A kontinensünkön megfigyelt mintegy 800 madárfaj fele fészkelőként, vonulóként vagy kóborlóként hazánkban is megfordul, így igazán el vagyunk kényeztetve a sok csiripelő szárnyassal. Azok, akik természetes közegükben szeretnék megfigyelni a változtatos madárvilágunkat, biztosan nem fognak csalódni, ha az alábbi helyekre indulnak madármegfigyelésre. 

Somogyi madárparadicsom

A Somogyfajszi Madárparadicsom – Pásztorparkban található. homokbuckás felszín mélyedéseiben kialakult kisebb nagyobb mocsarak és a száraz gyepek találkozása a növény- és állatvilág sajátos változatosságát eredményezi. A Pásztorpark első látnivalója egy jellegzetes pásztorkunyhó, innen lehet megfigyelni a közelben kialakított gyurgyalag telep életét. Továbbhaladva a gébicsek, cigány csaláncsúcsok, búbosbankák fogadják a Korokna patakon átkelőket, az ezredfordulóra újjáéledt somogyfajszi legelőn. A Korokna egykori árterét vízzel árasztották el, ahol a cigányrécék ismét életteret leltek.

A tizenöt hektáros új vízfelület, a láperdő, a tocsogók számos vízimadárnak, fekete és fehér gólyának ad bőséges táplálékot. A Pásztorpark legeldugottabb szegletében, a Szent Liget mellett három hektáros mocsár búvik meg, ahol mindhárom vízicsibe faj előfordul. A törpe vízicsibe megjelenése ornitológiai különlegességnek számított. Bővebb információt ide kattintva olvashatnak.

Pusztai madárrengeteg

A Hortobágyi Nemzeti Park élővilágának egyik legnagyobb attrakciója a csodálatos madárvilág. Az elmúlt 35 év alatt közel 300 madárfajt figyeltek meg a tavakon, ezzel a halastórendszer Közép-Európa egyik legismertebb madárélőhelyévé lett. A 2000 hektáros központi tóegység a Hortobágyi Nemzeti Park megalakulása óta védett. Különösen értékes az itt fészkelő és átvonuló madárvilág. Hogy mi történik a madárvilágban, a Hortobágyon, a Nemzeti park Facebook-oldalán követhetik. Íme, egy kis ízelítő!

Tiszai madárkavalkád

Korábbi cikkünkben is beszámoltunk arról, hogy érdemes Jász-Nagykun-Szolnok megyébe látogatni, mert itt is rengeteg féle madarat figyelhetnek meg a háborítatlan környezetben. A Tisza mentén, az ottani területek zavartalanságának köszönhetően nagyon sok énekes-, vízi- és ragadozó madarat kaphatunk lencsevégre, de a madarakban gazdag területek sora természetesen nem ér véget a Tisza-parton. Szolnok környékén is nagyon sok madárbarát terület van, melyeket a témában jártas, sokat tapasztalt önkéntes természetbarátok, madármegfigyelők rendszeresen bejárnak. Erről a témáról bővebben egy korábbi cikkünkben olvashatnak

Vízimadarak tava

Eddig több mint 250 madárfajt figyeltek meg a Fertő-tavon, ami elsősorban a vízimadarak számára fontos fészkelő- és vonulóhely. A rendszeres fészkelők közül kiemelkedik - több mint 700 párral - a nagy kócsag, a vörös gém és a nyári ludak, melyek szintén százas csapatban költenek a tónál. Természetesen a nádi énekesmadár-fajok - például a barkóscinege, a kékbegy, a cserregő nádiposzáta, a nádirigó - is nagy számban képviseltetik magukat. Ősszel és tavasszal vonuló madarak tízezrei állomásoznak itt, például nagy lilikek, vetési ludak, böjti és csörgőrécék. A parti madarak láthatóak legnagyobb számban; gulipánok, gólyatöcsök, cankók és partfutók futkosnak ide-oda, miközben a tómeder iszapjában kutatnak táplálék után.

A Fertő nádasainak élővilágát legjobban talán egy kenutúrán fedezhetjük fel, például a Fertő-Hanság Nemzeti Park által létrehozott Vízi túraútvonalon. További információkat ide kattintva olvashatnak. 

Ártéri maradark lelőhelye

Gemenc és Béda-Karapancsa madárvilágának a feketególya- és a rétisas-állománya európai jelentőségű. A legnagyobb hazai feketególya-populáció megvédése a nemzeti park kiemelt feladatai közé tartozik. A rétisas Európa egyik legritkább ragadozó madara, évtizedeken keresztül használja hatalmas, nagy magasságban épített fészkét. Biztosítani kell mindkét madár zavartalan fészkelését, mert a zavarásra ezek a madarak különösen kényesek. A Béda-Karapancsa tájegységben még gyakori a barna kánya, mely a környezeti hatások változásaira érzékenyen reagál, ezért indikátorfajnak tekinthető.

A gémfélék közül a nádasokban fészkelnek a kis kócsagok, nagy kócsagok, bakcsók, vörös gémek, néhány pár bölömbika. A gyakori szürke gém fűzligetekben költ. A terület déli részén a nyári lúd szigetszerű előfordulású. A vonulási időszakban madárvendégek ezrei találnak táplálkozó és pihenőhelyet az ártéren. A récék, ludak, kárókatonák gyakran áttelelnek. A veszélyeztetett denevérfajok menedéket találnak a háborítatlan erdőkben, az öreg fák odúiban szülőhelyet és nappali szálláshelyet talál a tavi denevér és a pisze denevér. További információkat ide kattintva oolvashatnak.