Ami régebben csak a felfedezők kiváltsága volt, az mára rutin túrává vált – ha nem is mindenki számára, de néhány programszervező irodának mindenképp. Ez azt jelenti, hogy szó szerint bárhova eljuthat a turista, ha elég kitartó, bátor, és/vagy anyagilag is belead mindent, amit csak bele kell adni. A sarkvidék ideális úti cél kalandkeresőknek: kellően távol van, emberek alig vagy ritkán lakják, és a menetrend szerinti busz se nagyon kanyarodik arrafelé. Egy ideje már tényleg csak döntés kérdése, hogy odautazzunk-e.
Az első kérdőjelek
Igaz, hogy döntés kérdése, mert ajánlat van bőven az erre szakosodott utazási irodák oldalain, viszont a döntést általában egy kazal pénzzel is meg kell támogatni. Előre szólunk, a buli nem lesz olcsó, viszont akinek belefér vagy spórol rá, az biztos, hogy igazi „egyszer az életben" élményeket szerez.
És, hogy miért bakancslistás többeknél is a sarkkörök környéke? Nos, több oka is lehet, de nagyrészt belejátszhat a már említett elérhetetlenség izgalma és a természet viszonylagos romlatlansága. Akikben ellenérvként az merül fel, hogy csak a megszállottak mennek oda, hisz ott „meg lehet fagyni", az nagyon téved. Nemcsak azért, mert megfelelő felszereléssel és ruházattal egy vezetett és biztonságos úton erre vajmi kevés az esély, hanem azért is, mert ezeket az utakat olyankor szervezik, amikor a sarkkörön is viszonylag kellemes az idő.
Mikor és pontosan hova lehet utazni?
Az Antarktiszon ősz végétől, tavasz elejéig lehet benevezni a bulira, de van olyan iroda, amelyik már a jövő évi ajánlatait is felpakolta a honlapjára. És bár az északi sarkkörre a kirándulások nyáron vannak, a sarkkörön ettől még nem lesz meleg – igaz, ebben is vannak eltérések az egyes desztinációk között.
Norvégia sarkköri vidékén, a meleg tengeráramlatoknak köszönhetően, 4-6 °C van nyáron, ami körülbelül 20 °C-kal több, mint Kanada és Oroszország sarkvidéki hőmérséklete. A kínálatban tehát egyrészt benne van Norvégia, Kanada és Oroszország, ehhez jön Izland, Grönland, a Spitzbergák, néhány kisebb sziget, illetve maga az Északi-sark. A célállomásokra különböző hosszúságú és jellegű utakat indítanak attól függően, hogy valaki inkább jegesmedvéket, az északi fényt, vagy fjordokat szeretne látni, netalán olyan elvetemült, hogy kipróbálja a jeges vízben való búvárkodást.
Kezdjük az Antarktisszal!
Ha valaki szeretné a bolygó összes fagyos vidékét bejárni, azt csak bátorítani tudjuk. Mivel az Antarktisz jóval messzebb van tőlünk, mint az északi sarkkör, ezért eleve az is egy nagy túra, mire eljutunk a legtöbb kirándulás kiindulópontjához, vagyis Argentínába. Innen a legrövidebb út is 8 nap, de van 14 napos verzió is.
Az egyik legolcsóbb út 6 695 dollárba kerül (körülbelül 1 870 000 Ft). Az expedíció az argentin Tűzföldről, Ushuaia városából indul, és összesen 10 napig tart. A programban szerepel a Déli-Shetland-szigetek, illetve az Antarktiszi-félsziget, a hajóból pedig pingvineket, bálnákat és különleges madarakat nézegethet az utazó. Ez az elejétől a végéig hajós túra, úgyhogy ha valaki nem bírja a himbálózást, inkább másik utat válasszon.
Mint például az a 12 napos út, amelynek java része szintén a hajón zajlik majd, viszont bőven van szárazföldi program. Ki lehet szállni többek között Port Lockroynál, és meg lehet nézni az egykori brit kutatóállomást, mely ma már múzeumként működik. Egy ilyen út 9 650 dollárba kerül (körülbelül 2 700 000 Ft). Vagy persze ott a csúcs, a Déli-sark meghódítása, amely repülőgépes túra, a 6 napos változat ebben a szezonban 49 750 dollárba kerül (13 900 000 Ft), a 8 napos 84 000 dollárba (23 400 000 Ft). Az első Chiléből indul, az utóbbi Dél-Afrikából, de ne feledjük, hogy előtte még oda is el kell repülni. Bár egy ilyen útnál az a plusz repjegy valójában csak egyetlen csepp a tengerben.
Észak felé és tovább!
Vagy a végtelenbe? Mert ez majdnem olyan. Az északi sarkkör szinte elérhető közelségben van, és nemcsak egy antarktiszi túrával összehasonlítva. Igaz, hogy meg lehet közelíteni Kanadából, Izlandról és Oroszországból, de mehetünk Európa felől is, például Norvégiából. Ha rákeresünk a neten, kapásból feldob legalább három különböző típusú utat. Körülnézhetünk a Spitzbergákon 8-9 nap alatt 5 600 dollárért (körülbelül 1 500 000 Ft), de kicsit el is mélyedhetünk a témában egy néhány nappal hosszabb úton, miközben fjordokat és gleccsereket is sorra veszünk. Azt is megtehetjük, hogy a Spitzbergákra tett kirándulást kibővítjük, és egyúttal megnézzük Grönlandot és Izlandot is, legalábbis hajóról.
Persze olyan lehetőség is van, hogy csak az egyik vagy a másik szigetre koncentrálunk, esetleg szétnézünk Kanada vagy Oroszország környékén. Van olyan 22 napos túra, amelyik a nagyon távoli és nagyon fagyos orosz félszigetekre visz el. Egy ilyen kirándulás 15 495 dollárba kerül (körülbelül 4 300 000 Ft), de ha belegondolunk, hogy cserébe majdnem teljes három hétre szóló élményt kapunk, akkor ez az összeg már egyáltalán nem is tűnik olyan irreálisnak.
De a legnagyobb őrület az Északi-sark felfedezése. Az út 29 995 dollárba kerül (körülbelül 8 400 000 Ft), és tényleg, a világ tetején még a levegő is más - főleg, ha egy hőlégballonnal lebegünk a magasban. Mert ez is benne van az árban, ahogy egy helikopteres túra és egy pohár pezsgő is ott helyben, az Északi-sarkon, csak, hogy igazán stílusosan ünnepelhessük meg életünk nagy kalandját.