A múlt hétvégén a Tisza-tóhoz szervezett sajtóutat a MAHART, ahol nemcsak vízre szálltunk, de pár kilométeren át elkormányozhattunk egy nyaralóhajót, hogy aztán Sarudon kikötve megnézzük, milyen újdonságokkal várják a turistákat hazánk legnagyobb mesterséges tavának partján. Ha idén nyáron azt tervezik, hogy járványbiztosan egy hajó fedélzetén töltik a szabadságukat, érdemes tovább olvasni, mert minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk egy ilyen vízi út megszervezéséhez. Hoztunk árakat, néhány fotót a hajó belsejéről, szárazföldi programokhoz pedig mutatunk egy sörfőzdés poharazót, egy rétesező kertudvart és a Tisza-tó első tájéttermét.
Nyugat-Európában már évek óta népszerű kikapcsolódási forma a csatornahajózás, ahol az adott térség felfedezéséhez használt jármű nemcsak egy közlekedési eszköz, hanem a turisták átmeneti úszó apartmanja. Ilyen, hajós jogosítvány nélkül vezethető nyaralóhajókat tavaly óta már Magyarországon is lehet bérelni. Ezeket is a francia Nicols cég üzemelteti, a folyami lakóhajózás hazai rendszerét azonban a MAHART alakította ki a Tisza-tó, a Felső-Tisza és a Bodrog térségében.
A tavalyi szezonban hatvan százalékos foglaltsággal cirkálták a Tiszát ezek a hajók, idén pedig már most nagyobb az érdeklődés, amely mögött nemcsak a nyár eleji kedvezményes csomagár, de a járványbiztos, szeparált nyaralás lehetősége is ott lehet. Mert az utazásra már mindenki vágyik, de tömegbe menni még sokan félnek, így könnyen lehet, hogy az elmúlt másfél év tapasztalata a jövő utazási trendjeit is kompletten átírja.
Kipróbáltuk
Persze, alig húsz percig tartottuk kezünkben a kormányt, és mindössze 10 km/órás sebességgel haladtunk hegymenetben a folyón, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy elmondhassuk, egy ilyen hajót vezetni tényleg egyszerű és biztonságos. Nem kell hozzá hajóvezetői engedély, sem különösebb vízi jártasság, a bérbeadás egyetlen feltétele, hogy megtanulják a hajó kezelését azok, akik nyaralni fognak rajta. A tokaji és most már Kiskörén, a MAHART-bázist is kiszolgáló lábas házakban mindent elmondanak, amit tudni kell, a belső kapcsolóktól kezdve a berendezési tárgyak használatán át a vészhelyzeti teendőkig.
Aztán amint megvolt a gyakorlati hajóvezetői oktatás, megtanulták, hogyan kell biztonságosan elindulni, kikötni és manőverezni, indulhat a nyaralás. Elhagyhatják a kikötőt, és rábízhatják magukat a hajókon beépített navigációs rendszerre, amely a tájékozódásban lesz segítségükre az egész út alatt. Indulás előtt érdemes letölteni a telefonra a TAVIHAR alkalmazást, amelyen nagy tavaink viharjelző rendszereinek aktuális állapotát követhetik, és a NaviBoat applikációt, melyben direkt a nyaralóhajókkal bejárható helyeket és látnivalókat jelölik a strandoktól kezdve a túraútvonalakon át a falatozóhelyekig.
Kiskörén 12, Tokajban pedig 8 hajó állomásozik, amelyeket 2 és 4 kabinos változatban is lehet bérelni. A hajókat külön kérésekre is felkészítik, pl. arra az esetre, ha valaki grillsütőt vagy napozóágyat szeretne a fedélzetre, esetleg a saját kerékpárjait is rajta szállítaná.
Nyaralóhajót két éjszakás hétvégékre, négy éjszakás hajózáshoz és egy hétre lehet bérelni. A családosok számára a Tisza-tó és térsége ajánlott, míg Tokaj térségét inkább a baráti társaságok keresik. A bérleti díj függ a hajó méretétől, a bérlési időszaktól és a szezontól, illetve erre az összegre még rá kell számolni napi 30-60 eurót üzemanyag- és rezsiköltségként. Főszezonban pl. egy hétre egy 4-6 fős hajóért 2876 eurót (~1,028 millió forint), főszezonon kívül 1726 eurót (~617 ezer forint) kell fizetni. Kettő, három vagy négy éjszakára azonban csak a főszezonon kívül lehet bérelni hajót: az összeg pedig a legkisebb méret esetében két éjszakára 863 eurótól (~308 ezer forint), négy éjszakára pedig 1122 eurótól (~400 ezer forint) indul. Ezekből az összegekből azonban a MAHART 10-30 százalékos kedvezményt biztosít azoknak, akik június végéig lefoglalják hajóikat. Mindezért bővebben az oldalukat érdemes böngészni.
