Szinte lehetetlen egy kutyával annyit sétálni, hogy ne lássuk a fájdalmas csalódottságot a tekintetében, amikor végül haza kell menni. Kivételek persze mindig akadnak, mert szélben, hóban, esőben ugye ugatni is ölben kell kivinni őket a mondás szerint, mindenestre az biztos, hogy a legtöbbször a gazdi unja meg előbb a céltalannak tűnő barangolást. Most azonban olyan helyeket mutatunk a főváros közvetlen közelében (és egy picit a városban is), ahova nem kell két napi hideg élelemmel készülni, mégis felérnek egy kisebb kirándulással.
Óbudai-sziget
Igen, ez bőven Budapest, éppen ezért talán sokan nem is veszik számításba olyan helyként, ahol alaposan ki lehet fárasztani a kutyákat. Pedig az Óbudai-sziget jóval több, mint egy darabka füves terület a zúgó város közepén, és az ide tett kirándulás fényévekre van egy átlagos belvárosi séta örömeitől. Először is nagyon más ilyenkor télen a sziget, mint a nyári fesztivál idején lenni szokott – az elmúlt évet leszámítva persze. Olyan az egész, mint egy hatalmas park, fákkal, végtelen rétekkel, na meg persze ott a Duna-part is, ami egy külön vonzerőt jelenthet. Az Óbudai-szigeten ilyenkor is van élet, csak épp teljesen más, mint a legendás rendezvény idején. Sok gyerekkel érkező család csatangol itt, sokan épp a csúszdapark miatt érkeznek ide, és ha valaki a kutya- és a gyereksétáltatást össze akarja kötni, akkor tényleg ez lehet az egyik ideális célpont.
Vannak, akik csak egyedül bóklásznak erre, mások társadalmi életet élnek, míg kedvenceik hatalmas sugarú körben nyargalnak körülöttük. Itt szabadon lehet engedni a kutyákat, mert szinte íratlan szabályként ide olyanok érkeznek, akik engedelmes állatot hoznak. A kutyusoknak bőven van terük az ugrálásra és futásra, lehet nekik botot dobálni, amolyan bónuszként pedig a Duna sekély részeibe is belegázolhatnak, és lógó nyelvvel végigloholhatnak a parton.
Harang-völgy
A Normafa is egy olyan helyszín, ami elsőre valószínűleg nagyon sok embernek beugrik, amikor hétvégén felmerül, hogy hova lehetne menni – gyakorlatilag Budapesten belül. A rajongás nem véletlen, mert tényleg nagyon jó hely gyerekkel, szánkóval, andalogva, akárhogy, csakhogy ezt nagyon sokan mások is így gondolják. Ami egyrészt azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel mindig több az ember, mint amire vágyunk, viszont a kutyák rengeteg haverral találkozhatnak. Négylábú barátunk itt egész komoly szociális életet élhet, de ha ez már sok a jóból, akkor van egy még jobb ötletünk, mégpedig a Harang-völgy.
Ide a Normafától is el lehet sétálni a megfelelő turistajelzéseket követve, a szűk egy órás kirándulást valószínűleg a kutyus is nagyra fogja értékelni. A völgy jóval nyugodtabb, mint az általában lármás Normafa, és valójában egész évben gyönyörű szép a keskeny, meredek oldalú völgy. Tavasszal rengeteg és sokféle virág nyílik itt, és a megközelítése sem bonyolult, hisz nem kell mindig a Normafától zarándokolni, mivel a 155 busz végállomása is épp a közelben található.
Tündér-szikla
A szikla Zugligeten található, közel is van a Libegő végállomásához – körülbelül 10 perces séta a zöld háromszöget követve. Ez a tény a kutyás kirándulás során ugyan nem sokat nyom a latban, mivel a négylábúval gyalogosan fogunk úgyis felkapaszkodni, de ha nem kutyával érkezünk, akkor akár fel is libeghetünk. A szikláról nagyon szép kilátás nyílik Budapestre, de ami kutyásként inkább érdekes lehet, az az, hogy nagyon jó kis kirándulás végpontja vagy akár pihenőhelye is lehet.
