Ahogy melegszik a levegő, és töltünk egyre több időt a szabadban, úgy kerül elő a fényvédelem és a naptejek kérdése. Gyakran megfigyelhetjük, már tavasszal is elég erős a napsütés ahhoz, hogy megfogja az embert, persze, az, hogy pontosan mekkora a bőrt károsító UV-sugárzás mértéke egy adott helyen, sok tényezőtől függ.

A hó és a magasság például egyaránt felerősíti a napsugarakat, ez az oka annak, hogy síelésnél könnyen leégünk. Ahogyan egyre magasabbra megyünk, úgy egyre ritkább a légkör, amely el tudná nyelni az UV-sugarakat, ezért minden 1000 méterrel magasabban az UV-sugárzás körülbelül 10%-kal nő. Emellett bizonyos felületek visszaverő-képessége is növeli a sugárzást. Amíg a fű, a talaj, de még a víz is a beeső UV-sugárzásnak csak kevesebb mint 10%-át tükrözi vissza, addig a homok körülbelül 15%-ot, a tenger habja pedig 25%-ot ver vissza. Ezek mellett különösen kiugró a friss hó fényvisszaverő "teljesítménye", mely csaknem megduplázza az embert érő UV-sugárzás mértékét.

A sejtek DNS-ét károsító UV-sugárzással, mint bőrrákot és más bőrproblémákat, pigmentfoltokat, ráncokat és kollagénveszteséget okozó jelenséggel rengeteget foglalkoznak az egészségügyi és szépségipari szakemberek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ráadásul évente növekszik a Föld felszínét elérő UV-sugárzás mértéke, ez a fő oka a napsugárzás okozta betegségek növekedésének is. A becslések szerint, az egész világot tekintve, a napsugárzás a felelős a melanomás megbetegedések 65%-áért és az egyéb bőrrák-típusok több mint 90%-áért.

Miért káros az UV-sugárzás?

A naptejre azért van szükség, mert a napból érkező ultraibolya, azaz ibolyántúli sugárzás káros hatással van a bőrre és a sejtekre. Az UV-sugárzáson belül három nagyobb típust különítenek el az alapján, hogy milyen hullámhosszon érkezik – ez befolyásolja azt, hogy hogyan hat a bőrre. Minél rövidebb az adott fénysugár hullámhossza, annál nagyobb az energiája, viszont annál kevésbé képes mélyre hatolni a bőrben.

A legrövidebb hullámhosszal (100-280 nanométer) az UVC-sugárzás rendelkezik, ezzel viszont egyáltalán nem találkozunk, mert lényegében teljesen elnyelik a légköri gázok, ahogy a 280-315 nanométeres UVB-sugárzás 90%-át is. A 315-400 nanométeres UVA-sugárzás nagyrésze azonban akadálytalanul halad át a felhőkön, vagyis ez adja a földet érő UV-sugárzás mintegy 90-95%-át. Ez a sugárzás nappal folyamatosan ér minket, tehát nemcsak akkor, amikor süt a nap, mint az UVB esetében. Ráadásul az UVA-sugarak sokkal mélyebbre hatolnak a bőrben, mint az UVB-sugarak – ez jól látszik az alábbi ábrán is.

A kutatók az utóbbi időben arra kezdtek gyanakodni, hogy a korábban veszélytelennek tartott UVA-sugárzásnak is vannak hosszútávú következményei, és ugyanúgy hozzájárulhat a bőrrák kialakulásához, mint az UVB-sugárzás. Míg az UVA felelős az azonnal látható barnulásért – ugyanakkor a bőröregedésben és a ráncok kialakulásában is szerepe van –, addig az UVB-sugárzásnak köszönhető a leégés, és az ezután, késleltetve jelentkező barnaság. Persze, a legkockázatosabb az, hogyha a kétféle sugárzás egyszerre van jelen, ezért is érdemes naptejet használni akkor, ha többet vagyunk a napon.

Mit kell tudnunk a naptejekről?

A sugárzás ellen a legjobb védekezési módot - a ruhák mellett - a naptejek jelentik, melyekből ma már gazdag választék áll az egészségtudatos mozogni vágyók rendelkezésre. A fényvédő anyagokat az alapján szokták csoportosítani, hogy kémiai vagy fizikai védelmet biztosítanak, illetve az UVA, az UVB, vagy mindkettő ellen védenek.

Míg a kémiai fényvédők úgy működnek, hogy elnyelik a nagy energiájú UV-sugarakat, és kisebb energiájú sugarakként bocsátják ki őket, megakadályozva, hogy azok károsítsák a bőrt, addig a fizikai fényvédők visszaverik, illetve szétszórják az UV-sugarakat. A kémiai szűrők hátránya, hogy irritálhatják az érzékeny bőrt, és egyes összetevők felszívódhatnak a bőrön át. A fizikai fényvédők azonban száríthatják a bőrt, fehérebb réteget hagyhatnak rajta, ráadásul az újabb, nanoméretű összetevőket tartalmazó fényvédők esetében is fennáll a felszívódás veszélye. 

