Ma már a Vár utcai gesztenyefák mutatják az utat Nagy Lajos király egykori birtokához, miközben a Bükk hegység fái között szorgalmasan zakatol a kisvasút is, amely Miskolc életre kelt képeslapjához vezeti az utazót: a magasból lezúduló vízeséshez, a tematikus virágszőnyeghez és a színes ladikokat ringató Hámori-tó partjára. Szeptember közepén két napot töltöttünk a városban, mutatjuk, mit láttunk. 

Zötykölődjön fel Miskolc-Lillafüredre a kisvasúttal!

Kevés erdei kisvasútról lehet azt mondani, hogy szükség esetén buszpótlóként is megállja a helyét, pedig a lillafüredi kisvasúttal ez többször is megtörtént. Legutóbb például a 2014-es Miskolci Rally idején, amikor a 15-ös buszt kellett pótolnia egy szakaszon, és a buszra váltott menetjegyek a kisvasúti különjáraton is érvényesek voltak. Így történhetett, hogy egy városi buszjegy áráért hazánk egyik legszebb kisvasúti vonalát bejáró szerelvényen lehetett utazni pontosan úgy, ahogyan teszik azt a turisták is már 1929 óta, a Bükk fái között kanyarogva, alagutakban és hidakon átrobogva.

És bár Miskolc-Lillafüred környékén látható a legtöbb nevezetesség, a kisvonat elzötyög pl. hazánk legrégebbi, több mint 200 éves faszén tüzelésű kohója mellett (Fazola-kohó), megáll a múzeummal is felszerelt Diósgyőri Papírgyárnál - amely a mai napig készít bankjegypapírt -; aki pedig leszáll a Közép-Garadna megállónál, az megnézheti a pisztrángkeltetőt is, ahol egy közeli halsütödében frissen fogott halakat kínálnak papírtálcán tavasztól őszig. A kisvasút útvonaláról és történetéről ebben a korábbi cikkünkben bővebben is olvashat.

A sok látnivaló és a közeli nagyváros miatt a lillafüredi kisvasút hazánk egyik legnagyobb forgalmú erdei vasútja, az Indóház Online pl. arról ír, hogy a tavalyi évben rekordot is döntött, közel 260 ezren utaztak vele. 

Mielőtt azonban a miskolci Dorottya utcai végállomáson felszállnának a szerelvényre, járják körbe a néhány hete elkészült makett parkot is, és keressék meg a város összes, bronzba öntött látnivalóját miniatűr méretben a Palotaszállótól a Pisztrángtelepen át a diósgyőri várig.

Travelo tipp: Már most írják be a naptárba, hogy november 22-től ezen a szakaszon ismét robog az ünnepi fényekkel feldíszített Mikulásvonat, amelynek Lillafüred megállójánál idén is egy komplett meseországot rendeznek be. Az állomáson a lappföldi Mikulás miskolci helytartója várja a kiskorúakat, akik a téli birodalom díszletei között egy szabadtéri mesejáték részesei lehetnek. Bár mindez a jelenlegi 23 fokban távolinak tűnik, mi mindenesetre szólunk, mert a jegyek gyorsan fogynak, érdemes azokat előre lefoglalni itt. 

Kisvasút jegyára: teljes árú (14 év felett) 3200 forint, gyerekeknek (3-14 év) 2200 forint, családi jegy 7100 forint. Az őszi menetrendet itt találják.

Ereszkedjen egyre lejjebb a függőkertben!

Ha azonban leszállnak a vonatról Lillafüred megállónál, nem messze találják a mélybe zúduló Szinva-patakot és egyben azon szakaszát, amelyet hazánk legmagasabb függőleges vízeséseként emlegetnek. A húsz méteres zuhatagot mesterségesen hozták létre a Palotaszálló építésekor, és mivel a vízhozama nagyban függ az esős napok számától, így szárazabb időszakban van, hogy csak szelíden csordogál.  

A vízesés egyébként télen is különleges látvány, ha fagyos az idő, összefüggő mamutjégcsappá válik. Alatta húzódik az Anna-mésztufabarlang is, amelyhez hasonló az egész világon állítólag csak hat létezik, és amelyben vannak olyan, a turisták elől elzárt részek is, amelyek csak előzetesen beszerzett külön engedéllyel látogathatók.

