Valamiért sokkal vagányabbnak tűnik a levegőben aludni, persze nem mindenkinek, ezt azért aláírjuk. A függőágy sikere nem véletlen, és ha egy lakásban függő fotelt látunk, akkor tuti, hogy mindenki abba akar beleülni. Ad valami megnyugtató érzést a ringatózás, de van, hogy csak a másság vonzza az embert. A lebegő sátrak esetében a ringatózás nem jön szóba, mivel itt a lényeg az, hogy nagyon stabilan legyen rögzítve átmeneti menedékünk – hiszen gyakran, ahogy a cikkből is látni fogják, meglehetősen magasan feszülnek a fák közé ezek a különleges alvóhelyek.
Hogy kerül a sátor a fára?
A belga Borgloon erdőben óriási, csepp alakú sátrak csüngenek alá a fákról. A bejárat, körülbelül két méterrel van a föld fölött, létrán keresztül lehet bemászni a „fészekbe". Ezek a lebegő szálláshelyek eredetileg nem ilyen hosszú távú használatra készültek – merthogy mostanság bárki megszállhat egy ilyen sátorban –, hanem egy művészi koncepció részeként láttak napvilágot. Az alkotó a belga Dré Wapenaar, aki elkötelezte magát a különleges sátorformák mellett. Honlapján rengeteg korábbi munkája fent van, ahol láthatjuk, hogy a művész sok izgalmas verziót legyártott már, ebben a videóban pedig személyesen is bemutatja, hogyan készültek az erdőben függő legelső csepp-sátrak 2011-ben.
Ez csak egyetlen példa a lebegő kempingezésre, mely egyre inkább terjed, és a sátrak formavilága is meglepően változatos. A belga csepp is jópofa megoldás, de van gömb alakú lebegő sátor is, meg sok olyan, amelyek alakja viszonylag hagyományosnak mondható, csak épp a padlólap alatt simán át tud sétálni az ember.
Belgiumon kívül is sok olyan hely van, ahol fára szerelt sátrakkal várják a kempingezőket. Ilyen többek között a német Waldseilgarten, de van lehetőség a lebegésre az apró szigeteiről híres finn Saaristomeren kansallispuisto területén is. Meg persze bárhol, hiszen a netről rendelni nem ördöngösség, és így akár a saját kertünkben is kipróbálhatjuk az új cuccot. Aztán ha nekibátorodtunk, akkor belföldön is útnak indulhatunk, hisz nem mindig kell a világ végére menni a kalandokért.
Magasabb hely, nagyobb élmény
Angol nyelvterületen tree camping néven kezdett el hódítani az újfajta sátorozási stílus. A lebegés kifejezés tehát azt jelenti a valóságban, hogy ha ilyen sátrat akarunk felállítani, illetve fellógatni, akkor elsősorban nagy és erős fákra van szükségünk, mivel ezek tartják meg a sátrat. Azt, hogy milyen magasra szereljük fel, többé-kevésbé ránk van bízva: minél magasabban van, annál jobb a panoráma, plusz tuti nem fog semmilyen állat beszimatolni a sátor nyílásán, amíg mi alszunk. De ha elsőre kicsit merésznek érezzük a több méteres magasságot, akkor kezdetnek épp hogy csak lebegtessük.
Az egyetlen érv, ami az ilyenfajta sátrazás ellen szól, hogy nem mindenhol vannak olyan fák, ahova fel tudjuk rakni mobil otthonunkat, az viszont nagyon jó benne, hogy egyáltalán nem kell figyelni például a talaj egyenetlenségeire. Akármilyen köves, sziklás, szúrós, ferde az, ahol járunk, nem lesz jelentősége, hisz a sátorban semmit nem foguk ebből érzékelni. Extra eszközökre nem lesz szükség, vagyis nem kell másképp pakolni otthon, indulás előtt, hisz elvileg kalapács sem kell, nem kell a kemény talaj és a nehezen betolható cövekek miatt aggódni. Bár erre azért van kivétel, mivel kitaláltak már olyan lebegő sátrat is, amely a föld fölött van ugyan, de alulról is ki van feszítve, a teteje pedig egy ponton van rögzítve, mint mondjuk egy kalitka. Mutatjuk is, hogy milyen variációk közül lehet válogatni.