UVB-szűrők

A kémiai UVB-szűrők közül az aminobenzoátokat tartják a leghatékonyabbnak, melyek közül a Padimate O a legismertebb, azonban ezek bizonyultak a leginkább allergénnek is. Ezért használatuk az utóbbi időben visszaszorult, a helyüket pedig a cinnamátok vették át, mint például az oktinoxát és a cinoxát. Őket követik a kevésbé hatékony, ezért nagyobb koncentrációban alkalmazott szalicilátok, mint a homoszalát és oktiszalát.

Az utóbbi időben az egyik leggyakrabban használt fényvédő az oktokrilén, melyet irritáció és allergia szempontjából különösen biztonságosnak tartanak a kutatások, azonban nem biztos, hogy ez a teljes élővilágot nézve is így van. Palaun és Hawaiion például többek között ezt az összetevőt is betiltották a korallokat károsító hatása miatt, és a Virgin-szigeteken is szankcionáltak több fényvédőt. Szintén UVB-szűrő a ritkábban használt, vízoldékony ensulizol és a kámforszármazékok.

UVA-szűrők

Az UVA-szűrők közül az oxibenzon, az avobenzon és az ekamszul a legnépszerűbb, míg szélesspektrumú, azaz UVA- és UVB-szűrőnek számít a metilén-bisz-benzotriazolil-tetrametilbutilfenol (MBBT) és a bisz-etilhexiloxifenol-metoxifenil-triazin (BEMT). A fizikai szűrők közül a cink-oxid elsősorban az UVA-sugárzás ellen, a titánium-dioxid pedig az UVB- és részben az UVA-sugárzás ellen hatásos.

Érdemes tehát olyan naptejet választanunk, amelyik szélesspektrumú védelmet ad, vagyis UVA- és UVB-szűrők egyaránt találhatók benne. Ha érzékeny a bőrünk, vagy tartunk az egyes anyagok felszívódásától, akkor érdemes a fizikai fényvédőket előnyben részesítenünk. Léteznek ugyanakkor hibrid megoldások is, melyek fizikai és kémiai fényszűrőt egyaránt tartalmaznak.

A fényvédő-faktorszám

Ami még fontos a naptejek kapcsán, az a fényvédő-faktor, vagyis az SPF, mely arról tájékoztatja az embert, hogy mennyi ideig véd az adott naptej az UVB-sugárzás ellen. A képlet a következő: azt az időt (másodpercben), ami ahhoz szükséges, hogy a fényvédővel a bőr lepiruljon, elosztják azzal az idővel amely idő alatt fényvédő nélkül pirul le a bőr. A 30-as faktorszám tehát azt jelenti, hogy ha naptej nélkül 10 másodperc alatt égnénk le, akkor naptejjel ez 300 másodperc alatt történik meg. Egy másik magyarázat szerint míg például egy 15 faktoros naptej az UVB-sugárzás 94%-át, addig a 30-as a 97%-át szűri ki. A leggyakrabban 15, 30 és 50 faktoros fényvédővel találkozhatunk az üzletek polcain, ám amíg ősztől tavaszig elég lehet a 30 faktor, addig nyáron érdemes 50 faktorosat választani.

Vízállóság

Az intenzív sportolás során fontos szempont, hogy ne izzadjuk le a naptejet. Azt, hogy a krém mennyire vízálló, elsősorban a dobozáról tudhatjuk meg. Az amerikai szabályozás szerint a vízálló (water-resistant) jelölés azt jelenti, hogy nem túl intenzív aktivitás során, vízben 40 percig marad fenn a védelem, a különösen vízálló (very water-resistant) címke pedig arra utal, hogy 80 percig tartózkodhat vele az ember a vízben, illetve ennyi ideig áll ellen az izzadtságnak. A fényvédőt ugyanakkor mindenképp érdemes 2 óránként újrakenni.

Egyéb szempontok

Egyéb, kényelmi szempontok is felmerülhetnek a fényvédővel kapcsolatban, például az, hogy milyen az állaga, és ennek függvényében a kiszerelése. Léteznek sűrűbb, krémes állagú, és folyékonyabb, tejes állagú fényvédők, ennek megfelelően találkozhatunk fújós vagy tubusos, esetleg pumpás kiszereléssel, sőt, még pipettás változat is létezik. A csomagolás elsősorban akkor lehet fontos szempont, ha mondjuk egy hosszabb túrára akarjuk magunkkal vinni a naptejünket, illetve a szabadban töltött idő alatt szeretnénk újrakenni. Fényvédőhöz drogériában és patikában is hozzájuthatunk, utóbbinak az az előnye, hogy ott kérhetünk termékmintát, ami segíthet a választásban.