Pécs elsősorban kulturális emlékeiről ismert, de egy szép őszi reggelen előfordulhat, hogy szívesebben töltenénk a napot a szabadban. A gyönyörű Mecsek lankáira felkúszó városban minden lehetőség adott: a város egyik legfestőibb részére, a középkori romjairól, kísértetbarlangjáról, és az ország valószínűleg legromantikusabb hintájáról ismert Tettyére kalauzoljuk olvasóinkat.
Kezdje a napot a Flóra-hegyi pihenőnél!
A városból a 34-es busszal juthatunk fel a Dömörkapuhoz, ahonnan rövid erdei sétával egy különleges atmoszférájú helyen találhatjuk magunkat. Itt áll a Flóra-pihenő, egy 1893-ban, terméskőből épült kör alakú kilátó. De mostanában nem a százáves kilátó vonzza ide a látogatókat, hanem a 400 méter magasan lévő sziklaszirtjén álló feketefenyő, amelynek az ágán egy rejtélyes eredetű hinta függ.
Hogy ki akasztotta fel a hintát, azt senki sem tudja, de amióta ott van, ez a város egyik legnépszerűbb szelfizős helye. Szerelmes képek, esküvői fotók, a messzeségbe révedő szelfik sokasága készült már itt, és minden bizonnyal fog is még a jövőben. A kétszemélyes hintáról rálátni a környező dombos vidékre és egy elhagyott szénbányára, körülötte sziklás, feketefenyővel benőtt vadregényes táj terül el. A fák között rönkpadok és asztalok várják, ha piknikezni támad kedve.
Irány az ország majdnem egyetlen hegyvidéki állatkertje
A Pécsi állatkert nem nagy, mindössze másfél óra alatt bejárható, de ami igazán különlegessé teszi, az a hegyvidéki környezet. A Pécsi Állatkert mellett a veszprémi az egyetlen hazánkban, amelyben hegyek között élnek az állatok.
Van közöttük tigris, amerikai bölény, fóka és víziló is, akik közül egy-kettő panorámás otthont kapott. Az állatkert vezetői fontosnak tartják a környezetvédelmi oktatást, így rögtön a bejáratnál egy digitális tábla fogad bennünket, amely élő számadatokat mutat a népességnövekedésről vagy az eladott mobilok számáról. A Dömörkaputól néhány perces sétával vagy kisvasúttal juthatunk el Mecsek állatkertjébe.
A romok, amelyekről elnevezték a városrészt
A városrész legmeghatározóbb látnivalói a középkori romjai, melyek nemcsak romantikus hangulatuk miatt érdekesek, hanem azért is, mert innen ered a városrész elnevezése. A ma álló faltöredékek Szatmáry György pécsi püspök 16. századi reneszánsz palotájából maradtak fenn, amihez eredetileg egy torony is kapcsolódott.
De a Tettye név nem a püspökhöz köthető, hanem a törökökhöz, akik a hódoltság idején a maguk céljaira használták a nyári lakot. Csekély változtatásokkal derviskolostort alakítottak ki benne, a derviskolostor neve pedig törökül tekke. Ha pedig az erdei túra és az állatkert után megéheztünk, itt a romkertnél pont jó helyen járunk egy ebédhez. A romokkal szemben található Tettye étterem ideális választás. A hagyományos kockás terítős vendéglő menüjében a különféle házias húsételek mellett vegetáriánus ételek is szerepelnek, desszertnek pedig somlói galuska, túrógombóc, palacsinta és gesztenyepüré közül választhatunk.
A kísértetbarlang, amiben régen laktak is
Régen a pokol kapujaként emlegették a tettyei mésztufabarlangot, amely 1906-ban nyitott meg a látogatók előtt. Akkoriban a turisták riogatására szolgált, melyben a mesterséges vízesésen áthaladó látogatókat sejtelmesen megvilágított színes őslények, repülő papírgyíkok és egy kaszásnak öltözött ember ijesztgette a barlangban. Ma már nem a riogatás a célja, de egy a mennyezetre függesztett sárkány a bejáratnál még felidézi régi funkcióját.
A 13 Celsius-fokos barlangban látható többek között egy kisebb kiállítás a mecseki mészkőtípusokról és az abból épített jellegzetes pécsi épületek fotóiról, egy kisfilm a barlang történetéről, és egy makett, mely a karszt működését mutatja be animáció segítségével. A kiállítás legérdekesebb pontja egy berendezett barlanglakás, amelynek történetét színészek narrálják: a mésztufabarlang üregeiben ugyanis egy időben szegény családok találtak otthonra.
Séta a mandulafáig és a hófehér sziklákra épült templomig
A barlangtól rövid sétára találjuk a város egyik legbájosabb templomát, a hófehér sziklákra épült Havas Boldogasszony templomot. A pécsi polgárok az 1690-91. évi pestisjárvány után építették fel, megtartva a játvány idején tett fogadalmukat.
A monda szerint a meredek lejtőkön hátukon és vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra. A különleges fekvésű búcsújáróhely mellett áll a 2019-es Európai Év Fája, egy ma már 137 éves mandulafa. Miután megcsodáltuk a fát és templomot, a lenyugvó nap fényében gyönyörködhetünk a városi panorámában a nemrég kihelyezett padokon.
Újságírónk Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának meghívására járt Pécsen.