A nyugati világban mára komoly múltra tekint vissza a Citizen Science, amit leginkább „közösségi tudományként" fordítanak magyarra. Nálunk némi késéssel, még csak most van igazán elterjedőben, írja Szabadfalvi András, a Magyar Lepkemonitoring-Hálózat kutatója a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján megjelent cikkében.

A lepkék igen érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra, ezért kiválóan mutatják a természeti környezet állapotát. Jelenlétük vagy hiányuk fontos adat: megmutatják, hogyan reagálnak az élőhelyek eltűnésére, vagy mondjuk a nagyüzemi, sok vegyszert használó, egyetlen növényt termesztő mezőgazdaságra. Az adatokból következtetni lehet a globális felmelegedés hatásaira, előrejelzik az esetleges várható negatív változásokat, és megmutatják, hogy a további biodiverzitás-pusztulás megakadályozására tett lépések mennyire sikeresek.

Lepkékről adatot gyűjteni azonban nem könnyű feladat, hiszen nincs annyi kutató, hogy minden egyes helyen figyelemmel tartsák a lepkeközösségeket. Itt jönnek képbe a lelkes amatőrök és az önkéntesek. Az okostelefonok világában ma már adottak a feltételek az adatgyűjtéshez, és nincs is más dolgunk, mint egy-egy lepkefotót hely és időpont megjelölésével megosztani a www.izeltlabuak.hu honlapon. Már ezzel is sokat tettünk a lepkepopulációk és a természeti környezetünk megóvásáért. Ha azonban valakit ennél mélyebben érdekel a közösségi lepkészet, az egy picit komolyabb munkában is részt vehet.

Ilyen például a napi lista készítése, amikor egy adott helyen – mondjuk a kertünkben – minden látott lepkefajt feljegyzünk. Még több információt nyújt, ha egy adott időtartam (15 perc) alatt megszámoljuk az összes sétaútvonalunk mentén látott lepkefaj minden egyedét. Ha az utóbbiakhoz hasonló, komolyabb munkában vennénk részt, mindenképp olvassuk el Szabadfalvi András részletes cikkét, ahol arról is találunk információt, kivel vehetjük fel a kapcsolatot. A Magyar Lepkemonitoring-Hálózat Facebook-oldalát itt követhetjük nyomon.