A Werra kastélyösvény

Az ötszáz kilométer hosszú Werra-Burgen-Steig Németország három tartományát is érinti. Nemcsak a rajta található várak és kastélyok miatt egyedülálló, de azért is, mert gyakran közvetlenül a Zöld szalagon halad. Utóbbi azt az erdősávot jelöli, amelyet természetvédelmi területen hoztak létre a volt Kelet- és Nyugat-Németország közötti határvonalon.

Az időutazásnak is beillő útvonal Kassel és Göttingen közötti szakaszát a német Wandermagazin olvasói országuk második legszebb túraösvényének választották meg egy szavazáson. Érdemes utóbbiból indulni, ha csak egy rövidebb szakaszt szeretne teljesíteni. Ez a túra érinti többek között Hannoversch Münden fagerendás házikókkal bőven tűzdelt városát, ahol a Werra és a Fulda folyók összefolyásából megszületik a Weser folyó. Mivel az útvonal a Meißner-Kaufungen Természetvédelmi Területen halad, így számtalan régi kastélyt, várromot és egy várárokkal felszerelt várat is láthatnak a kirándulók. Ha jól időzítik a kirándulást, akkor Witzenhausen városkában százötvenezer cseresznyefa termését kóstolhatják meg, mire Wartburgban kötnek ki. Ez így nagyjából 160 kilométer.

Fekete-erdő

A legendás Fekete-erdőről mindenki hallott már: innen indul a Duna, és ez Baden-Württemberg tartomány erdővel borított hegyvidéke. A hely sok mítosz szülőhelye, és egykor nem véletlenül jelentett ihletet a Grimm testvéreknek is. Dimbes-dombos vidéke a túrázók mekkája, ahol a lélegzetelállító erdőképet festői falvacskák váltják fel. A Fekete-erdőben három hosszú túraösvényt alakítottak ki: a Westweg a nyugati oldalán, a Mittelweg az erdő középső részén, illetve az Ostweg az erdő keleti részén található.

Donaueschingen már az a kisváros, amely mellett egyesül a Brigach és Breg folyó, és Duna néven folytatják útjukat. Itt egy szép kastélyt talál a látogató, ugyanis Donaueschingen a Fürstenberg hercegek székhelye volt. A város körül összesen 39 túraösvényt alakítottak ki, amelyből a legjobb talán az a 17 kilométeres körtúra, mely a Duna-forrástól indul. Ezt kőbe is vésték: a szoborcsoporton a lány jelképezi a Dunát, akinek anyja (a Baar hegység) mutatja a Fekete-tengerig vezető 2840 kilométeres utat.

A könnyű kirándulás Hüfingen an der Breg felé indul, és e kisváros kellemes óvárosán is áthalad. A közelben római fürdők romjait láthatjuk, ugyanis a hódítók már i.sz. 70-ben várat emeltek a Neckar-Alb-Aare római út mentén. Ezt követi Bräunlingen: a város feletti Schellenbergből csodás kilátás nyílik a Déli- és Keleti-Baar hegységre – jó időben a svájci Alpok hegyei is látszanak.

Bodeni-tó

A németek „Fertő-tava" a Svájccal közös határon fekvő Bodeni-tó, melynek enyhe lejtésű partszakaszán túrázva a jutalom a számtalan fürdési és piknikezési lehetőség. Ráadásul nem muszáj körbejárnia az egész tavat: ha elfáradt, egy menetrendszerinti hajójárattal könnyedén visszatérhet a kiindulópontba. Aki azonban valódi kihívásra vágyik, az tekerje vagy túrázza körbe a tavat. A határokon átívelő ösvény számos kulturális meglepetést tartogat, ezért érdemes előre tájékozódni a tó körüli legizgalmasabb látnivalókról –  ezt könnyedén megteheti, amiért hála egy magyar házaspárnak, aki útikönyvet készített a tóról. A tó gyalogos megkerülésére még tapasztalt túrázóknak is 8-10 nap szükséges.

Bármelyik ösvényt is választja a Bodeni-tó körül, a pazar kilátás a vízre mindig garantált. Olyan tematikus séták is vannak, mint például a Tettnang komlóút (8 kilométer), a Weinfelden borút (9 kilométer) vagy az Altnau almaút (2-4 kilométer), amelyek afféle tanösvények információs táblákkal. A St. Gallen panorámaút 9 kilométere egészen más örömöket tartogat. Ha pedig családdal utazik, a Thurgai mesetanösvényen induljanak útnak (11 kilométer).

A festők festői útja

Drezdától délre, a „Szász Svájcban" található Malerweg szó szerinti jelentése a „festő útja", és ennek az oka nem más, mint, hogy annyira festői az egész hely. Az Elbe homokkő domborulatain impozáns, 112 kilométeres kirándulóösvény húzódik, mely évszázadok óta ad ihletet a festőknek. A környék a 18. században lett igazán népszerű, amikor az önmagában álló homokkő-tornyok – melyekből összesen 1106-ot számolhat össze a szorgalmas túrázó – vonzani kezdte a látogatókat és a zabolátlan természetre áhítozó művészeket.

A hosszú ösvény nagyjából 17 kilométeres szakaszokra van osztva, ami azt jelenti, hogy tehet itt egynapos túrát, de akár egy hetet is eltölthet a sík hegyhátak és keskeny szurdokok felfedezésével. A legkedveltebb kirándulószakasz a Bastei hídnál található: a fenséges építmény sziklaormok között halad, és végpontja Hohnstein erődvára. Bár csak 13 kilométer, sok emelkedéssel kell számolni, és néhány sziklába vájt alagúton is át kell kelni a Polenztal-völgyig.

Egy tökéletes nap a Balti-tengernél

Németország északi partszakaszán, a Balti-tenger mellett több mint négyszáz kilométer túraösvényt találunk. Lübeck és Ahlbeck között pontosan az a látvány tárul a szemünk elé, amit már ezerszer láthattunk egy tengerparti életet bemutató lakberendezési magazinban. A levegőben fenyőerdők illata keveredik a sós tengervízével, nyáron pedig a repce virít a tájban.

Ismerős Önnek Thomas Mann regénye, a Buddenbrook-ház? Ebben a szerző saját tapasztalatáról írt, amikor a Travemünde-környéki fürdésről áradozik. Az E9 jelzésű partmenti túraösvény – mely a Portugáliától Észtországig húzódó Atlanti-ösvény egy része – innen indul. Ez egy olyan kirándulás, ahol nem szabad sietni. Ha a vizet túl hidegnek is találja, még mindig megállhat kagylókat gyűjteni, vagy betérhet az út mentén az egykori Hanza-városok valamelyikébe, pl. Wismarba vagy Stralsund városkába – mindkettőben jól mutatnak a vöröstéglás templomok a Balti-tenger végtelen kékje előtt. Az út mentén több üdülőközpont kínál remek tengeri ételeket.

A nap végén a kiránduló Usedom szigetére, Ahlbeck üdülővárosába (Seebad Ahlbeck) érkezik (nem tévesztendő össze azzal a közeli Ahlbeckkel, mely nem a szigeten, hanem a szárazföldön van), ahol Németország legrégibb mólójáról csodálhatja meg a naplementét. Az út innen Lengyelországba visz tovább, hiszen Ahlbeck határváros.