A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága az oldalán osztotta meg a hírt, mely szerint virágzik a törpe mandula (Prunus tenella) a lösztalajú sztyepprétek, sztyepp cserjések, tatárjuharos lösztölgyesek alacsony növésű szegélycserjéje. A cikkből kiderül, hogy a növény levelei hosszúkásak, lándzsásak, április végén nyíló virágai pedig a barackvirágra hasonlítanak, feltűnően sötétpiros, rózsaszín színűek. 

Csonthéjas termése csaknem gömbölyű, 1-2 cm, csak nagyon keveset terem. A növény magról már nem könnyen szaporodik, csírázásához a jégkorszakban még nálunk is tömegesen előforduló pusztai pocoknyúl közreműködése kellett. Az állat a termést elraktározta a fészkében, ahol nyálasra rágcsálta és a többi felhalmozott növényi táplálék közé dugta. A fészek elhagyása után a rothadásnak induló növényi részek által biztosított környezetben az ottfelejtett csonthéjas termésekből hajtott ki a törpemandula. Virágait a méhek és poszméhek porozzák. A kora tavasszal még virágszegény időszakban a földben áttelelt előbújó poszméh királynők egyik legfontosabb táplálékforrása.

Hazai élőhelyét, a valamikori sztyeppréteket mára szinte teljesen felszántották, állománya az Alföldön töredékére zsugorodott. Mai menedékét a tolnai Mezőföldön a meredekségük miatt felszántásra alkalmatlan lösz teraszok adják, melyek sokszor csak 10-20 m keskeny megmarad löszgyep sávok a végeláthatatlan szántóföldek között. A törpe mandula 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.