Az Anna közelében található a másfél kilométer hosszan bejárható István-barlang is, amely cseppkövei mellett tüdőtágító levegőjéről is híres, és ezért gyógybarlanggá minősítették. Mindkettőt a közel százéves, neoreneszánsz Palotaszálló alatt kialakított függőkerten keresztül lehet megközelíteni: a lefelé vezető, hat teraszt is összekötő sétányon végig botanikai ritkaságok sorakoznak. 

A sétány tetején támaszkodik a vízesés robaját hallgató József Attila szobra is, akit mindez a látvány annyira megihletett, hogy itt vetette papírra az Óda című versét, amelyet a Palotaszállóban tartott írótalálkozón megismert művészettörténész nőhöz írt. És ha már egyszer megálltak a szobor előtt, nézzék meg egy kicsit alaposabban is, a rávetülő árnyékban egy nő alakja rajzolódik ki a vers soraiból!

Aztán ha végigjárták az egyébként wifivel is felszerelt függőkertet, annak bejáratával szemben találják a gyönyörű Hámori-tavat, amelynek partja és színes csónakjai a legendák szerint több romantikus lánykérőt is megihlettek már.

Csónakázás a Hámori-tavon: felnőtteknek fél óra 500, gyerekeknek 300 forint (6 év alatt ingyenes). A Miskolc-Lillafüreden található függőkert bejárása ingyenes.

Ebédeljen a pisztrángosnál!

Az eddigi séta során elégetett kalóriákat remek falatokkal tudják majd pótolni a Vendéglő a Pisztrángoshoz nevű étteremben, amely a Hámori-tó mellett vezető úton kb. egy kilométeres sétára található a függőkerttől. A hely minden nap délben nyit, a vendégek délután háromig egymásnak adják a most már beépített terasz kilincsét, ami egyben azt is jelenti, hogy érdemes vagy ezt követően érkezni, vagy előre bejelentkezni, és mailben, telefonon asztalt foglalni.

Az éttermet Hoitsy György és felesége Rieger Ágnes viszi, akik a kisvasút Pisztrángtelep megállója közelében már 1991 óta működtetnek szezonálisan egy kis Erdei Halsütödét. Tavaly azonban mertek nagyobbat álmodni, és egy minőségi bisztrókonyhára építő, négy évszakos halas éttermet nyitottak a Hámori-tótól nem messze.

A Vendéglő a Pisztrángoshoz asztalain így ma már a filézett és szálkátlanított pisztráng mellett pontyot, kecsegét és harcsát is kínálnak, a tányér köretnek szánt helyét pedig grillezett biozöldségek, roppanós kelchips és a puffasztott kapribogyók foglalják el. Csak saját halaikat szolgálják fel az asztalokon, és az ételek ízesítéshez is az általuk gondozott fűszerkertjükből gyűjtik be a növényeket.

A kávéjukat pedig attól a debreceni kézműves kávépörkölő manufaktúrából szerzik be, amely Black Sheep néven épített márkát a gyümölcsös kávékülönlegességek és a minőségi kávészemek helyi pörkölésére. Ha legközelebb egy hortobágyi racka juhot ábrázoló logót találnak a kávéscsészéjükön, akkor hátradőlhetnek, jó helyen vannak, remek feketét fognak kortyolgatni. 

Akinek azonban nincs ideje a kávézgatásra vagy a hosszabb falatozásra, de füstölt pisztrángra vágyik, az beugorhat ide annak fóliázott kiszereléséért is, amit most már elvitelre is kínálnak.

Nézzék meg a várat, amely Diósgyőr kellős közepén áll!

Nem tudni pontosan, hogy mikor épült, de az biztos, hogy 1370-ben már olyan felszereltségű vár állt itt, amelyben akár egy koronázási ceremóniát is meg lehetett tartani. Erre a négy saroktornyos erődre figyelt fel a lovagkirályként emlegetett Nagy Lajos is, aki amolyan víkendházként nézte ki magának a szikladombon talán már a XII. század óta magasodó palotát.

