A tudósok három mélytengeri cápafajt is találtak, amelyik világít a sötétben. A fajokat a belgiumi Université Catholique de Louvain és az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légköri Kutatások Intézetének együttműködésével készült tanulmány szerint tavaly januárban fogták az Új-Zéland közelében található óceánfenékről, a Chatham Rise-ról, 200-1000 méteres mélységből. Ebbe, az alkonyzónának is nevezett övezetbe már nem jut el a napfény.

A fajok közül az egyik, a búvárcápa, a legnagyobb ismert világító gerinces, mely elérheti a 180 centimétert is, de világít az Etmopterus lucifer és az Etmopterus granulosus nevű cápa is. Mindhárom fajt ismerték már a tengerbiológusok, de most először látták azt, hogy fényt bocsátanak ki. Míg sok tengeri állat, és néhány rovar, például szentjánosbogár rendelkezik saját fénnyel, ez az első alkalom, hogy a nagyobb cápáknál is tetten érték a jelenséget.

A kutatók szerint a cápák fénye paradox módon abban segíthet, hogy elrejtőzzenek a rájuk leselkedő ragadozók vagy más fenyegetések elől. A szóban forgó fajok olyan környezetben élnek, ahol nincsenek rejtekhelyek, ezért álcázásképpen ellenfényt generálnak. A biolumineszcencia jelenségét a cápák bőrében található, fénytermelő sejtek, az úgynevezett photophorok okozzák - derül ki a bbc.com cikkéből.