Ha ez a cél, akkor egyrészt fel lehet ballagni a Zugligeti útról, másrészt a Tündérhegyi útról is, de ezt a sétát is lehet a Normafától indítani: ebben az esetben egy 30 perces sétát kell megtenni a zöld csíkot követve. Egy nagyobb körtúrát is szervezhetünk a környéken, úgy, hogy sorra járjuk a legszebb kilátópontokat, soha el nem fáradó kutyánk pedig végre kiugrálhatja magát. Lehet indulni ugyanígy a Zugligeti útról, fel a Tündér-sziklához, majd a János-hegyre, a Nagy-Hárs-hegyre, a Kis-Hárs-hegyre, majd visszakanyarodva Zugligetbe. Egy ilyen túra szépen kitölti a napot, mert a bő 10 kilométeres táv közben sokszor meg kell majd állni nézelődni, de ha gyerekekkel megyünk, akkor biztosan falatozni is.
Ferenc-hegy
Ezt a helyszínt is el lehet érni tömegközlekedéssel, mivel a Kolosy térről több busz is indul ebbe az irányba. A Ferenc-hegy egy kicsit azok közé a helyek közé tartozik, ahova nem járnak nagyon sokan, leginkább tényleg a környékbeliek jönnek ki feltöltődni kicsit, na meg persze azok a kutyások, akik már felfedezték maguknak a helyet.
Egy viszonylag sűrű, erdős területre kel számítani, ami viszont tele van erdei ösvényekkel, van pihenőpad, kis tisztás, sőt, tavasszal és nyáron nagyon sok madár is él a lombok között. Külön érdekesség, hogy két meseösvény is kanyarog itt. Az egyik az Érzékek ösvénye, mely a természetvédelemről mesél a gyerekek nyelvén, a másik a Tükörben az élővilág elnevezésű ösvény, mely a Ferenc-hegy alatt húzódó barlangba vezet el különböző felszíni játékok segítségével. Ennek (is) köszönhetően jellemzően kisebb-nagyobb gyerekekkel érkező családok barangolnak az erdőben, de melegebb időben biztosan sokan jönnek a pintyek, cinkék és fakopáncsok kedvéért is.
Hideg-völgy
Még mindig a Budai-hegységben járunk, annak is a legmagasabb pontján. A Csergezán Pál-kilátó 599 méteren található a Nagy-Kopasz tetején. Ez már nem Budapest, de még mindig nagyon közel van Nagykovácsihoz, Pátyhoz és Telkihez. A kilátóban pontosan 100 lépcsőt megmászva lehet feljutni a 18 méteres magasságba, ahonnan tiszta időben szinte végtelen, egyesek szerint 100 kilométeres sugarú körpanoráma nyílik. Ez a végpont amolyan jutalomként várja a túra végén a kirándulókat, előtte pedig ott egy szép séta a Hideg-völgyön keresztül.
Indulni Telki közeléből, az Erzsébet Büfétől érdemes, itt ugyanis egy nagyobb parkolót és pihenőhelyet alakított ki az erdészeti társaság. Jelenleg ugyan csak elvitelre lehet ételt venni a büféből, de normális körülmények között jókat lehet itt falatozni a túra végén – és nem utolsósorban kutyabarát helyről beszélünk, ahol szívesen látják a négylábú vendégeket is. Innen zöld háromszöggel jelzett 2,5 kilométeres út vezet fel a kilátóhoz, de nincs messze a csaknem 10 kilométer hosszú Sisakvirág tanösvény sem, ha valaki úgy istenigazából bele akar lendülni a kutyasétáltatásba.
Budakeszierdő
Rögtön az elején tisztázzuk: ezt bizony így kell leríni, egyben, kötőjel és minden egyéb nélkül. A Budakeszierdő részben a II., részben a XII. kerületben található, és egy része a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik. Tömegközlekedéssel is el lehet ide jutni: a 795-ös busz a Széll Kálmán térről indulva körülbelül fél óra alatt teszi meg az utat.
Tömegre nem kell számítani, ami nem azt jelenti, hogy egészen kihalt a környék. Kirándulókkal, futókkal lehet itt is találkozni, ahogy más kutyás gazdikkal is, viszont nagy valószínűséggel nem lesz elfoglalva minden talpalatnyi hely az erdőben. Bár alapvetően fákkal benőtt a terület, annyi hely mindenképpen van, hogy a kutyusok kirohangálják magukat, van elég tér az önfeledt játszadozáshoz. Az erdei utakon nagyon jókat lehet csavarogni, gyakorlatilag bármikor az év folyamán, és ha megtetszett a hely, akkor vissza lehet térni tavasszal is, hogy megnézzük azt a varázslatos időszakot, amikor madárfüttyösre fordulnak a reggelek a lassan zöldülő fák között.