szurdok, amire a helyiek rendkívül büszkék. A képeket elnézve, van is okuk rá. A 4,5 kilométer hosszú szurdok ugyanis erdős túraútvonalakat, sziklás akadálypályákat, mennydörgő vízeséseket, smaragdzöld öblöket, színváltó sziklaalakzatokat, ritka, védett növényeket és évmilliók alatt létrejött cseppköveket rejt; látványos és izgalmas útvonal azoknak, akik a kalandot keresik egy túra során.

A szurdokot a Garnitzenbach folyó vájta ki a történelem folyamán, és négy különböző nehézségű szakaszon járható be. Érdekessége, hogy 14 fahídján kívül nincs sok tereptárgya, pallója és járdája, így még természetközelibb élmény az itteni túrázás. 

A Garnitzenklamm, a hivatalos honlapja szerint, jelenleg minden fennakadás nélkül járható, de arra készüljünk fel, hogy fizetős. Felnőtteknek 6 euró, gyerekeknek pedig 4,50 euró a belépődíj. A szurdok egyébként május végétől szeptember végéig, időjárástól függően minden nap látogatható, de kisebb-nagyobb lezárások bármikor lehetnek egy-egy nagyobb vihar, vagy áradás miatt. Érdemes tehát a honlapon utána nézni az aktuális híreknek.

(Forrás: Kirandulastippek.hu; Kektura.blog.hu)