Egy terepbejárás során Orosz Mihály hívta fel a figyelmét Prakfalvi Péternek, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark geológusának a szentkúti Meszes-hegy oldalában egy kőbányára, aminek a falából egy hosszabb üreg nyílt. Eddig semmilyen szakirodalomban, de még egyéb leírásban sem szerepelt ez a képződmény. Bár sok jel mutatott arra, hogy természetes úton keletkezett a járat, vagyis barlangnak tekinthető, a „hitelesítéshez" segítségül érkezett Gaál Lajos, aki a Novohrad-Nógrád UNESCO Geopark felvidéki részének a geológusa. A két szakember egyöntetűen megállapította, hogy barlangról van szó.

Az üreg 9 méter hosszú, magassága 1,5-2,0 méter. Talán nem tekinthető egy barlangi túrára alkalmas helyszínnek, de keletkezése annál inkább izgalmas. A kőbánya alatt egy megközelítőleg 15 millió éves völgynek a hajlata ismerhető fel, amiben egykoron patak folyt. Ebbe ömlött bele a körülbelül 1 200 fokos hőmérsékletű andezit láva - egyébként ehhez a vulkanizmushoz köthető a Mátra és a Cserhát kialakulása is. A forró kőzet a vízzel való érintkezésekor nagymennyiségű gőzt szabadított fel, ami gyakorlatilag felfújta az andezitet. Ennek nyomait miliméteres és centiméteres, sokszor irányított elrendezésű hólyagüregek őrzik, ugyanakkor ezekből méteres nagyságrendűek is keletkeztek, ezek legnagyobbja az említett barlang. Az üreget a kőbányászat nyitotta ki az 1900-as évek elején, éppen emiatt a járatban nincs esély régészeti vagy őslénytani leletek felbukkanására.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a felfedezés annyiban nem eredeti, hogy a környékbeliek biztosan ismerték már a képződményt, ezért inkább felismerésnek nevezhető, aminek a során a szakmai ismeretükre alapozva megállapították azt, hogy nem egy mesterséges „vágatról" van szó, mint sokan gondolhatták, hanem egy különleges módon keletkelezett barlangról. Miután a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hivatalosan is nyilvántartásba veszi a barlangot, az a törvény erejénél fogva védetté válik - olvasható a nogradgeopark.eu oldalán.