Falkertről érdemes tudni, hogy egy olyan hegyoldal vagy inkább teknő, amit több irányból is 2000 méter körüli magasságig nyúló hegygerincek védenek, és hogy a hatvanas évekig a kutya sem járt erre pár magashegyi gyepfüggő tehénen és pisztrángért rimánkodó pecáson kívül. Aztán 1965-ben jött a Köfer család akkori feje, Hermann, karba tette a kezét, mélyet szippantott a karintiai levegőből és talán ezt mondta: "Wunderschön!".

Két év alatt elkészült dédelgetett álma, egy 35 ágyas alpesi hotel, és ezzel elkezdődött a Heidi Alm története. Azonnal lett vezetékes víz és áram, csakhamar aszfaltozott utat építettek ide, és beindult a fejlődés. A környéket felparcellázták, saját geotermikus fűtőművet építettek, majd megjelentek más szállásadók, vendéglátók is. A hely szinte kezdettől családcentrikusnak mondta magát, ami meg is látszik a szolgáltatásokon.

Holle anyó Heidinél

Januári ottjártunkkor hamisítatlan tél volt a hegyen, a Köfer család által kiépített sípályák is üzemeltek, de a gyerekes családok nyilván nem mentek ki csúszkálni a hóviharba. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Heidi Alm célközönsége nem a haveri csapatok, és nem épp a profi sízők terepe (bár a túrasízőknek és a freeride kedvelőinek igenis van itt keresnivalójuk), ami a kezelt pályákon is látszik.

Három húzólift szolgál ki 11 hosszabb-rövidebb pályát, amik közül még a meredekek is annyira szélesek, hogy egy középhaladó síző is kényelmes carving kanyarokkal lesiklik rajtuk. Ha apuka vagy anyuka kicsit komolyabban síelne, az itteni bérletével Turracher Höhén is csúszhat, ami azért nagyságrendekkel nagyobb és profibb síközpont.

A kisméretű pályarendszert eleve zömmel a kezdőknek és gyerekeknek alakították ki, és gondosan ügyeltek a különböző mókás elemekre is. Van apró fun park a gyerekeknek, akad kitűzött időmérős szlalompálya, de hófánkkal is lehet száguldozni egy kiépített mederben. Persze van síoktatás, a magyar vendégeknek pedig külön öröm, hogy telente magyar oktatók is dolgoznak itt. Jó móka (ki is próbáltuk!), hogy hótalppal is körbe lehet túrázni a hegyet, ahogy az is, hogy  van szánkó- és sífutópálya, és ha a Falkertsee nevű tó befagy, korizni is lehet rajta.

Nyári délutánok az Alpokban

Ahogy a havas időszak rövidül évről évre az Alpokban, a Köferék egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nem havas időtöltésekre. Falkertben lehet via ferratázni, a gyerekeknek is van alap pálya, ahonnan ún. zipline-on lehet lecsúszni, és ott van nekik a Heidiről elnevezett gyerekpark is, ahol a kicsik az alpesi meséből ismert, életnagyságú figurák, illetve csúszdák, hinták és egyéb játékszerek között barangolhatnak. Az külön zseniális, hogy saját mormotáik is vannak, sőt, a szaporulatot rendszeresen elengedik olyan alpesi lejtőkre, ahonnan már eltűntek korábban.

A felnőttek közben falat mászhatnak vagy horgászhatnak a Falkertsee partján, esetleg a hotel wellness-részlegében lazíthatnak. Mint említettük, a Heidi Hotelen túl számos szállásadó települt a hegyre, már több mint száz magánház épült fel, az egyik legnagyobb meglepetés azonban az a Kinderhotel Schneekönigen, amit egy magyar pár visz a hátán sokadik éve (egy Bad Kleinkirchheim-i egységgel párhuzamosan), és 80 százalékban a mai napig magyar vendégek látogatják. Komoly történet volt nekik beilleszkedni még 2004-ben, de Köferék és a többiek befogadták a lajtán inneni, már háromgyerekes famíliát, és a Heidi Almmal kiváló az együttműködésük. 

Szóval amíg a csemeténk elég kicsi és kezdő a síeléshez, mi pedig szülőként nem akarunk már fekete pályákon, korlátokon, ugratókon vagy mélyhóban csúszkálni (bár az utóbbit olykor itt is lehet), akkor a falkerti Heidi-Almban jól elleszünk, akár egy hétig is. Aki többre vágyik, az jöjjön vissza nyáron, vagy menjen a közelbe síelni Turrachra vagy Kleinkirchheimba.

A Travelo munkatársának útját az Österreich Werbung és a Turracher Höhe Marketing GmbH szervezte és támogatta.