A legmagasabb hegycsúcsainknak otthont adó Mátra télen a síelők paradicsoma, nyáron azonban a hűsölni vágyók ideális menedéke lehet. És minek aszalódni a melegben egy nagyvárosban, ha a természet lágy és hűvös ölén is élvezhetjük a szabad napjainkat.
Erre akkor jöttünk rá, amikor április utolsó hetében Magyarország legmagasabban fekvő településén, Mátraszentimrén töltöttünk pár napot. Akkor már Budapesten javában zöldbe borultak a fák. De a 750-835 méteres magasságban meglepődve tapasztaltuk, hogy ott mintha még mindig tél lenne. A legmagasabb pontokon, bizonyos erdőrészeken, épp hogy csak rügyezett, alig volt nyitva egy-egy falevél.
A tavasz késését az ország többi részéhez képest az okozza, hogy felfelé haladva száz méterenként 1 fokkal kevesebb az átlaghőmérséklet. A cikk írásának pillanatában Szegeden 20-at, Budapesten 18-at, Debrecenben pedig 19 Celsius fokot mutatnak a hőmérők, a Galyatetőn viszont csak 12-t. Ha szeretnénk meggyőződni róla, hogy ez nem csak egy egyedi eset, a matrahegy.hu oldalon visszakereshetjük az elmúlt évek időjárási adatait.
Az áprilisban szokatlan télies időjáráson túl a másik legerőteljesebb benyomást a levegő minősége tette ránk. Mintha eddig csak félig lélegeztünk volna, mintha a tüdőnk csak egy bizonyos határig engedte volna be a városi levegőt, de a Mátra magasságában egy-egy szimpla levegővétel hasonlított egy kiadós ásítás élményéhez.
A Mátra árnyas, hűs erdeire és friss levegőjére tehát bátran számíthatunk nyáron is. Látnivalókból, kirándulóhelyekből nincs hiány – mi most három programot ajánlunk a figyelmetekbe, amelyeket mi is végigjártunk.
A Mátra legvadabb szurdoka, a Csörgő-völgy
Ha egy kicsit felkészültebben megyünk, és előre tudjuk, hogy a Csörgő-patak völgyét a leggyakorlottabb túrázók is a Mátra legvadabb szurdokaként emlegetik, nem biztos, hogy bevállaljuk, de aztán egyáltalán nem bántuk meg, hogy eljutottunk ide. A pataknak már a neve is árulkodó: azért nevezik így, mert az áradás idején olyan erővel dobálja a medrében pihenő köveket, hogy tisztán lehet hallani a koccanásaikat.
Szinte függőleges falak között, mohás sziklákkal tarkított szurdokban halad az utunk a jéghideg vizű Csörgő-patak mentén. A turistaút nagyon nehezen járható – talán azért, mert a Csörgő-völgyet 2000-ben erdőrezervátumnak nyilvánították.
Ez azt jelenti, hogy minden emberi tevékenységet beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetesen és zavartalanul fejlődhessen, és tanulmányozhatóvá válhasson. A turistaút mentén többször át kellett kelnünk a patak bizonytalan kövein, ami nem kevés ügyességet kívánt. Ki kellett tapasztalni, melyik a legkeskenyebb szakasz, hol vannak a legstabilabb és legkevésbé csúszós kövek.
Utólag visszatekintve, így, hogy végül senki sem landolt a vízben, nagyon megérte a vad kaland; a patak mohás völgye valóban káprázatosan szép. Így nézhetnek ki azok a tájak, amelyekből a fantasy-filmek látványtervezői inspirálódnak. Ha nekivágunk, a csúszásmentes cipő elengedhetetlen, és egy túrabot is nagy segítségünkre lehet.
Mesés panoráma a hegy gerincéről
Amennyire kalandos a Csörgő-völgy, olyan barátságos az Ágasvári turistaház és a Mátra egyik központja, Mátraszentistván között haladó Országos Kéktúra szakasz. A legtöbb helyen a kényelmesen járható turistaút a hegy gerincén fut, és szinte végig szintben halad, miközben tágas panorámákat élvezhetünk a környező hegyekre, dombokra.
Az utunkkal párhuzamosan lent a mélyben a Csörgő-patak szurdokvölgye fut. Itt-ott varászlatos kőtengerek szegélyezik az utat; jó elképzelni, ahogy egy hiúz felbukkan az egyik szikla mögül. De erre sajnos nem nagyon lehet számítani, főleg fényes nappal és melegben.
Őzzel azonban minden további nélkül találkozhatunk, mi is láttunk egyet, de alighogy észrevett minket, már tovább is szökkent. Ha Mátraszentistvánon folytatjuk az utat a kéktúra mentén, Magyarország második legmagasabb pontjára a Galyatetőre érkezhetünk, ahol az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátóját ajánljuk a figyelmetekbe.
A kilátó, ami varászlatos fényeket szór
Végre egy kilátó, ami nem inog a szélben, amiben még 30 méter magasan sincs tériszonyunk! Itt nem kell attól félni, hogy a lépcsőn megbotlunk, mert egy masszív acélháló – bármi is történjen –, megtart bennünket. Még kerülgetni sem kell az ellenkező irányba közlekedőket, ugyanis külön lépcsőt alakítottak ki a lefelé és a felfelé haladóknak.
A jelenlegi Galya-kiátó egy több építészeti díjjal elismert épület, amelynek őse egy 1934–38 táján emelt, mátrai andezitből épült kőkilátó volt. Ezt a kilátót azonban az idők során túlnőtték a fák, ezért szükség volt a magasításra a 360 fokos panoráma érdekében.
A felújítás 2015-ben történt, ennek keretében az eredeti, 17 méteres kilátót 30 méteresre magasították. A kilátó egyik legizgalmasabb vonása, hogy a felső szinteken bérelhető, úgynevezett bivak fülkéket, azaz a szabad ég alatti alvásra alkalmas fülkéket alakítottak ki, amelyeknek színes kör alakú ablakai látványos fényjátékot hoznak létre a különböző napszakokban. A három fülke mindegyike 5 fő elszállásolására alkalmas. A foglalás részleteiről itt találsz információt. Fontos, hogy fejenként legyen egy 200-asunk, mert csak ezzel mászhatunk fel a kilátóba!
Címlapkép forrása: Miklós Rácz/Országalbum (részlet)