Az 1750 méteren 744 méter szintkülönbséget legyűrő sikló az útvonal legmeredekebb szakaszán éri el a 110 százalékos emelkedési arányt. Útja során három alagúton halad át – írta  a Neue Zürcher Zeitung online kiadása csütörtökön.

A Stoos hegyi faluba az alatta levő völgyből, Schwyzből induló futurisztikus jármű nemcsak a turizmust szolgálja, hanem a mintegy 150 állandó lakos napi közlekedését is biztosítja.
A siklót építő környékbeli vállalkozás gondolt a szédülős utasokra is. A sikló kabinjaiban utazók minden pillanatban vízszintes padlózaton állnak, függetlenül attól, milyen meredek pályán halad épp a szerelvény. Ez a dob- vagy hordóalakú kabinoknak köszönhető.

Az 52 millió svájci frankból (14 milliárd forintból) felépült turisztikai attrakciót (és közlekedési eszközt) pénteken avatja fel Doris Leuthard svájci elnök, a nagyközönség vasárnaptól veheti birtokba.

Nem a stoosi sikló Svájc egyetlen rekorder hegyi vasútja. Itt található Európa legrégebbi siklója, melyet 1871 májusában helyeztek üzembe a Rigi hegytömbön és a világ legmeredekebb fogaskerekűje is, melyet nem sokkal később, 1889-ben indítottak el a lucerni Pilátus-hegyen. Mintegy száz évvel később kezdte meg működését Titlisen a rotáló sikló, 2012 óta pedig a világ első kabrió siklóján utazhatnak a Stanserhornra tartók, ráadásul Svájcban található a világ leghosszabb és a legmélyebben fekvő vasúti alagútja is.