Szellem járta hotelszobák, romkastélyok, suttogó mocsarak, kísérteties városháza és a „magyar Csernobil". Csak egy-két helyszín, amiktől feláll a tarkónkon a szőr, de az évnek ebben az időszakában még olvasni is izgalmas róluk.
Amerika legkísértetiesebb háza, ahol meg is szállhatunk
Amerika egyik legkísértetiesebb helyszínéről van szó, mely St. Francisville-ben, Louisiana államban található. Az ültetvény főépülete 1796-ban épült David Bradford tábornok megbízásából. A jelenlegi tulajdonosok és a szellemvadászok, akik már egy ideje visszajárnak az ültetvényre, azt hangoztatják, hogy legalább 12 különböző szellem kísérti a helyet.
Köztük William Drew Winter, akit 1871-ben egy ismeretlen férfi meggyilkolt a ház verandáján. A történetek szerint Winter visszamászott még az épületbe, de a lépcsőkön az életét vesztette. A vérfoltok néha megjelennek lépcsőfokokon, még a leterített szőnyegen keresztül is.
És bár Winter az egyetlen, hivatalos halottja a háznak, a tulajdonosok és a vendégek - mivel a Myrtles ültetvény ma szállásként is működik - többször számoltak már be léptek hangjáról a lépcsőkön, lámpákról amik fel- és lekapcsolódtak, gyerekek kiáltásairól, kilincsekről, amit valami nyitogatni próbált és egy zöld turbános hölgy megjelenéséről.
Több szellemekkel foglalkozó műsort is forgattak itt, ( Unsolved Mysteries, Ghost Hunters), így elég sok bútort át kellett pakolni az egyik szobából a másikba, de mire a forgatási szüneteknek vége lett, a bútorok visszakerültek a helyükre, és nem a stáb tagjai voltak ennyire rendmániásak - írták a myrtlesplantation.com oldalán.
A világ egyik legrémesebb történetének ihletője
A szálloda Colonial Revival (az amerikai koloniális stílus újraélesztése) stílusban nyitott meg 1909-ben a Colorado államban található Estes Parkban, ami majdnem a Rocky Mountain Nemzeti Park bejáratánál található. A tiszta levegőjű vidék miatt a szálloda eredetileg a felső tízezer számára nyitott meg, és mint gyógyulási központ üzemelt 140 szobával.
Bár ma is nagyon sokan látogatnak ide pihenni, főleg azok, akik aztán útnak indulnak a hegyekbe kirándulni, de a legtöbb látogatót mégis azért vonzza a hely, mert Stephen King erről az épületről mintázta az 1977-ben megjelent "A ragyogás" című könyvében szereplő Overlook Hotelt, valamint az 1980-as filmbéli hotelt is. Sőt az 1997-ben készül háromrészes minisorozat helyszíne is ez az épület lett. Szóval a hangulat megalapozott, és erre rátesz még egy lapáttal a 217-es szoba szelleme, aki állítólag egy szobalány, és elpakolja a vendégek ruháit, ha azok éppen nem figyelnek oda.
A "Zöld Hölgy" kísértetvára
A Chateau de Brissac tornyos épülete Brissac-Quincé-ben található, és úgy vonult be a köztudatba, mint Charlotte de Brézé meggyilkolásának helyszíne. A legenda szerint Charlotte VII. Károly király törvénytelen lánya volt, akit a férje megölt, miután felfedezte a viszonyát.
A látogatók a mai napig azt állítják, hogy láttak egy "Zöld Hölgyet" (Green Lady), akit a ruhája színéről neveztek el, amint a folyosókon barangolt.
Bár a járvány ideje alatt a Chateau de Brissac is bezárt egy időre, már ismét szabadon látogatható. Már maga az építészeti remek is megéri az utazást, még akkor is, ha nem jön szembe semmilyen szellem.
Kívülről nem látszik rajta semmi
A Lizzie Borden House, mely Fall Riverben, Massachusetts államban található, ma hostelként (Bed and Breakfast) működik, de főként azok járnak ide, akik egy kis extra borzongásra vágynak. A szállóról ugyanis az a hír járja, hogy valóban kísértetjárta.
