A turisták által még ismeretlen Varmia és a szolgáltatásai miatt népszerűbb Mazúria a bizonyíték arra, hogy Zakopanén és Krakkón túl is érdemes Lengyelország felé venni az irányt. Az ország északkeleti csücskében négyezer kisebb-nagyobb tavat találunk, amelyeket hajózható csatornák és folyók kötnek össze hatalmas vízi úthálózattá. Mi a nyár derekán térképeztük fel a régiót, amikor a 30 plusz fokos kánikulában még strandolók lepték el a vízpartokat és vitorlázók a tavakat; de már akkor láttuk, ez a vízi birodalom ősszel is remek úticél a nem mindennapi látványt kereső utazóknak. Tartsanak velünk Európa azon szegletébe, ahova erdőkön, mezőkön, dús lelegőkön keresztül vezet az út, és ahol minden szálláshoz és étteremhez alapból jár a tóparti panoráma.
Az "ezer tó országa" félhivatalos címet viselő Finnország mellett a Mazuri-tavakat sem véletlenül emlegetik a természet egyik csodájaként: a szokatlan vízrajzot gyakorlatilag a legutolsó, 15 ezer évvel ezelőtti eljegesedésnek köszönhetik a lengyelek, amit aztán csatornákkal és a folyók terelgetésével kapcsoltak össze még izgalmasabb tájképpé. Mikołajki például egyike azon észak-európai városoknak, amelyet a több települést és annak tavait összekötő, hajózható csatornái miatt a marketingbarát Észak Velencéje kifejezéssel is illetnek – pedig ez egyébként Mazúria több településére ugyanúgy igaz lehetne.
Persze Mikołajkit néhány éve a csoda modernkori fogalma is utolérte. Tavának ugyanis majdnem közepére egy földnyelvet, és arra Hotel Mikolajki néven a luxus minden típusával kibélelt, ötcsillagos hotelt építettek, amelynek alsó szintjén lévő apartmanjaihoz még saját dokkoló stég is jár a vitorlás szezon idejére.
Gizycko, a legszebb tranzitváros
És egyben a Mazuri tóvidék legérdekesebb, négy tóval is felszerelt települése. A fekvésének köszönhetően ugyanis a nagyobb tavakon vitorlázóknak ezen a városon, egészen pontosan a Łuczański nevű csatornáján kell keresztül menniük, ha pl. Niegocin taváról a Kisajno tóra szeretnének átsiklani. Vagyis ami nálunk Balatonfüred, az a lengyeleknél a Varmia-Mazúriai vajdaság vitorlás fővárosa, Gizycko. Aki Mazúriát csak az egymás mellé rendezett tavai miatt szeretné látni, az itt jó helyen jár, az egész országban ennek a városnak a környékén találjuk a legtöbb tavat, szám szerint 13-at!
Kirándulóhajóval érdemes például bejárni mintegy kétórás úton a Hattyúk Útját, amely a Kisajno tó dél-keleti részére, hangulatos öblökkel tagolt, tíz apró szigetének közelébe vezet el. Minden szigetet természeti rezervátumként őriznek, mert ezek a vízimadarak költőhelyei, és ezeken az apró szárazföldi pontokon szakítják meg pihenésképpen a tavaszi és őszi vonulásukat is.
Mazúriában sokan bérelnek lakóhajót akár egy hétre is, amivel aztán egyik tóról a másikra hajóznak át, majd csatornákon csorognak le, és közben ott horgonyoznak le, ahol épp kedvük tartja. A kisebb teljesítményű lakóhajók bérléséhez még csak vízi jártassági engedélyre sincs szükség, pontosan olyan feltételek mellett lehet kibérelni és használni azokat, ahogyan azt ebben és ebben a korábbi cikkünkben már összegyűjtöttük.
Ha azonban szárazföldi műemlékekre is vágynak, keressék meg a városközpontban az 1910-ben épült narancstéglás víztornyot, amelynek tetejéről egész Gizyckóra ráláthatnak. Aztán nézzék meg a Łuczański csatornán a hídőr által, kormánykerékkel vezérelt forgóhidat, amely az arra közlekedő kirándulóhajóknak csinál pár perc alatt szabad utat. A várakat kedvelők pedig mindenképp járják be a térség legelső, XIX. század közepén épített, csillag alakzatú katonai erődítményét, a ma már múzeumként is működő Boyen-erődöt.