Ha már abban a korban dolgoztak volna ingatlanügynökök, valószínűleg ők is a vár fekvését, megközelítését és a frekventált útvonal közeli elhelyezkedését emelték volna ki Nagy Lajos számára. Ez az ingatlan ugyanis a Bükk ölelésében, távol a nép zajától (a jobbágyfalutól), és szinte pont félúton feküdt Buda és Krakkó között – márpedig utóbbi a lengyel korona várományosaként fontos szempont volt Nagy Lajosnak. Így történt, hogy 1370-ben már itt tarthatta az ünnepélyes házavatót és egyben itt ülte meg udvarságával együtt lengyel királlyá koronázását is. 

Ezekben az évtizedekben élte a fénykorát a vár, és már azzal felkerült a világ diplomáciai térképére, hogy itt jegyezték Közép-Európa legnagyobb lovagtermét is. Aztán a vár az ezt követő évszázadok során folyamatosan átépült, előbb várárkot alakítottak köré, aztán ágyútornyokat kapott, majd amikor a XIX. században gazdátlanná, végül teljesen elhagyatottá vált, a környéken élők elhordták köveit saját házaik építéséhez.

A hatvanas években már csak alig derékmagasságig ért a várfal, innen húzták fel azokat 2013-ban alig tíz hónap alatt, hogy a következő nyár végén már fogadhassák az első várlátogatókat. A sok száz éves eredeti kődarabokat a sötétebb színük miatt ma is könnyen ki lehet szúrni a várfalon.

Ma Nagy Lajos és a később uralkodó Mátyás korának megfelelő ruhába öltöztetett animátorok és tárlatvezetők mutatják az utat a lovagteremből indulva a királynői hálón át egészen a vár alsó szintjén található mesterségek műhelyéig, ahol az a várnép dolgozott, akik munkájának köszönhetően olyan kényelemben élhettek a felső szinten, ahogyan azt ma is láthatjuk.  

Az összes bútort korabeli festmények és kódexek képei alapján rekonstruálták Ferencz István Kossuth-díjas belső építész tervei alapján, és mindet szándékosan úgy tervezték, hogy minél közelebb vigyék a látogatóhoz. Ezért csak nagyon kevés berendezést kerítettek el kordonnal, bármelyiket meg lehet tapintani, érezni lehet az anyagát, és a kárpitokkal, szőnyegekkel felszerelt falak között egy-egy reneszánsz bölcsőszékbe ülve akár a középkori várban megélt mindennapok hangulatából és a bútorokból áradó diófa illatából is lehet szippantani egy jót.

Persze az időutazást a termekben asztal nagyságú érintőképernyős panelek is segítik, amelyeken a vár történetéről és a korabeli szokásokról lehet érdekességeket megtudni. Hétvégente a fűszermester avatja be a látogatókat várkert titkaiba, a rondella felső szintjén pedig napközben többször is egy látványos, 3D hatású, körpanorámás animációt vetítenek a vár történetéről a bástya belső falára. Mindemellett számos kütyü, installáció és program segíti a kiskorúak figyelmét is lekötni – és bebizonyítani, hogy ennek a várnak ma is minden négyzetmétere él. 

Ha pedig ezek után megéheztek, keressék meg a vár középkori éttermét, ahol megidézhetik a királyi lakomák hangulatát. A szomszédos, XVIII. században épült intézői házban pedig - amelyben Déryné Széppataki Róza élete utolsó 15 évét töltötte - a diósgyőri vár kertjére nézve kiadó szobát is találnak.

Travelo tipp: Október 20-án az alkímia ősi tudományának világába vezetik be a várlátogatókat. Aki kíváncsi arra, hogy milyen bájitalokat készítettek egykoriban a boszorkányok, milyen növényeknek tulajdonítottak varázserőt, és azokat, hogyan lehetett a rontások, átkok kivédésére használni, akkor az mindenképp erre az októberi hétvégére időzítse a látogatást! Bővebben a programról itt olvashatnak.

Vár belépő: felnőtt 1500, gyerek és nyugdíjas 1200 forint
Nyitvatartás: október 31-ig 9 és 18 óra között, novembertől március 31-ig 9-től 17 óráig 

A városban a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal vendégeként járhattunk.