A belorusz-lengyel határ mentén kialakult válsághelyzet miatt bevezetett rendkívüli állapot súlyosan visszavette az ottani Podlskie és Lubelskie vajdaságok idegenforgalmát. Pedig vannak itt olyan látnivalók, amiket egyáltalán nem vagy csak ritkán találhatók meg másutt Európában. A két határmenti vajdaságban mind a természeti mind az épített környezet rendkívül gazdag. Európa egyik legnagyobb őserdeje található itt, benne a bölények és a vadlovak, az érintetlen vadon kidőlt, korhadó fái még az ember megjelenése előtti világot idézik. Valamikor ilyenek voltak Európa síkságainak erdei.
Podlskie az egyik legnagyobb biodiverzitású régió Lengyelországban, mely nem kevesebb, mint 4 nemzeti parkkal büszkélkedhet: ezek a Wigry, mely a kristálytiszta gleccsertavak hazája; a Biebrza, Lengyelország legnagyobb nemzeti parkja, amely hatalmas vizes élőhelyet foglal magában mocsarakkal és tőzeglápokkal tele; a Narew, „a lengyel Amazónia", Európa kevés fonódó folyóinak egyike, ahol számos csatorna és régi folyómeder, valamint festői holtágú medence található. És persze a Białowieżai Nemzeti Park, a régió megkérdőjelezhetetlen jelképe, amely
Európa legnagyobb szárazföldi emlősének, az európai bölénynek az otthona, amelyet a kihalás széléről hozott vissza az ország.
Ez a Nemzeti Park védi Európa egyetlen fennmaradt lombhullató őserdejét is, mely emberi kéz által érintetlen ökoszisztémát alkot. A Białowieżai Nemzeti Park különlegessége emellett, hogy telente sítalppal is közlekedhetünk benne, a terület pedig olyan nagy, hogy kétnapos túrákat szerveznek ide a főszezonban. Ha ellátogatnunk erre a csodálatos élőhelyre, érdemes szakvezetéssel megismernünk a jellegzetességeit.
Emellett a Lubelskie (Lublini) Vajdaságban is találunk híres erdőket, mint a Roztocze Nemzeti Parkot, ahová 1982-ben telepítették be Lengyelország egyik alapvető lófajtáját, a konikot, és a Polesie Nemzeti Parkot, melynek táját mocsarak és tőzeglápok határozzák meg, ahol tanösvény is várja a kisgyerekeket, hogy a lehető legkorábban megismerjék és megszeressék az erdő világát. A környék löszszurdokai végtelen hálózatot alkotnak, amelyek nappal is sejtelmesek, hát még az éjszakai fáklyás túrákon. Ez a táj olyan kellemes, hogy III. (Nagy) Kázmér lengyel király itt kezdett el új fővárost építeni, és az orosz cárnak is volt itt téli palotája. A lengyel főnemesi családok is mind képviselik itt magukat egy-egy gyönyörű, olykor fél városnyi kastéllyal, melyek közül a białystoki Branicki-palota a leglátogatottabb.
A két vajdaság egyes részei most teljesen le vannak zárva, ott a turizmusból élő cégeknek 65% kompenzációt fizet a lengyel állam a veszteségeik után. A környék e zónákon kívül álló cégei viszont nem kapnak támogatást, noha már oda sem mernek menni a látogatók a puskaporos helyzet miatt. A környék látnivalóiról bővebb információk találhatók itt, itt és itt.