Aztán ott van a történelmi házakat felsorakoztató Mrągowo
A Czos és Juno tó között fekvő Mrągowo már azon kevés lengyel városnak egyike, amelyet többségében elkerültek a második világháborús bombák. Épületeinek egészen különleges módon sikerült megőrizni a város egykori, kelet-porosz birodalom korabeli hangulatát. A különböző építészeti stílusú házai között a helyiek mégis inkább a városházájukra a legbüszkébbek, itt található ugyanis Mazúria második legidősebb ilyen épülete.
A húszezer lakosú város harapnivalóan friss levegőt árasztó erdők és a Mrągowói tóvidék kéksége között fekszik, bejárására pedig kialakították azt az „Ismerd meg Mrągowót" nevű 12 kilométeres turista útvonalat, amelyet gyalog és bringával is ugyanolyan klassz bejárni. Az útvonal átszeli a Nagy Mrągowói Dombságot, áthalad a Sikorski Parkon, a Bismarck Torony és a katonai temető előtt, majd a macskaköves utcákat felsorakoztató városközpont után elvezet a tavasztól őszig több mint ötezer férőhelyes szabadtéri színházként is működő Fesztivál Amfiteátrumhoz a Czos tó partjára.
Varmia és Mazúria régiójában számos haléttermet találunk, de közülük is kiemelkedik az az egy, amelyet csak hajóval vagy csónakkal lehet megközelíteni, ugyanis a tó közepére épült. Nem volt alkalmunk kipróbálni, de a helyiektől tudjuk, hogy a Szymon tavi étterem népszerű gasztropontja a vitorlásoknak, ugyanis itt fut át a mazúriai csatornák tranzitútvonala, amely a Szymoneczki és Taltowisko tavakat köti össze. A menü itt attól függően változik, mit fognak ki aznap a vízből, és a süllőtől a marénán át a sügerekig mindent papírtálcán szolgálnak fel vendégeiknek.
Ugyanakkor halas fogásokra és tóparti panorámára vágyóknak jó szívvel tudjuk ajánlani a Giżycko kikötőjében található Marina Tawernát, és a már fentebb említett, tóba épített Mikolajki Hotel éttermét is.
Kajakozzanak egy nemzeti parkban, a Krutynia folyón!
Ha a korábban már említett Giżyckóból tovább mennek Ukta településére, az út mentén több vízisport bázist is találnak (egyet pl. itt), ahonnan bérelt kajakokkal indulhatnak rövidebb vagy hosszabb túrára a Krutynia folyón akár úgy, hogy amíg eveznek, addig a nagyobb csomagjaikat rábízzák a bázis személyzetére, akik aztán busszal szállítják át azokat a megadott táborhelyre.
Mi gyakorlatlan vízitúrázóként egy kétóra alatt kényelmesen teljesíthető távot vállaltunk be, ahol hajóinkat gyakran követték kacsafamíliák, más szakaszokon pedig a sűrű nádfészkükből szemérmes hattyúpárok figyelték a lapátolásunkat. A fenekéig látható, áttetsző folyómederben hét kilométert eveztünk mire egy másik vízi bázisra, Nowy Mostra értünk.
A Krutynia kajakozható útvonal egyébként közel 100 kilométer hosszú, és a Mazuri tóvidék legértékesebb természeti táján halad keresztül. Aki az egészet végig akarja evezni, annak tíznél is több tavon kell átkelnie, számos csatornán és folyón átcsorognia, amelyek közül a leghosszabb a 26 kilométeres Krutynia – erről kapta nevét az egész útvonal is.
Testközeli élménye lehet a szarvasokkal Kosewóban!
Erre a programra is szánjanak legalább két órát, egyrészt, mert sétálni kell, másrészt, mert kiszámíthatatlan, mikor bukkannak fel a látnivalók. A Felső Kosewóban található Szarvas Farm valójában a Lengyel Tudományos Akadémia kutatóállomása, ahol több száz állatot tartanak, főleg dámszarvasokat, európai szarvasokat és szikaszarvasokat. Utóbbiból egykor hatalmas betelepített állománya volt hazánknak is. Természetes erdei közegükben itthon talán már szinte sehol nem találkozni velük, de pl. a Budakeszi Vadasparkban még egész nagy számban lehet szikaszarvasokat látni.
