Egy gyönyörű tó a mozdulatlan, csillogó és sokszínű felszínével talán még a strandokat is el tudja feledtetni az emberrel, hiszen a víz legkülönlegesebb tulajdonságait mutatja egyszerre. Ilyenek azok a kisebb-nagyobb tavak is szerte a világban és hazánkban, melyekhez békeidőben ezrével zarándokolnak a turisták, és már az első találkozást követően a legszebbnek vagy legdrámaibbnak kiáltják ki. De vannak az erdők közepén, hegyek között és barlangokban megbúvó tavak vagy víznyelők, amikről talán csak a helyiek tudnak. Az alábbiakban ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
A mexikói gödör, aminek csodájára járnak: Ik Kil cenote
Ez a csodálatos víznyelő egy mély, természetes gödör, amely egy barlang összeomlásával jött létre, így teteje az ég felé szabályosan kinyílik. Az Ik Kil cenote egy szent hely volt az ősi maják idejében, akik gyakran végeztek itt vallási szertartásokat. A kútszerű karsztképződmény, a földfelszínről belógó gyökerekkel és ágakkal együtt 80 méter mély.
A helyszínt akkor a legegyszerűbb megközelíteni, ha éppen az UNESCO világörökség részének tekintett Chichen Itza ősi városa felé igyekszünk. Az Ik Kil cenote helyszínére érkezve egy mészkőfalba vésett lépcsőn sétálhatunk le egészen a vízfelszínig (a nyílás és a vízfelszín között 30 méteres távolság van), ahol meg is mártózhatunk a csodás medence vizében. Utóbbi átmérője körülbelül 70 méter, a benne felgyülemlő víz átlagos mélysége pedig 50 méter – olvasható a Traveltomtom.net oldalán, ahol a belépőárakat és a kötelező mentőmellény beszerzését is leírják.
Koi-halak tava Jáva szigetén: Telaga Biru Cicerem
Jáva nyugati részén, a Kuningan régióban járunk, Kaduela Village határában. A Telaga Biru Cicerem, vagy ismertebb nevén Situ Cicerem egy természetes tó, amely közvetlenül a Mount Cereme hegy lábánál található. A tó kristálytiszta kék vize és a benne élő rengeteg koi-hal miatt lett annyira ismert. Békeidőben a turisták egymást váltva sietnek a vízhez, ahol megetethetik a halakat, melyeknek színes seregét szabad szemmel is jól látni a vízben.
A tó eredetileg csak egy forrás volt, de aztán a helyiek kibővítették, majd a természet is meghódította a környékét. Most árnyat adó fák veszik körül, és a partján, közvetlenül a víz felett, még két hinta is lóg.
A Fuji egyik tükre: a Kawaguchiko tó
A Fuji hegyet körülvevő öt tó közül a Kawaguchi az egyik legkönnyebben megközelíthető Tokióból. Listánkra tehát nem rejtélyes, eldugodt mivolta, sokkal inkább a szépsége miatt került fel. Különösen naplemente idején nyújt gyönyörű látványt, és amikor a Fuji szűziesen bebújik a felhőpamacsok mögé, a tükörképe pedig megjelenik a tó felszínén. Tavasszal nem is lehet ennél szebb környéket találni a cseresznyevirágok megcsodálására.
Norvégia legmélyebb tava: a Hornindalsvatnet
Mérete miatt ezt is nehéz lenne eldugni, de a Norvégia középső részén található Hornindalsvatnet tó igazán megérdemli, hogy a listánkra kerüljön. Bár Európa első és a Föld 10. legmélyebb édesvizű tavaként tartják számon, mégis nagyon ritkán lehet róla olvasni.
Pedig a képeket elnézve, hangulatos, tipikus norvég házacskákkal pöttyözött partvonala a nyugalom paradicsoma lehet. A gleccser táplálta tó formája egy fjordéhoz hasonlít, legmélyebb pontja pedig 514 méter. Vize rendkívül tiszta, lehet benne fürdeni, és egy panorámaút mentén körbe is futható. Évente itt rendezik meg a tókerülő Hornindalsvatnet Maratont is.
A tó, amit egy gleccser táplál: a Peyto
A Peyto-tó egy gleccserek által táplált tó a Banff Nemzeti Parkban, a kanadai Sziklás-hegységben. A tó a Waputik-hegyvonulat völgyében jött létre, amely 1860 méter magasan fekszik. Nem sokan ismerik, így itt nem kell úgy megküzdeni a tömeggel, mint például békeidőben a Jáván található koi halas tónál.
Európa egyik legöregebb tava: az Ohridi-tó
Az Ohridi-tó a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava. Észak-Macedónia és Albánia határvidékén található, és különleges ökoszisztémája miatt az UNESCO is védelem alá vette. A tó vizében több mint 200 különböző bennszülött állat- és növényfaj él, melyek csak itt találhatók meg.
