Már egy ideje tervben volt, hogy felkeresem a Folly Arborétumot Badacsonyörsön, de valahogy mindig idő szűkébe kerültem, amikor éppen erre jártam. Olvastam róla a prospektusokban, a magazinokban és a programajánlókban, de nem gondoltam volna, hogy a leírások ennyire a helyén vannak. Mert bizony amikor végre megérkeztem, lenyűgöző atmoszféra, varázslatos balatoni panoráma és a százéves cédrusok illata várt, megfejelve a hangulatot az őszi napsugarak melengetésével.
Még ki sem léptem a kisbuszból, máris előkerült a fényképezőgépem, mert a látványt azonnal szerettem volna megosztani azokkal, akik otthon maradtak. Megmutatni a fények átszűrődését a bejáratnál álló atlaszcédrus ágain keresztül, a magaslati pihenőt, amit szintén egy ilyen örökzöld fa ágai közé építettek, és a nádfedeles öregpince épületének fehérre meszelt falait, körülötte a virágzó őszi növények sokaságával. És persze azt a balatoni panorámát szerettem volna megmutatni, amit kevés helyszínről lehet ilyen bámulatosan látni.
Vendéglátóm, Folly Réka, aki nemcsak az arborétum és borászat működéséért felel, hanem a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének elnökségi tagja is, végigvezetett a park legszebb részein, a legújabb és a még készülőben lévő attrakcióktól kezdve az „Öreg Arborétumig", mely a Folly Arborétum magja, és amelyet még Dr. Folly Gyula pécsi orvos telepített 1905-ben.
Réka elmondása szerint akkoriban kifejezetten menő volt olyan növényekkel foglalkozni, amivel mások nem mertek. Folly Gyula pedig nem akármilyen kertről kezdett álmodozni. Olyan ritkaságokat tervezett ide, amelyekről akkor senki nem hitte, hogy elviselik az itthoni tél és a nyári aszályok megpróbáltatásait. A fákat messzi földről vasúton, majd szekérrel vesszőkosarakban szállították az Örsi-hegy oldalába. De ez még semmi ahhoz képest, hogy az öntözővíz például a Balatonból érkezett, és lovaskocsin, illetve lóháton vitték fel a dombra.
Hogy hogyan tudtak itt életben maradni az olyan fák, amik egyáltalán nem a Kárpát-medence klímájához voltak szokva? Úgy, hogy a Balaton partján olyan különleges klimatikus adottságok vannak, melyeket a kaliforniai és a mediterrán növények is hasznosítani tudnak – érkezett a válasz vendéglátónktól.
Közép-Európa legidősebb fenyői között sétáltunk
Az arborétum sétaútja végigvezet a mára öthektárosra nőtt parkon, ahol jelenleg négy világtáj fenyői terebélyesednek: láttam ciprusokat, cédrusokat és borókákat, de Réka és a Folly munkatársai azokat a hatalmas óriástobozú fenyőket is megmutatták közelről, melyeket két-három évente, a látogatók gyűrűjében, alpintechnika segítségével szoktak szüretelni. Még a tobozkezdeményeket is láthattam, alig voltak nagyobbak a hüvelykujjam körménél. Egy óriási toboz, amit még a szakembereknek sem sikerült elérniük, ma is ott csücsül a fa tetején.
Számszerűen több mint 400 fenyőfajta, 200 lombos fa- és cserjeféle virul a kertben. Az 1905-ös telepítéseknek köszönhetően bizonyos fenyőfélékből Közép-Európa legidősebb példányai találhatók itt. A legfiatalabb fák pedig csak néhány naposak, mivel a kertben folyamatos a munka és folyamatos a telepítés.
Érdekessége még a parknak, hogy nem csak a telepített növények között sétálhatunk. Az ösvények és lépcsők a természetes erdőbe is átvezetnek, ki egészen a domb tetejére, ahol lenyűgöző panoráma tárult a szemem elé. Kellemesen elfáradtam, mire felértem, de a látvány kárpótolt mindenért.
Láttam a tanúhegyeket nyugatra, Fonyódot a túlparton, és a szomszédban a Badacsonyt is. Itt áll egyébként az arborétum kilátója is, gyönyörűen illeszkedve a környezetbe, mivel a formája egy fenyő óriástobozára hasonlít, legalábbis annak tengelyét és pikkelyeinek csavarvonalas felépítését idézi.
Új látnivalók készülnek
A tobozkilátó egész szerkezete fából készült, a 2014-es megépítése óta állapota megromlott, de a tervezett fejlesztések során hamarosan ezt is felújítják. Helye és formája megmarad, a fából készült állványzatot azonban acélelemekkel egészítik ki – részletezte Folly Réka miközben a teraszosan kialakított park kőből készült támfalai között sétálgattunk.
A kellemes tempójú séta közben tudtam meg, hogy elkészült és kibővült az arborétum grillterasza, nyáron átadták a Panoráma terasz kávézót, és augusztusban megnyitott a Folly saját cukrászműhelye is. A következő félévben az egykori pincét szeretnék interaktív, család- és kerttörténeti kiállítássá alakítani, de nyílik majd kertmozi, chill terasz és szabadtéri színház is, de új, tematikus és babakocsival bejárható sétautak kialakítása is tervben van. Ennek egy elkészült részét, az árnyas lugasokat és a játszóteret magam is láttam.
A leszüretelt szőlőtőkéket is megcsodáltam, mivel az arborétum eredetileg egy szőlőskerten belül jött létre, ma már azonban több a telepített növény és az átjárható erdő, mint a szőlő. Ennek ellenére a Folly borok egymás után nyerik az elismeréseket, és érdemes is megkóstolni egy-egy tételület akár egy sütemény, akár az étterem fogásai mellé.
Már a madarak is otthonosan érzik magukat
Ahogy fentebb már említettem, Réka az egykori pincébe egy interaktív, család- és kerttörténeti kiállítást álmodott meg, aminek már az utolsó simításait és teszteléseit végzik a szakemberek. Itt láthattam annak az útvonalválasztós filmnek is a pár részletét, amiben a családtagokon, közeli barátokon és szakembereken kívül Bárdos Imre, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntes csapatának tagja is megszólalt.
A filmjelenet szerint a madárodú ügyekkel foglalkozó csapat pár éve járt a Folly Arborétumban, és örömmel nyugtázta, hogy vannak madáretetők a fákon, csak éppen nem jó állapotban. Szinte azonnal felajánlották segítségüket Rékáéknak, és azóta rendszeresen visszajárnak az arborétumba, hogy a madarak számára is otthonossá varázsolják a parkot.
Tegyenek így olvasóink is, ha legközelebb épp Badacsonyban járnak! Kellemes délutánt lehet eltölteni a parkban, jó levegőn, gyönyörű növények és fák között. Ha pedig arra kíváncsiak, mit érdemes mindenképp megnézni ősszel a térségben az arborétumon kívül, ebben a cikkünkben találnak még látnivalót.
Címlapfotó: Folly Arborétum