Kisköréről indultunk
A kikötőt a településre érve nem lehet eltéveszteni. Elég a víztározó felé venni az irányt, mert útközben már látható lesz Kisköre legújabb látványossága, a két felállított és egymással szembefordított hajótest formáját idéző kilátó, amelynek tetejéről, nagyjából egy hétemeletes panelház magasságából láthatjuk be a Tisza-tó gyönyörű vidékét. Körülötte pedig, a négy égtájat mutatva, a föld, a víz, a levegő és a tűz őselem színeit tükröző lábas házak állnak, amelyek a vízirendőrségnek és a hajós oktatóközpontnak is helyet adnak.
A kiskörei kikötőből a Tisza-folyón és a tavon át a Hortobágyi Nemzeti Park vidékéig hajózhatunk, onnantól kezdve már védett természeti területnek számít, a nyaralóhajókkal tehát az öt medence közül csak az Abádszalóki- és a Sarudi-medencét lehet bejárni. Persze ez a térség is tartogat bőséggel élményeket, és ha például Sarudon kiszállnak, két kerékre váltva is elindulhatnak felfedezni a vidéket.
Tavaly nyáron elkészült a Tiszafüred-Poroszló közötti kerékpáros útszakasz is, így az alábbi helyeket, amiket mi ezen a sajtóúton kisbusszal jártunk be, önök bringával is felfedezhetik. A tó körüli gáton összesen 67 kilométert kerekezhetnek, ehhez a fentebb említett applikációban megtalálják a kerékpárkölcsönzőket és a pontos útvonalat is.
Ha tehát olvasóink a Kisköréről bejárható útvonal mellett döntenek életük első nyaralóhajózós élményeként, mutatjuk, hogy pl. Sarudon, Poroszlón és Tiszafüreden miért érdemes a fedélzetről kiszállni.
Sulyom, a Tisza-tó tüskékbe zárt szíve
Legalábbis így nevezik azt a Tisza-tó felszínén úszó, apró tüskés, védett növényt, amely kibontva szív formájában mutatja meg lényegét, ízéről pedig úgy tartják, hogy leginkább a mandulához, gesztenyéhez hasonlít. Erre a romantikus metaforára húzható a tó legújabb, négyévszakos Sulyom Tájétterme is, amely Sarudot egy jól látható ponttal igyekszik felvezetni a térség gasztronómiai térképére.
Mert a tulajdonosok célja, hogy az étterem idővel egy sajátos kulturális központként működhessen, ahol a Tisza-tóra jellemző értékeket egy helyen gyűjtik össze és mutatják meg a településre érkezőknek. Így aztán már épül egy bemutatókert, ahol a térségre jellemző haszonnövényeket magaságyásokba ültetik, de tervbe vették azt is, hogy a telkükön egy kisebb medret vízzel töltenek fel, és a Tisza-tóban élő apróbb halakkal és sulyommal telepítik be. Június közepétől pedig már nemcsak játszótér, de egy állatsimogató is várja majd a térség élőlényeivel ismerkedni vágyó kiskorúakat.
"Az a törekvésünk, hogy a bemutatókerttel kedvet csináljunk az embereknek ahhoz, hogy ha nincs más megélhetési forrásuk, akkor forduljanak a földhöz. Fedezzük fel együtt, hogy egy falunak igenis vannak vidéki értékei, amelyekre a turisták is értékként tekintenek" – fogalmazott Kücsön Gyula, az étterem tulajdonosa és a sarudi Élményfalu ötletgazdája.
Az éttermet két részre bontották: a családi részlegben az asztalok körül a gyerekeket egy külön játszósziget várja, a köztes, fedett terasz által elválasztott másik épületet pedig azoknak rendezték be, akik szívesebben ülnek gyerekhangoktól távolabb eső asztalok mögé. Van egy másik, naposabb terasz is, mert az előzőt leginkább utólag, a járványhelyzet miatt alakították ki – a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező vendégek fogadása miatt ugyanis a tervezettnél nagyobb területben kellett gondolniuk. Az étteremben egyébként helyi alapanyagokra épülő, izgalmas fogásokra és modern bisztrókonyhára számítsanak, amit Berecz Ádám séfre bíztak, akinek régi álma vált valóra azzal, hogy egy új étterem stílusát alakíthatta ki a saját megérzései alapján.
És amíg például Ádám egyik kedvencét, a szürke harcsából készült tepertőt ropogtattuk, Kücsön Gyula az étterem névválasztásáról mesélt, és arról, hogy soha nem lehet elég nagyot álmodni. A Tisza-tó felszínének ugyanis jelenleg több mint 60 százalékát borítja a sulyom, amit ma még átoknövényként emlegetnek, mert dús levélzetével úgy lezárja a vízfelszínt, hogy nem jut be a napfény a víz alá, ahol képes minden életet elpusztítani. Legalábbis ma még így tesz. Nemrég ugyanis a térség három másik szervezete mellett már az étterem is megkapta az engedélyt a sulyom védett területen való begyűjtésére, amit nem könnyít meg az sem, hogy kizárólag kézzel lehet szedni.