Fontosságát jelzi az a tény is, hogy a NASA a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak az egyik tavát is az Ohridi-tóról nevezte el.
A barlangi tavak egyik legszebb görög példája: a Melissani-tó
Két kamrájával – az egyik sötét és állócseppkövekkel borított, a másik a felszínre nyíló "ablaknak" köszönhetően napsütötte – a Kefalonia szigetén található Melissani-barlang felejthetetlen látvány. Míg a barlangokat és a földalatti Melissani-tavat több száz évvel ezelőtt fedezték fel, a terület csak az 1960-as évek elején nyílt meg a nagyközönség előtt, azóta azonban rengetegen eveztek át lenyűgöző kék vizén.
A Melissani-tó egy azonos nevű barlangban található, a Jón-tengeren, a görögországi Poros közelében. A tó számos érdekes növényfajnak ad otthont, amelyek szinte szőnyegként lepik el a barlang padlóját. A turistákat mágnesként vonzza a barlangi tó kék vize és a látvány, amikor a nap délben besüt a barlangba és bearanyozza az egész területet.
Az olaszoknak is vannak eldugott tavaik, ilyen az Iseói-tó
Ha olasz tavakra gondolunk, a Comói-tó és a Garda-tó biztos, hogy elsőkként jutnak eszünkbe. Pedig vannak olyan kis eldugott tavak is az országban, amik ismertebb testvéreikhez hasonlóan érdemesek a rajongásunkra.
Ilyen például az a kevesek által látogatott Iseoi-tó, melyet Lombardia régiójában találunk Bergamo megye közelében. A 251 méter mély tavat az Oglio folyó vize táplálja. A tóban úszni is lehet, de ajánlott az úszócipő használata, mert a partjai kavicsosak.
Egy misztikus angol tó: a Buttermere
Az északnyugat-angliai tóvidéken található Buttermere tó épp olyan szép, mint az angol tavak legtöbbje, de a képeket elnézve, a kora reggeli időben, kevés párja akad.
A tavat egy gyalogút mentén mintegy két óra alatt lehet megkerülni normál tempóban. Ha eltávolodunk a tótól, az őt körülvevő Red Pike hegy vonulata mentén régi romos kőházakat és kilátópontokat is találhatunk.
Mesterséges fények, káprázatos látvány: a Nádfuvola-tó
A Nádfuvola-tó a vele azonos nevű barlangban található Kínában, a Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen, az ország egyik déli tartományában. A természetes mészkőbarlang a földfelszínen körülötte növő nádról kapta a nevét, melyből tradicionális fuvola készíthető.
A barlangot számos cseppkő és sziklaalakzat teszi látványossá, illetve a sokszínű és változó mesterséges megvilágítás. Ennek köszönhetően az 1940-ben felfedezett barlang ma óriási attrakció a tartományba érkező turisták számára. A képeket elnézve érthető is, hogy miért.
Itthon is rengeteg eldugott szépségre bukkanhatunk
Egy korábbi cikkünkben már összegyűjtöttük a legszebb magyar tengerszemeket, melyeket gyakran szédítően magas sziklák vesznek körül, és általában csak a fekete öves kirándulók ismernek.
Írtunk például a Sárospatak közelében, körülbelül 300 méteres magasságban fekvő Megyer-hegyi tengerszemről, és az Aggteleki Nemzeti Park területén, Miskolctól 65 kilométerre található Jósvafői tengerszemről is, mely a 40-es években jött létre. Bemutattuk az erdőbényei bányatavat és az ország legmélyebb tavaként emlegetett, Rudabánya közelében található tengerszemet, de ott volt a listánkon a Zagyva völgyében található Apci-tengerszem, amely Széleskő-tó néven is ismert.
Olvasóink kiegészítették még a sort a Kaszonyi-hegyi tengerszemmel, ami a magyar-ukrán határtól nem messze, Barabás község közelében található, valamint említették még a visontai bányatavat, ami hivatalosan nem látogatható, de a környéke szép és nyugodt.
Felvehetjük még a sorba a Tarcali türkizkék színű bányatavat, mely Tokajtól alig negyedórányira, a Nagy Kopasz hegy lábánál fekszik, és amely persze strandolásra nem, csak láblógatásra engedélyezett. Ugyanakkor a Bakonyban fekvő Nagyteveli-tó már fürödhető és csónakázni is lehet rajta, az erdőkkel és hegyekkel körülölelve pedig valóságos relaxációs központként működik a természetben. De ha megnézik a fenti videót, talán egy epikus fantasy film helyszíne is eszükbe juthat róla.