A legcsillagosabb

Tavaly nyáron a Bükki Nemzeti Parkot minősítette csillagoségbolt-parkká a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség. Ezzel a BNP lett a világon a 49., Magyarországon pedig a Zselic és a Hortobágy mellett a harmadik olyan terület, ahol a legkisebb mértékű a fényszennyezettség, ezért zavartalanul megfigyelhető a természetes éjszakai égbolt. Hamarosan egy csillagászati látogatóközpont is épül Répáshután, amely a tervek szerint jövőre készülhet el.

A park kilencvenöt százalékát borító erdőt cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök alkotják, ez utóbbiak között akár kétszáz éves példányokkal is találkozhatunk. (Ezt az Őserdő nevű területet természetvédelmi okokból ma már csak kerítésen keresztül lehet megnézni.) A Bükk-fennsíkon legel a híres lipicai ménes, de élnek itt hiúzok, vadmacskák, gímszarvasok, muflonok, és olyan fokozottan védett állatfajok is mint a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kígyászölyv.

A Bükki Nemzeti Parkban vad szurdokok, csobogó vízesések, titokzatos barlangok és ódon romok várják a kirándulókat. Az Északi-középhegységben található Bükk-fennsík felszínét a különböző karsztformák teszik izgalmasan változatossá. A terület több mint 850 barlangja közül a legismertebb a 250 méter mélyen, és mintegy 7 kilométer hosszan húzódó István-lápai-barlang és a miskolctapolcai tavasbarlang. Egyik nagy kedvencünk a Szalajka-völgy a patakkal, Fátyol-vízeséssel és a Pisztrángtenyészettel együtt. Szálljanak fel a kisvasútra, hogy az ülésen kényelmesen hátradőlve járhassák be a nemzeti park többi részét is!

A legidősebb 

Hazánk legelső nemzeti parkja 45 éves. A Hortobágyi Nemzeti Park kifejezést hivatalosan 1973. január elsejétől használjuk, akkor nyilvánították védett parkká a 82 000 hektáros területet. A mai napig ez számít Közép-Európa legnagyobb egybefüggő füves pusztájának, amelyet 1999-ben az UNESCO is felvett világörökségi listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park különlegessége, hogy a Debrecenben található igazgatósága üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját, amely hazánk legnagyobb mesterséges halastavánál, a Kondás tónál végződik. 

Ugyanakkor a még javában élő pásztorhagyományok, a Kilenclyukú híd, a legendás nyári délibáb - amiért minden év nyarán német és orosz turisták ezrei kelnek útra - és az őszi naplementében vonuló darvak és a puszta-szafarizás is állandó hívószavai a hortobágyi programoknak. Az itt található füves pusztaságnak pedig van egy egészen különleges hangulata, amely talán a városi emberre képes a legfurábban hatni. Mert ha ez a városlakó egyébként hagyja is, hogy egy kicsit átjárja a semmiben elveszés jól eső érzése, olyan természetközeli harmóniában lehet részük, amit mindig is irigyeltünk David Attenborough-tól. 

Akár egy rövid debreceni városnézés, akár egy tisza-tavi bringatúra vagy egy hajdúszoboszlói wellness végére értek, ne menjenek el egy újabbat legyintve a pusztaság mellett. Szálljanak ki a kocsiból, ugorjanak le a bringáról, és másszanak fel a Hortobágy bármelyik útszéli kilátójába. Meglátják, megéri. Ha kíváncsiak arra, mi hogyan töltődtünk tavaly tavasszal a hortobágyi energiamezőn, kattintsanak ide.

A legbarlangosabb

Hazánk negyedikként, 1985-ben alapított nemzeti parkját az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hozták létre. Gyakorlatilag az első olyan nemzeti parknak számít hazánkban, amelyet kifejezetten a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmére alakítottak ki.
A magyar-szlovák határ két oldalán lévő Gömör-Tornai-karszt térsége tíz évvel később a Világörökség része lett. Az Aggteleki Nemzeti Parkban 1300 hektáron találunk erdőt, ahol leginkább tölgyesek, bükkösök között sétálhatunk, de kilenc tanösvénye és a változó hosszúságú, nehézségű vezetett túrái miatt is sokan keresik fel ezt a parkot.

A több mint 20 ezer hektárnyi terület legizgalmasabb barlangja, amely a határon is átnyúlik - de azért nagyobb részt hazánkban fekszik - az álló és függő cseppkövekkel gazdagon díszített Baradla-Domica-barlangrendszer. Egyáltalán nem véletlen, hogy az iskoláscsoportokat is életük első barlangászati élményszerzésre idehozzák, és, hogy a legtöbb, felszín alatti izgalmakra vágyó bakancsos túrázó is ezt a környéket fedezi fel magának az elsők között.

Az aggteleki- és a szlovák-karszt barlangjainak ugyanis csaknem egészét teljes mértékben eredeti, természetes állapotában őrzik. Van közöttük aktív patakos, függőleges irányban terjeszkedett és hasadék-aknabarlangok, de függő- és állócseppköveket vagy cseppkőoszlopokat szinte mindenhol találunk. Ráadásul a 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja, az 503 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Szilicei-jégbarlang pedig a világ legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.

Az Aggteleki Nemzeti Park különlegesség a hucul kisló, amelynek Jósvafőn található, több mint 200 egyedet számláló ménesét 1986 óta gondozza a park igazgatósága. A hazánkban hajdanán elterjedt lófajtával, annak hátán vagy fogattal lovastúrák keretén belül is bejárhatók a nemzeti park egyes területei. A lovas programokról itt olvashatnak részletesen.

Nézze meg egyben!

Ha azonban az összes hazai nemzeti parkunkból szeretne egy kis válogatás képsorozatot nézegetni, akkor indítsa el az alábbi videót, amely különlegesen szép képkockákon mutatja be tíz természetvédelmi területünket (az Aggteleki, a Balaton-felvidéki, a Bükki, a Duna-Dráva, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hansági, a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Körös-Maros és az Őrségi Nemzeti Park) a két és fél perces rövidfilmben.