Első helyszínünk a Bács-Kiskun megyében található Kunfehértó település mellett elterülő, azonos nevű szikes tó. A természetesen létrejött, kis mélységű tó a falu legnagyobb idegenforgalmi attrakciója, mivel a tó körül 1930-ban létesített kijelölt strand, most éli a második virágkorát. Az elmúlt években láthatóan fejlődni kezdett a 4 hektáros, ligetes, fás fürdőhely infrastruktúrája. 

Ha nyáron, a nagy melegben ide érkezünk, használhatjuk az ingyenes családi csúszdát, a különböző vízijátékokat, és még nyári home office-t is berendezhetünk magunknak, mivel a Tófürdő oldalán az áll, hogy a part mentén a wifi is elérhető, használata pedig ingyenes. Ezen kívül itt szokták rendezni a Kunfehértói Nyár programsorozatot, valamin július közepén a Fehértone Fesztivált. 

Májusban viszont, amikor a fürdéshez még egy kicsit hideg van, bejárhatjuk a fürdőtó és a vidék négy horgásztava körül kialakított tanösvényt, ahol egy séta során megismerkedhetünk a környék élővilágával és a Tófürdő történetével. Érdekesség, hogy a tavak körüli országosan védett nádasban több fokozottan védett faj is él, illetve a régi Városerdő, amelyet ma Kunfehértói holdrutás-erdőnek hívnak, a virginiai holdruta élőhelye. 

Ez a 120 hektáros terület, melyet 1975-ben helyi jelentőségű értékké minősítettek, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Aki erre sétál, vagy a vidék rétjeit, legelőit járja be, az már az Alföldi Kék-túra útvonal Kéleshalom-Balotaszállás közötti szakaszán vándorol. 

Nem tengerszem, de mégis

Ennek a bányatónak a szépsége vetekszik a gleccserek táplálta hegyi tavakéval, ezért annak ellenére, hogy nem valódi tengerszem, mégis rá ragadt ez az elnevezés. Így az Apc település mellett található  kristálytiszta vizű tó, Apci tengerszem néven vállt ismerté. 

A tavacskát a Mátra lábánál, a Zagyva folyó völgyében találni, ott ahol az 1870-es évektől kezdve jó minőségű andezitet bányásztak. A bányát a Szent-Ivány család nyitotta a falu határában 1875-ben, a kitermelés 1960-ig működött - olvasható a kirándulástippek.hu oldalán. Miután megszűnt a kitermelés, a széles és hosszú gödör lassan megtelt csapadék- és talajvízzel, végül pedig 1995-ben természetvédelmi oltalom alá helyezték.

A helyiek körében már hosszú évek óta ismert ez a rejtett kincs, de békeidőben már messzebbről érkezőket is vonz az egyedülálló környezet.

A Széleskő-bányatavat gyalog és autóval is megközelíthetjük, a földút végében lévő parkolótól nagyjából 150 méter sétával érhetjük el a helyszínt. A tó rendkívül mély, 5-10 métert is eléri a mélysége. Aki ki szeretne menni a partjára, az a délkeleti rész felől közelíts meg, mert ez a rész lapos; a többi oldalt meredek, néhol függőleges sziklák keretezik. 

Csillogás a Citrom-bánya gödrében

Tarcal apró falucskája Szabolcs-Szatmár és Borsod megyék határán található, és ősrégi település, a világörökség része, történelme pedig összeforrt Tokajéval. Bámulatos tava abban az időben alakult ki, amikor az elmúlt évszázadokban körülbelül húsz külszíni bánya, kőfejtő működött itt. A helyszíneken főleg andezitet bányáztak.

A Citrom-bánya is egy volt ezek közül a munkaterületek közül, de miután befejezték a bányaudvarában a termelést, egy türkizkék színű bányató alakult ki bennek, amit a csapadék és forrásvizek töltöttek fel.

A bányató vizében időnként Kínából behurcolt édesvízi medúzákkal is találkozhatunk.

A tó vize kékes zöld és kristálytiszta, de tilos benne fürödni, mivel a sziklás part hirtelen mélyül, és a gyorsan mélyülő vízben a felső és alsó rétegek hőmérséklete nagyon eltérhet egymástól. Éppen ezért, egy vízbe ugrás után fennáll a szívroham vagy izomgörcs veszélye.

Megcsodálni, körbejárni azonban szabad és ajánlott, mert a partja mentén lehet piknikezni, a környéken pedig túrázni és kikapcsolódni. É amint a nyitókép is mutatja, a tó rendkívül fotógén, így különböző versenyeknek és eseményeknek (pl. egy esküvői fotózás - a szerk.) is remek hátteret ad.

Címlapkép:  2020. 09. 13. Trial OB, Tarcali bányató © Vanik Zoltán / BringaSport