1892-ben történt itt egy gyilkosság, aminek során Lizzie Borden apja és mostohaanyja életüket vesztették. A rendőrség akkoriban a lányt gyanúsította a szörnyű tett elkövetésével, vagyis, hogy egy csatabárddal támadt a szüleire, de végül felmentették a vádak alól. Viszont a furcsa jelenlét érzékelések, hangok és lépések azóta is a hostel mindennapjainak a részei - olvasható a Lizzie-borden.com oldalon, ahol nem csak szállást, de rémisztő túraidőpontot is foglalhatunk.
A sziget, ami a nyugalmával az őrületbe kerget
Poveglia szigetét, mely Velence és Lido között helyezkedik el, 421-ben említik először írásos feljegyzések. A szerény földdarab egészen 1379-ig lakott volt, de a háború pillanatok alatt elűzte a lakosokat. Jó ideig teljesen lakatlanná vált, majd 1776-ban megjelentek itt az első hajók a pestis járvány és más fertőző betegségek áldozataival. Innentől kezdve, több mint 100 évig karanténszigetként, majd később elmegyógyintézetként funkcionált a sziget és a rajta épült épületkomplexum. Az intézet végül 1968-ban zárt be; Poveglia azóta ismét lakatlan, és a látogatása is tilos.
Bár egy-egy engedélyt azért kiadnak a hatóságok, mert néhány fotós, író és filmes stáb meglátogathatta a szigetet az elmúlt években. Az érzékelt hangulatról mindenkinek más volt a véleménye. Egyesek szerint a nyugalom és az áhítat szigete, mások szerint, és a legtöbben ebben a hitben osztoznak, ez a világ legkísértetiesebb helye.
A történetek szerint egy itteni orvos lobotómiai (a 20. század egyik legvitatottabb orvosi beavatkozása) kísérleteket is végzett a betegeken, de a Travel Channel legutóbbi jelentései szerint az 1930-as években levetette magát a harangtoronyról, miután azt állította, hogy az őrületbe kergették az őt kísértő szellemek. Évtizedekkel később a közelben élők azt állították, hogy még mindig hallják a toronyban a harangot, bár azt sok évvel korábban eltávolították onnan.
Egy régi paplak félelmetes, új élete
Borgvattnet egy kis falu Svédország északi részén, melyet úgy ismernek, mint ahol az ország egyik legrémisztőbb házát találni. A régi paplak kísértetjárta hely, és ezt a jelenlegi tulajdonosoktól az ott dolgozókon keresztül a legtöbb vendég is állítja.
Természetesen a tulajok ki is használják a hírnevet: ha megnézzük a képeket, a hangulat nem is lehetne parásabb.
De a vendégek tényleg beszámoltak különböző jelenésekről, hangokról, nyikorgó padlóról, ott, ahol senkinek sem kéne járkálnia, és persze a szürke ruhás hölgyről, aki itt feltűnik ott eltűnik, míg mi éppen a vacsorához készülődönk. A paplak egyébként 1876-ban épült és 1947-ben vált ismerté, mint az ország legkísértetiesebb háza.
A "magyar Csernobil"
A volt szovjet hadsereg lakóhelyeit ma sokan a "magyar Csernobilnak" nevezik, mivel a Szentkirályszabadján működő elkülönült kis város ugyanolyan elhagyatottan létezik bele a világbi, mint az ukrajnai szellemváros. Az ablakok sötéten tátonganak, az udvarokon ismét a természet lett az úr, és bár a régi épületek még őrzik az emléketet, már teljesen kifosztották őket.
Szentkirályszabadján az 1960-70-es években épültek fel itt az első laktanyák, ahol orosz és ukrán katonák és családjaik laktak sok éven át. Volt saját iskolájuk, óvodájuk, mozijuk, színházuk, kultúrházuk, sportpályájuk, postájuk, sőt éttermük, bárjuk, boltjuk és még vágóhídjuk is - olvasható a Szeretlekmagyarorszag.hu oldalán.