A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a Nagy-tó közelében lila takaróként a patak partját beborítva nyílik a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus), mely a nemzetség hazai fajai közül a legnagyobb termetű – olvasható a botanikus kert közösségi oldalán.

A Kárpátok és a Balkán-hegység bennszülött növénye, a Keleti-Kárpátokban, Észak-Erdélyben és helyenként Magyarországon fordul elő. A virágtakarót egyforma, úgynevezett lepellevelek alkotják, melyek két körben hármasával állnak. Ismertetőjegye a lepellevelek csúcsán lévő sötét V alakú folt, mely megkülönbözteti a többi hasonló krókuszfajtól.

Mivel nincs föld feletti szára, termését a talajban érleli. A háromélű felnyíló toktermés csak a magok érése után kerül a felszínre.

A faj tudományos nevét Heuffel János (1800–1857) Krassó vármegyei tiszti főorvosról, a Bánság flórájának kutatójáról kapta, aki Kitaibel Pál után a legtöbb új fajt írta le a Kárpát-medencéből.
A kárpáti sáfrány hazánkban védett!