A lengyel erdő, amiről senki sem tudja, miért ilyen

Lengyelország legrejtélyesebb fenyőerdőjében egészen furcsán nőnek a fák: törzsük a talaj közelében vízszintesen elhajlik, majd mintha mi sem történt volna, 1-2 méteres kanyar után függőlegesen növekszik tovább. Vajon mi történhetett velük? Talán valamiféle genetikai rendellenesség okozza? Vagy sérülés? Legtöbben inkább az utóbbit feltételezik.

Van, aki szerint a hó súlya görbíthette meg a szárukat fiatal korukban, mások szerint elképzelhető, hogy egy háborús harckocsi haladt át rajtuk amikor még csemeték voltak. Az uralkodó hipotézis szerint a gazdák manipulálták valamilyen módon a növekedésüket, hogy bútorokhoz vagy hajóépítéshez használják fel. Akármi is a magyarázat, a görbe erdő népszerű látványosság az utazók körében.

A viharvert matuzsálemek erdeje

A világ legidősebb fáinak ad otthont a Kalifornia állam keleti részén, a Fehér-hegységben lévő Ősi Szálkásfenyő Erdő (Ancient Bristlecone Pine Forest). A legöregebb példánya, amely egyben a világ legkorosabb fája is, jelenleg több mint 4850 éves. Kora nagyjából egybeesik tehát a sumér és az egyiptomi írás megjelenésével, vagyis az írott történelem kezdetével. Hogy az erdőn belül pontosan hol található ez a fa, azt az Amerikai Erdészeti Szolgálat titokban tartja a fa védelme érdekében.

Mindenesetre ez az extrém hosszú életű fafajta 3000–3400 méterrel a tengerszint feletti magasságban nő. Hosszú kora ellenére nem magas, inkább a közepes termetű fajok közé tartozik: magassága 5 és 15 méter között mozog, törzse 2,5-3,6 méter átmérőjű. Ezeknek az ősi fáknak az ágai és törzse csavart és göcsörtös. Viharvert hatást keltenek, különösen azok, amelyek nagyobb magasságokban nőnek; vöröses színű kérgükben az idők során mély hasadékok keletkeztek.

A madagaszkári ördök-tépte fák

25 hatalmas termetű majomkenyérfa sorakozik az út mentén 260 méter hosszan Madagaszkáron. A Baobab-sikátoroknak is nevezett út gigantikus méretű fáival igazán szürreális hatást kelt. Amikor az arabok száz évvel ezelőtt a környéken jártak, a fák lombkoronáját gyökereknek nézték. Azt gondolták, az ördög téphette ki a fákat a földből, majd fordítva ültette vissza.

A Majomkenyérfák útja lenyűgöző látvány, 2015-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánították a területet, Mára sajnos csak 25 fa maradt a területen, pedig régebben egy dús erdő állt itt, amiben más növényfajok is éltek. A hatalmas erdőirtások azonban legyalulták a területet, és csak ez a fasor maradt, ami elszigetelten növekedett tovább.

Namíbia sci-fi erdeje

Namíbia déli részén, egy poros autópálya mentén található egy úgynevezett tegezfa-erdő. A leveleikkel csillagokat formáló fák egy holdbéli tájra emlékeztető, sziklás talajra telepedtek rá. A látvány olyan, mintha egy távoli bolygón lenne. A helyszín Stanley Kubricket is megihlette, aki 1968-ban a 2001: Űrodüsszeia forgatásakor állítólag több tegezfát is kivágatott, hogy díszletként használhassa fel a filmben. Namíbiában azonban nagy becsben tartják ezeket a növényeket, mint az orszák szimbólumait, amelyek a helyi pénzérmén is szerepelnek.

Az erdőt 1995-ben nemzeti műemlékké is nyilvánították. A tegezfák Afrika déli részén más helyeken is előfordulnak, és általában szeretnek egymástól tisztes távolságot tartani. Itt azonban, a dolerit nevű vulkanikus kőzet túlvilági hangulatú szikláin is megteremnek, és egymás társaságát is jobban elviselik. 

Kalifornia óriáserdeje

Valóságos liliputikként érezheti magát a látogató a kaliforniai Sequoia Nemzeti Park óriáserdejében (Giant Forest). Ebben a parkban található a világ tíz legmagasabb fája közül öt, illetve a világ legnagyobb törzstérfogatú élő fáját, a Sherman tábornok. A magassága 83,8 méter, kerülete a törzs aljánál 31,1 méter, míg törzse aljának legnagyobb átmérője 11,1 méter.

Nagyjából 2200 évesre tippelik a korát, de biztosan nem lehet tudni. Sherman tábornok akkora tömeget vonz, hogy nyaranta a park ingyenes transzferbuszokat indít a fához.