"Nagy álmunk, hogy ezt a sulymot valamilyen haszonnövénnyé változtassuk. A még zöld növényből savanyúságot készítünk majd, az érett növénynek pedig a magját szeretnénk feldolgozni, amiből aztán lisztet fogunk őrölni. És ha a technológia is megvan, akkor csinálhatunk egy újabb hungarikumot. Mert a tervünk az, hogy a sulyom a csúcsgasztronómia egy olyan különleges alapanyagává válhasson, ami csak a Tisza-tóra jellemző."
Ez nem Fornetti, itt minden rétes kézzel készül!
Ezt a választ adta Krusper Tímea cukrász, a Poroszlói Rétesház tulajdonosa egyszer arra a neki szegezett kérdésre, hogy miért nem jár réteseivel több ezer fős rendezvényekre, és miért nem települ ki egy fővárosi pláza tetejére, ahova pedig tárt karokkal és kedvezményes bérleti díjjal várták volna. Minderről egy csinos, rétesező udvarban mesélt nekünk, ami valójában egy hatalmas kert, csupa szemnek kedves, nagymamáinktól ismerős régiséggel berendezve, ahol még a szőlőprésből is színes muskátlik burjánzanak, a földet pedig heverészésre csábító pázsit borítja. És erre az idilli képre néznek a telek vendégházának ablakai is, amelyben hat apartmant lehet bérelni.
Tizenkét éve a területen még egy kisebb dzsungel és a káosz uralkodott, ezért Tímea az első réteseit egy büféautóból kínálta, kerítés nem volt, a telken álló házat pedig az összeomlás elől az utolsó pillanatokban mentette meg. Abban az évben egy áprilisi szombaton reggel 8-kor nyitottak, délre minden rétesük elfogyott. Világos volt: ebből a helyből még több is kisülhet. Aztán kis kanyarokkal, sok munkával így is lett.
Előbb faházat állítottak fel, később padokat, kiülőket szereztek be, majd apránként zöldség- és gyümölcsfeldolgozót alakítottak ki, és sütőkkel, hűtőkkel egy háttérkonyhát rendeztek be. Ma már a réteseket nem ő süti, csak a receptjét adja oda a rétesfelelős kollégáinak, de a lekvárok és a szörpök főzésénél egy kavarásra sem engedi át kezéből a fakanalat.
A hájas tésztás rétesek mellett már a baconnel, hagymával, füstölt tarjával töltött betyárbatyukért és a medvehagymás pogácsáiért is betérnek udvarába a hajósok és a bringások, hogy aztán plédekre vagy csak a fűbe heveredve pótoljanak minden kalóriát, amit a tókerülés közben elvesztettek.
Lenin ALE a füredi sörfőzdében
Ritkán hallani olyanról, hogy valaki, aki nem szereti a sört, egy kétméteres sörfőző berendezésben lássa meg a fantáziát, aztán saját mikrosörfőzdét nyisson négy újabb üst társaságában. Pedig a pedagógus végzettségű Minár Ágnessel így történt, férjével 2018-ban egy januári napon fogadta első vendégeit a tiszafüredi Nopara GyógySertárban. Így ez lesz a negyedik nyár, amikor helyben készült kézműves sörökkel várják a településre érkezőket vagy az épp arra kerekezőket.
Utóbbiak a búzasörért tolják be legszívesebben a bringát, de az IPA és a világos lager mellett, az intenzív komló ízű Lenin ALE névre keresztelt vörös sörért is egyre többen ülnek már ki a teraszra vagy egy fa tövébe. Akik végképp nem szeretik a sört, azok választhatnak málnás búzasört, fekete ribizlis vagy pl. barackos sört, és persze gyümölcsből készült házi limonádékat is, a bodza mellett akác, orgona, pitypang és levendula ízesítéssel.
Nemrég a helyi pálinkafőzdével egy sörpárlat készítésébe fogtak, amit céklával, zellerrel és sütőtökkel ízesítenek, de hamarosan répa- és uborkapárlatot is lehet majd náluk kapni, amivel akár a leveseket lehet izgalmasabbá tenni. A Füzes Sajtműhellyel közösen pedig legújabb terméküket fejlesztik: a sörben érlelt sajt krémébe elkeverik a házi malomban lisztfinomságúra darált malátát, majd fokhagymával ízesítik.
De van náluk szálláslehetőség, és be lehet esni az utcáról egy szál biciklivel vagy strandtörölközővel is reggelizni. Ezt a lehetőséget tavaly már az első nyaralóhajósok is kihasználták, akik tőlük rendelték meg reggeli csomagjukat, amelyben csupa házi jóságot, köztük szörpöt, sajtot, lekvárt és Ágnes kézműves húspástétomát találták.