A csepp és a háromszög
Először is itt van a már említett csepp alakú verzió. Ahogy egyre népszerűbb lett ez a sátorozási forma, úgy nőtt a lehetőségek száma is. Ezért ma már több méretben is meg lehet venni a sátrat, mely belül valójában kétszintes, a csepp felső részében egy külön alvókuckót alakítottak ki. A belga művész ötlete alapvetően amolyan tiszteletadás volt egy angol természetvédő szervezet előtt: a Road Alert Group tagjai éjjel-nappal az erdőben laknak, hogy minél több illegális fakivágást megelőzzenek, nekik készültek elsősorban ezek a különleges lakóhelyek. Bár művészeti és természetvédelmi meggondolások ihlették, a sátor tavaly lett igazán nagy siker Belgiumban, amikor a helyi kormány, a világ többi országához hasonlóan, arra buzdította lakosait, hogy inkább belföldön töltsék el a vakációt.
Az ismert formák közé tartozik a Tensile Stringray, melyet egy angol építész, Alex Shirley-Smith talált ki. Míg a csepp sátor két ponton van szorosan egyetlen fa törzséhez rögzítve, addig a Tensile Stringray „felállításához" három fára van szükség. Az alap háromszög alakú, így a három csúcsból induló köteleket kell a fatörzsekhez rögzíteni. A kifeszülő háromszög innentől többféle lehetőséget is hordoz, modelltől függően. Lehet egyszemélyes, nyitott alvókuckó, akár egy függőágy, de többszemélyes sátor is, melynek tetején egy kupolaszerű forma védi az alvókat például a szúnyogoktól.
Némi extrém sport
Az angol néven portaledge-ként ismert lebegő sátor végképp nem szívbajosoknak való. Ezt a formátumot alapvetően sziklamászóknak fejlesztették ki, akik simán elszundikálnak a szédítő mélység felett is. Biztosan láttak már olyan képeket, amelyen a mászók békésen heverésznek az ásító semmi fölött egy függőágyszerű holmiban, nos, ez ugyanaz a téma.
És ha már a függő sátraknál tartunk. Már említettük azt a megoldást, amely leginkább olyan, mint egy fára akasztott piramis, csakhogy az alsó sarkokból induló kötelek a földhöz is kifeszítik a sátrat. Ennek köszönhetően nem leng jobbra-balra, hanem stabil marad, és olyankor is jó, ha csupán egy darab, teherbíró fát találunk a környéken.
Vannak még extrább megoldások is, például a gömb alakú függő sátrak. Ezek nemcsak kívülről néznek ki nagyon jól, de belülről is kifejezetten vagányak. A Luminair olyan sátrat rakott össze, ami minden szempontból környezettudatos és könnyű a szállítása is. Nem is sátor ez már, szinte olyan, mint egy kis erdei lakás, hisz az újrahasznosított anyagokból készülő, alumínium és fa vázra feszülő vászonborítás mögött egy komplett életteret lehet kialakítani.
A gömb átmérője 3 méter, így itt nincs meg a sátrakra gyakran jellemző bezártság érzés. Egy sátortól körülbelül annyit várunk, hogy legyen meleg és száraz, úgyis aludni megyünk csak be. A gömbsátor viszont ennél jóval többet tud, és mivel arra készült, hogy lakója ténylegesen éljen benne, hát nem nagy baj, hogy nem érzi azt, hogy ráfolynak a falak. Akár télen is el lehet benne lébecolni, mivel kerül bele egy apró kályha, van hozzá egy kis víztároló, és fenntartható energiaforrásból fedezhetjük az elektromos szükségleteinket is. Ennél több pedig valójában nem is kell – lehet, hogy ez lesz a jövő egyik újfajta lakhatási megoldása?