Gyorsan vagy finomat?

Egy kis tasak, forró víz, néhány perc, egy-két kavarás és máris kész a kávé, tejporral és/vagy cukorral, vagy a gőzölgő (tasakos) leves, esetleg forró tea és csoki: csak néhány példa az instant ételek, italok világából, ahova az instant kakaó, tejpor, mártáspor, kávékrémesítő, üdítőpor vagy éppen a tasakos tészta is odatartozik. Az ízélmény megítélése persze szubjektív. Az időtényező miatt, vagy például az azonnal oldódó koffeinforrás puszta létéért cserében ilyenkor önként lemondunk a frissen darált, főzött robusta vagy arabica aromájáért. Nos, van az úgy, hogy a kényelem leküzdi a gasztroörömöket. Nem is véletlenül, hiszen az instant ételeket, italokat a kényelmi termékek közé soroljuk.

Mik azok a kényelmi termékek?

Ide tartoznak az élelmiszeripar által előállított olyan előkészített, félkész és késztermékek, amelyek a nyersanyagoknál nagyobb előkészítettségűek, a felhasználásukkal nem jelentkezik tisztítási veszteség, és a használatukkal lerövidíthető a sütésre-főzésre fordított idő. Az instant porok mellett például a bontott szárnyasok, a fűszerkeverékek, a levesalapok, salátaöntetek, pudingporok, mélyhűtött készételek is kényelmi terméknek számítanak.

Mit kapunk a kényelemért cserébe?

Számos előnyük lehet, különösen utazás során, vagy a rohanó hétköznapok mellett akár itthon is. Használatukkal leküzdhetők a földrajzi távolságok vagy éppen kicselezhetők az évszakok is, hiszen akkor is tehetünk például fagyasztott áfonyát, epret, málnát a reggeli turmixunkba, amikor azok még hónapokra vannak a saját szezonjuktól.

Az idő pénz, így a kényelmi termékek, instant ételek használatával elsősorban ezzel spórolunk (az így nyert előnyök miatt akár az ízélményről is hajlandóak vagyunk lemondani).

Ráadásul utazásaink során előfordulhat, hogy a megszokottnál „nomádabb" körülmények között kényszerülhetünk reggelit, ebédet, vacsorát készíteni, vagy éppen nem áll a rendelkezésünkre tea-, kávéfőző, esetleg tűzhely, de a vízforralás lehetősége igen. Ilyenkor azért a semminél többet ér egy-két tasak instant (bögrés) leves megléte, ha nem csak szendvicset eszegetnénk, de valami melegre is vágyunk.

A már említett helytakarékosság is sokat vethet a latba az olyan utaknál, ahol a csomagunk minden grammja számít a mérlegelésnél. Kibővíthetik a menüt akkor is, ha szeretnénk felkészülni a váratlanabb helyzetekre is, vagy eleve úgy tervezzük, hogy nem közvetlenül egy tökéletesen felszerelt konyhával rendelkező vagy éppen éttermi lehetőségekkel gazdagon ellátott szállásra visz az utunk. Vagy esetleg sátrazunk, kirándulunk, hajózunk, felfedezünk, így a limitált konyhai infrastruktúrára kell átállnunk időlegesen.

Természetesen az átmenetiség a fontos, hiszen nem az a cél, hogy hosszabb távon is minden étkezésünket döntően instant alapanyagokból állítsuk elő.

Kell-e aggódnunk?

Jó esetben utazás közben is szeretnénk egészségtudatosan étkezni, ezért továbbra is ott motoszkál a gondolat, vajon az instant étel, ital az ördögtől való-e, avagy időnként része lehet a turistamenünek is?

Először is szögezzük le: az, ami instant, vagyis vízben, folyadékban azonnal oldódó állagú termék, többnyire nem sokban különbözik az eredeti, normál állagú élelmiszertől, ételtől. Ezek egy része ugyanis (némi leegyszerűsítéssel) szárítással és/vagy hőkezeléssel lett tartósítva, vagyis semmilyen hozzáadott anyagot (tartósítószert) nem tartalmaz, ráadásul a vízelvonás hatására nem változik meg a szerkezetük sem: víz hozzáadásával az eredetit megközelítő állapotúra alakíthatók vissza. Gondoljunk például az instant kávéra, ami előzőleg lefőzött kávéból lett lepárolva, vagy a sima tejporra!
Az egyetlen dolog, ami módosul, az, hogy a víz elvonásával az energia-, tápanyagtartalom is koncentráltabbá válik az azonos tömegű friss nyersanyaghoz képest.

Az instant/granulált tea esetében azért kicsit már más a helyzet, hiszen jellemzően cukrot is tartalmaz. Ám ha már forró vizünk akad, akkor ennyi erővel a teafiltert is belelógathatjuk, nem kell a teagranulátummal operálni, és még a cukrot is kispórolhatjuk.

Mit tegyünk?

Más a helyzet az összetett, ízesített, instant étkekkel és kényelmi termékekkel. Ezek esetében a legfőbb dolgunk, hogy vásárlás alkalmával, fogyasztás előtt alaposan elolvassuk az összetevőket. Ezek ugyanis nem kevés cukrot, sót, akár ízfokozókat is tartalmazhatnak, illetve allergéneket, amelyek a rájuk allergiások számára tiltottak (pl. tejfehérje, szója), a táplálékintoleranciásoknak pedig kerülendők vagy csak mértékkel fogyasztandók (pl. laktóz).

A különféle krémporok, kávéfehérítők/kávékrémporok, a 3 az 1-ben kávéporok, a cappuccino porok, és egyes forró csokoládék esetében legyünk még alaposabbak: ha azt olvassuk, hogy a termék hidrogénezett növényi olajat tartalmaz, akkor az azt jelenti, hogy transzzsírsav-forrással van dolgunk. A transz-zsírsavak pedig köztudottan ártalmasak többek között az érrendszerre (rendeletileg szabályozott is már az élelmiszerekben a maximális mennyisége). Ugyan nem sok található belőlük egy adag fent említett termékben, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy.

Éppen ezért inkább tejport vagy kis dobozos kávétejszínt vigyünk a sima instant kávé mellé, ha nem szeretjük feketén, de a megbontott maradék tejet nem tudnánk hűtőben tárolni. Persze egy-két adagtól semmi bajunk nem lesz, de ha valakinek ez napi szintű szokása, akkor az már nem elhanyagolható mennyiség az egyéb étrendi transz-zsírsavforrások mellett.

S végezetül: mindig olvassuk el és ellenőrizzük az adagolási útmutatót, az elkészítési javaslatot, ellenőrizzük a fogyaszthatósági, eltarthatósági időt is!

Az instanttól félni nem kell, ha tartjuk a mértéket és egyébként mindennapjainkban törekszünk a szezonális, frissen főzött ételekre, italokra.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.