Sétáljanak a Kuc-tavat ölelő hatalmas legelőkön, a gyönyörű nagyvadak természetes közegében, de arra számítsanak, hogy sokszor haladnak majd dombra fel, aztán onnan le, és bizony mindig a lábuk elé kell majd nézni, pontosan hova és mibe lépnek.
A dús aljnövényzet miatt érdemes hosszúnadrágban, kényelmes sportcipőben érkezni, és ahogy a túravezetők is kérni fogják, mindig a csoporttal együtt maradni. Mindezt ugyanúgy kérik a turisták és a megszelídített vadállatok érdekében, ahogyan azt is, hogy ne vigyenek magukkal se esernyőt, se babakocsit a területre, utóbbit ezen a terepen egyébként is lehetetlen lenne tolni.
Aztán a végén könnyen megeshet, hogy egészen a kapuig kísérik majd önöket is ezek a gyönyörű nagytestű vadak. És mielőbb tovább állnának, jó, ha tudják, hogy a farm mellett van egy múzeum is! Akiket érdekelnek az agancsgyűjtemények, azok jó néhányat fotózhatnak majd maguknak a trófeákkal díszített falakon.
Nyitvatartás: április végétől szeptember elejéig, hétfő kivételével minden nap 10-től 17 óráig, a vezetett túrák másfél, kétórásak
Belépő: teljes árú 15, nyugdíjasoknak 12, gyerekeknek 10 zloty
Gierłożban találják Hitler Farkasodúját, amely önellátó betonvárosként működött az erdő mélyén
Adolf Hitler beceneve után - Herr Wolf - Wolfsschanze, azaz Farkasodú néven emlegetik az egykori keleti hadszíntér főhadiszállását, ahol a Harmadik Birodalom vezére az összes búvóhelye közül a legtöbbet, mintegy 800 napot tartózkodott, és ahonnan a Szovjetunió elleni végső támadást tervezgette. De nemcsak ezért vált híressé: ez volt a helyszíne az ellene elkövetett 1944-es alaposan megtervezett, ám kudarcba fulladt merényletnek is. Ezekről a napokról szól egyébként Tom Cruise 2009-es Valkűr című filmje is, ahol a történetet a merényletet tervező és a bombát a Führer közelébe csempésző gróf Claus Schenk von Stauffenberg német ezredes szemszögéből mutatják be.
A Farkasodúba nyolcvannál is több bunkert építettek, amelyeket sokszor 7-9 méteres vastagságú falakkal vettek körbe; a legmélyebbre Hitler magánlakosztályát ásták, ahonnan folyosókon és lifttel közlekedhetett. El tudják képzelni, hogy 1944-ben több mint 2000 ember a világ szeme elől elrejtőzve élt itt? Hogy a Głubów erdő fái között és a föld alatt gyakorlatilag egy önellátó erdei várost rendeztek be mozival, kaszinóval, fodrászattal, szaunával, és lámpákkal megvilágított aszfaltozott utakkal? Még saját erőműve, szennyvíztisztító telepe és vasútállomása is volt, ahova az éjjeli órákban érkeztek a tehervagonok, hogy a környéken átutazóknak véletlenül se tűnjön fel, hogy az éj leple alatt hatalmas betontömböket pakolnak le a vagonokról.
Hitler a közeledő szovjet hadsereg támadásának fenyegetése miatt 1944 novemberében hagyta el a Farkasodút. A rejtekhelyet és a laktanyákat január 24-én és 25-én robbantották fel, így január 27-én a Vörös Hadsereg csapata egyetlen lövés nélkül lépett a bázisra. A visszavonuló nácik azonban annyira elaknásították a területet, hogy azt csak több mint tíz év alatt sikerült megtisztítani a szovjeteknek. Ma pedig már turisták sétálnak a 250 hektáros egykori náci táborhelyen, ahol kétórás vezetett túrákon járhatják be a számozott bunkereket, miközben azt is láthatják, melyik barakkban bukott meg a Walküre hadművelet.
Nyitvatartás: április 1. és szeptember 30. között a hét minden napján 8-tól este 20 óráig, októbertől március 31-ig 8-tól 16 óráig.
Belépő: teljes árú 15, nyugdíjasoknak és 26 éves korig érvényes diákigazolvánnyal 10 zloty, 6 év alatt ingyenes; a parkolásért 5 zlotyit kell fizetni, a területre négylábúakat is beengednek.